Back to top

Sertéstartói várakozások 2023-ra

Az elmúlt két év rendkívül megterhelő volt a sertéságazat számára. Szakemberek szerint ennek a háborús infláció mellett a takarmányárak és az energiaköltségek drasztikus emelkedése volt az oka. Ráadásul a termelési költségek növekedése nem tudott beépülni a felvásárlási árakba. Többen már tavaly csökkentették az állományt vagy felhagytak a termeléssel, mások idén terveznek hasonló lépéseket.

 Vegyes várakozással tekintenek a termelők, illetve szakmai szervezeteik a 2023-as esztendő elé.

Fotó: Csatlós Norbert

– Az európai sertéshús-előállítás és -fogyasztás jelenleg nincs összhangban, a termelés volumene nagyobb, mint a fogyasztás. Emiatt az elmúlt 3 évben a sertéstenyésztőknek számos kihívással kellett szembenézniük.

Hosszan tartó alacsony felvásárlási árakkal, majd a takarmányárak, az energia- és munkabérköltségek robbanásszerű emelkedésével szembesültek, melyek növelték a veszteséges időszakok számát.

Ezt tetézte a rendkívül volatilis felvásárlásiár-változás, amely tervezhetetlenné és bizonytalanná tette a termelési környezetet az elmúlt időszakban – vázolta a jelenlegi helyzetet Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója.

Fotó: pxhere.com

A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége nyilvántartása szerint 2022-ben sok kisebb-közepes sertéstartó hagyott fel tevékenységével. Szakmai igazgatójuk azt mondja, az utóbbi időben nem vagy csak rendkívül visszafogott mértékben jelentek meg szakértői előrejelzések, melynek oka egyértelműen a rendkívül nehéz és bonyolult gazdasági környezet okozta zavarok. „Az előrejelzések abban megegyeznek, hogy 2023-ban európai szinten további sertéslétszám-csökkenés prognosztizálható. Mi abban bízunk, hogy Magyarországon már nem lesz érdemi csökkenés – hangsúlyozta dr. Nemes Imre, a szövetség szakmai igazgatója.

Hatékonyságnövelés

Nagy Tibor: nincs meg az összhang, a termelés volumene nagyobb, mint a fogyasztás
Nagy Tibor: nincs meg az összhang, a termelés volumene nagyobb, mint a fogyasztás
Fotó: mmg archív
Hazánk legnagyobb sertésintegrátora szerint 2023 első felében relatív alacsony felvásárlási árakkal kell számolniuk a termelőknek, magas önköltségek mellett. „Ebben a környezetben csak a nagy hatékonysággal termelők érhetnek el pozitív eredményt – emeli ki Nagy Tibor. Az európai infláció emelkedése miatt csökken a sertéshúsfogyasztás, így a kocalétszám további csökkenésére van szükség. A takarmány- és energiaárak csökkenése és a termelés visszaesése az első félévben kerülhet majd egyensúlyba.

Sajnos ezen időszak alatt lesznek termelők mind az európai, mind a hazai piacon, akik kénytelenek lesznek befejezni a termelést. A mi várakozásaink szerint a második félév már nyereséges termelést biztosíthat azok számára, akik át tudják vészelni az előttünk álló fél évet.”

Az MSTSZ is a hatékonyság növelésében látja az ágazati szereplők túlélésének zálogát. „Mivel a megnövekedett rezsiköltségek és gyakorlatilag minden egyéb költség növekedése a sertéságazatot is jelentős mértékben érinti, a hatékonyságnak tovább kell javulnia az ágazatban, ami tisztességes jövedelmet biztosít a sertéstartóknak – mondja dr. Nemes Imre. A hatékony termeléshez további fejlesztésekre van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a beruházások kormányzati támogatása is.

Koncentráció

Dr. Nemes Imre: bízunk benne, hogy érdemben már nem csökken az állomány
Dr. Nemes Imre: bízunk benne, hogy érdemben már nem csökken az állomány
Fotó: mmg archív
Az idei év szinte biztosan a túlélésről fog szólni a hazai sertéságazatban az MSTSZ véleménye szerint. Várhatóan a tőkeerős cégek tovább növekednek és tovább folytatódik az ágazatban a koncentráció.

Az ilyen időszakok azonban kiváló példát szolgáltatnak arra is, hogy miért éri meg egy integrációs rendszer tagjaként termelni. Ahogy az integrációs és stratégiai igazgató fogalmaz,

a Bonafarm Mezőgazdaság sertésintegrációs programjának egyik előnye a hosszú távú biztos felvásárláson túl, hogy a benne részt vevő termelők, legyen szó akár koca- vagy hízóintegrációs partnerről, nagyobb biztonságban vannak, mint a külső piaci szereplők, akik sok esetben védtelenek a piaci viszontagságokkal szemben.

A tenyésztői szövetség szakemberei szerint a koncentrálódás mellett a túlélés záloga lehet, ha a sertéstartók közösen – például a KAP-ban támogatott termelői csoportokban – értékesítik a hízóikat és a beszerzéseiket (takarmány, energia, stb.) is összehangolják.

Az állattartó örök optimista

Derdák Gábor: a saját gazdaságomban művelt 50 hektár szántón a szükséges takarmány jó részét meg tudjuk termelni
Derdák Gábor: a saját gazdaságomban művelt 50 hektár szántón a szükséges takarmány jó részét meg tudjuk termelni
Fotó: mmg
Az idei évnek is, mint eddig oly sokszor, bizakodva indulok neki – mondja az egyházasfalvai Derdák Gábor. – Ezt az is bizonyítja, hogy – bízva az idei évben – decemberben 700 malacot telepítettünk a hizlaldáinkba. Nem egyszerű a helyzetünk, az inputanyagok drágulnak, az energiaárak drasztikusan emelkednek, a felvásárlási árak hektikusan változnak, és akkor még nem beszéltem a zöld lobbiról, amelyik sokszor szakmailag indokolatlan előírásokat szab számunkra, ezzel nehezítve a termelést.

De bizakodó vagyok, hiszen élelmiszerre szükség van, enni kell az embereknek. A saját gazdaságomban művelt 50 hektár szántón a szükséges takarmány jó részét meg tudjuk termelni.

Úgy gondolom, ezért is maradtunk még talpon. Azt látom, akiknek nincs saját földjük, azok vagy abbahagyták az állattartást vagy integrátorhoz csatlakoztak, és „bérhízlalnak”. Édesapám több mint 30 éve foglalkozik sertésekkel, mellette nőttem bele a szakmába, és főállásban már jómagam is 9 éve csinálom. Mindig vannak nehézségek, de mi állattartók, úgy gondolom kifejezetten kitartóak vagyunk. Biztatónak tartom, hogy az Agrárminisztérium támogatja a kis húsboltokat, ezzel ugyanis – közvetve – minket is támogat, hiszen a kisboltok többsége hazai sertéshúst árul.

Réspiac – tartani kell az árakat

Tóth Péter: a mangalica piacát konjunktúra, keresleti piac jellemzi
Tóth Péter: a mangalica piacát konjunktúra, keresleti piac jellemzi
Fotó: mmg archív
– A mangalicatenyésztők is küzdelmes év elé néznek – mondja Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Bár a mangalica hízók és termékek ára jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ez az emelkedés nem tudta teljesen követni a takarmány- és energiaköltség-növekedést. Emiatt sok termelőnek lesznek gondjai, és többen abbahagyni tervezik a tenyésztést.

Ugyanakkor a mangalica piacát konjunktúra, keresleti piac jellemzi, azaz ma minden megtermelt mangalica és az azokból készülő termékek is eladhatók.

Így, ha sikerül az árakat legalább a jelenlegi szinten tartani, a termelés hatékonyságát növelni, miközben számítunk a takarmány árának stagnálására, sőt talán kisebb csökkenésére is, akkor a tenyésztők zöme folytatni, vagy akár bővíteni is tudja a termelést. A mangalica génmegőrzése, tenyésztése nagyban függ az őshonos haszonállatoknak megítélt állami támogatásoktól is, hiszen védett, veszélyeztetett fajtáról van szó. A támogatások pontos határidőre történő kifizetése legalább annyira fontos, mint a támogató jogi környezet és államigazgatási intézkedések, azaz a mangalica fajta speciális helyzetét figyelembe vevő állategészségügyi szabályok csakúgy, mint például a piaci lehetőségek bővítése – új exportpiacok nyitásával –, vagy az őstermelői és családi gazdasági termékek értékesítésének támogatása.

Kis családi gazdaság

Csikós István: úgy látom, egyre többen szeretnének legalább 1–2 kismalacot vásárolni és saját részre felnevelni
Csikós István: úgy látom, egyre többen szeretnének legalább 1–2 kismalacot vásárolni és saját részre felnevelni
Fotó: Csatlós Norbert
A szakemberek véleménye egyezik abban, hogy a közepes méretű sertéstartó gazdálkodók azok, akiknek a legnehezebb túlélni a jelenlegi helyzetet. Úgy tűnik, a háztáji méretű családi gazdaságok számára épp a kis méret jelentheti a túlélést.

– Adni adhat, csak el ne vegyen az új év! – mondja Csikós István, akinek tiszapüspöki berkshire állománya 10 kocából, 2 kanból és 10 süldőből áll.

Ha a piac így alakul, meg leszünk vele elégedve, mert, ahogy én látom, egyre többen szeretnének legalább 1-2 kismalacot vásárolni és saját részre felnevelni.

A gabonaárak most jelentősen zuhannak, ami állattenyésztői szemmel jó dolog, főleg a sertéságazatnál, mert köztudott hogy a disznó „zsákból eszik”, vagyis sok abraktakarmányt igényel. Emellett azt hallom, újra lesz 148-as támogatás, és reméljük véget ér a sertéspestis is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó a TEDi üzleteiből

Határérték feletti, technológiai eredetű szennyezőanyagok miatt Aldiva Unicorn Wheels 220 grammos Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Sajttal kereskedtek, ötmilliárd forint áfát csaltak

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a NAV a Facebook-oldalán. A szervezet győri vezetője a koronavírus-járvány idején azzal vált ismertté, hogy a jelenleg már lefoglalt luxusautóival kórházakba szállított maszkokat adományként.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.