Az eseményen részt vett Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke, Papp Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Szólláth Tibor, a NAK országos alelnöke és Hajdú-Bihar vármegyei elnöke is. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese az oktatási intézmény képzéséről, az oktatás reformjáról és a mezőgazdaságban zajló technológiai változásokról tartott előadást a közgyűlés résztvevőinek. Szintén részt vett az eseményen Szigeti Szabolcs, a Magosz ifjú gazda tagozatának elnöke, a levezető elnök pedig Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára volt.
Nagyné Legény Ildikó a Magosz gazdasszony tagozatának elnökeként vett részt az eseményen. Elmondta, hogy
ma már könnyebben megtalálják a helyüket a nők az agráriumban, felértékelődött a szerepük.
Az értékek továbbadása inkább a nők feladata, emiatt is döntöttek úgy, hogy minden vármegyében létrehozzák a Magosz gazdasszony szervezetét.
Jakab István elmondta, régi vágya, hogy létrejöjjön ez a szerveződés. Erről győzték meg őt nemzetközi tapasztalatai is, mert a látogatások során mindig fölvetődik a kérdés, Magyarországon milyen helyzetben vannak a nők a Magosz-ban. A közgyűlés ezek után egyhangú elhatározással megalapította a Magosz gazdasszony tagozatának Hajdú-Bihar vármegyei szervezetét. Boros-Forrai Valériát (Biharnagybajom) választották meg elnöknek, az elnökség tagjai pedig Kocsis-Kun Anita (Hajdúnánás) és Sainné Berecz Mónika (Hajdúszovát) lettek.
A közgyűlésen részt vevő Nagyné Legény Ildikótól megkérdeztük, hogy országosan hol tart a gazdasszony tagozat szervezése.
– A Magosz országos gazdasszony tagozatának a Hajdú-Bihar vármegyei alakuló ülésén vettünk részt.
Jól érzékeljük, látjuk és tudjuk, hogy a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági vállalkozásokban az adminisztrációt és a pénzügyeket az asszonyok viszik. Amióta innovatív technológiák, például a precíziós gazdálkodás is megjelent a hazai agráriumban, azóta tovább bővült a tevékenységi körük. Ebben a nők könnyen megtalálják a helyüket, sőt, nemcsak hogy megtalálják, hanem még látványosabban érvényesülni tudnak. Azt látjuk és tapasztaljuk, hogy képzik magukat: igényt tartanak a tudásra és a tudásátadásra.
Azért is örülök a gazdasszony tagozat létrejöttének, mert amiben mi élünk, amivel mi foglalkozunk, az nagyon felértékelődött az utóbbi években. Ennek továbbvitele, a hagyományok őrzése, mondhatom, közvetlenül gazdasszonyi feladat és szerepkör.
Tény, hogy számos olyan terület van a mezőgazdaságban, ahol sajátos karakterük miatt a nők sokkal jobban tudnak érvényesülni, esetleg sokkal jobban tudják érvényesíteni az akaratukat. Ilyenként említhetem például a Magyarok Kenyere programot, ami fantasztikus kezdeményezés, és amiben helye van a gazdálkodó nőknek.
Elég, ha csak méltóképpen képviselik az eszmeiségét, vagy ha háziasszonyi feladatokat látnak el ilyen rendezvényeken. Vagy említhetem az egyre divatosabbá váló gazdabálokat, amik nők nélkül elképzelhetetlenek. Nem szabad magunkba fordulni, itthon dolgozni, feltétlenül ki kell tekinteni a határainkon túlra, s azokat a kapcsolatokat ápolni, erősíteni kell. Ez jó jövőképet ad a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok, lányok számára. Jelen pillanatban már három gazdasszony tagozat működik Magyarországon, Heves, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Ma pedig, február 24-én megalakult a Hajdú-Bihar vármegyei szervezetünk is.