youtube://v/qxJZJoi8jbY
Az elmúlt év nemcsak a termelők, hanem a biztosítók számára is komoly tapasztalatokat hozott. A Groupama munkatársai a nyári szabadságukat sem tudták kivenni az aszálykárügyintézés miatt.
„Gyakorlatilag pirkadattól késő estig dolgoztak a kárszakértőink – mondta a szakember, mert az adatokat, amiket napközben felvettek a szántóföldeken, este még be kellett táplálniuk a számítógépbe. A mezőgazdasági üzletágunk nem volt nyereséges, de azért vagyunk, hogy a gazdák biztonságban legyenek, és amikor kár történik, akkor biztosítsuk az ellenszolgáltatást. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, de biztosítotti és biztosítói oldalon is nagyon tanulságos időszakon vagyunk túl.”
„Jelenleg például sokat halljuk, hogy elegendő csapadék esett, sőt, egyes helyeken már a belvíz okoz gondot. Lehet, hogy aszály már nem lesz idén, de jöhet másféle kockázat, és arra is fel kell készülni.”
A hazai termelők az elmúlt évtizedek alatt megtanulták a jég- és a viharkár feltételrendszerét, de az aszálykárét nem. 2022 viszont megmutatta, hogy foglalkozni kell ezzel a témával. Mitől aszály az aszály, mikor teljesülnek a biztosítási feltételei? Ezeknek az ismereteknek az elmélyítésében biztosítóként nekik is feladatuk van.
A Groupama 25-28 százalékos részesedésével a második legnagyobb agrárbiztosítónak számít Magyarországon. Minden harmadik-negyedik gazdálkodó velük áll szerződésben. Azok közül, akik egyáltalán biztosítottak! – hangsúlyozza Baranyi Szabolcs. A termelőknek ugyanis még mindig csak a 44-45 százaléka rendelkezik piaci növénybiztosítással, miközben ez a szomszédos Ausztriában például több mint 90 százalék.
A nyári kárbejelentések sorából kiderült, nagyon sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy mire vonatkozik a biztosításuk. Számos termelő jelentettek aszálykárt, miközben csak jégre volt biztosítása. A Groupamánál szerződött növénytermesztőknek csak mintegy negyven százaléka rendelkezett aszálybiztosítással. A szakember szerint ez nagyon kis arány, de remélhetőleg növekedni fog, hiszen a nullához képest sokkal többet kapott az az aszálykárosult, aki rendelkezett erre vonatkozó kockázatviseléssel.
Baranyi Szabolcs olyan ezer hektáros gazdálkodóval is találkozott, aki nem tudta, hogy nem díjtámogatott a biztosítása, miközben évente visszakaphatta volna a befizetett díja 40 százalékát.
A piaci mezőgazdasági biztosításokhoz járó uniós díjtámogatás mértéke a választott kockázatviselési csomagtól függ. A választható A, B, illetve C növénybiztosítási csomagból az A terjed ki a legtöbb kockázatra, így ennek a legmagasabb a díja, de ehhez jár a legtöbb támogatás is.
Ekkora részt kaptak vissza a termelők az előző évben befizetett biztosítási díjból a földalapú támogatással egy időben. Baranyi Szabolcs szerint „Ezekért az összegekért, ebben a formában továbbra is érdemes átgondolni a piaci biztosítást, amely egyébként a legkisebb költség a szántóföldi növénytermesztésben.”
A biztosított termés árát a gazdálkodó határozza meg, de érdemes az egységes kérelemben feltüntetett hozam hároméves átlagával számolni, ha pedig nincs ilyen, a megyei vagy az országos hozamot figyelembe venni.
„A tavalyi év után mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne a megszokott módon foglalkozzon a biztosításaival! – emelte ki Baranyi Szabolcs. Nézzen utána jobban, lehetnek ugyanis problémák például abból, hogy nem olyan hozammal kötötte be a növényeit, amilyen a valós termelése.
A biztosításokat jellemzően közvetítőkkel kötik a gazdálkodók. Nagyon fontos, hogy csak olyanokhoz forduljanak, akik jól informáltak és a legjobb tanácsokkal fogják ellátni őket. A Groupama nagy hangsúlyt fektet arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az alkuszokat, brókereket és integrátorokat az agrárbiztosításokkal kapcsolatos aktualitásokról, de igyekeznek a termelőket is megszólítani. Ennek érdekében számos agrárrendezvényen vesznek részt.
„A szerződést megkötni a legkönnyebb, de tudni kell, mi történik akkor, ha kár keletkezik. Nagyon fontos az is, hogy időben szerződjünk, a növénybiztosítás ugyanis ugyanannyiba kerül január 2-án, mint május 28-án! Nagyon sokan már novemberben tudják a vetéstervüket, nem érdemes az utolsó pillanatban, kapkodva intézkedni!” A kockázatviselés jellemzően csak a biztosítási ajánlat aláírása után öt nappal kezdődik el, de alapelv, hogy „nem a kárra kötünk biztosítást, hanem előre gondolkodva, prevenciós céllal.”
A Groupama által biztosított területeken a legnagyobb károkat Szabolcs megyében okozta, de komoly kártérítéseket fizettünk a Dunántúlon, Tolna és Fejér megyében is. Tudni kell, hogy a biztosítók is levonták a megfelelő konzekvenciákat és óvatosabbá váltak.”
Nagyon fontos, hogy a gazdálkodók tudatosabban bánjanak a biztosítással, megtanulják bejelenteni a károkat, hiszen, ha ezt megfelelően teszik, a biztosító is másként reagál.
Jó példa erre, hogy két szántó, egy út két oldalán más-más összegű kártérítést kaphat ugyanazon jégverés vagy aszály után. Nem mindegy ugyanis, ki hogyan készítette elő a talajt, hogyan műtrágyázott. A hozam ugyanis eltérő lehet, bár a káresemény azonos.
A lehetőségek adottak, és a tavalyi károk befolyásolhatják a gazdákat, hogy átértékeljék a gondolkodásukat. Biztosítási oldalon kíváncsian várjuk, hogy így lesz-e, és remélem, egymással is többet fognak beszélgetni ezekről a témákról!”
