0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Tűzből született hegyvidék

A Börzsöny. Egyszerűen, csak így röviden, de sokak számára erős szívdobbanással kimondott szó. Aki járt már túraútjain, tökéletesen érti ezt. Bár besorolás szerint hazánk csupán harmadik legmagasabb és viszonylag kis alapterületű hegysége, természeti csodái megszámlálhatatlanok: meredek bércek, hosszan elnyúló gerincek és szűk völgyek világa.

Megközelítőleg 15-18 millió évvel ezelőtt jött létre, ősvulkáni maradvány, mondhatni kamasz hegység. A középhegység déli és nyugati térségében gazdálkodik az Ipoly Erdő Zrt. második legnagyobb erdészete, a Nagymarosi Erdészet.

A Dunakanyartól és az Ipoly-völgyétől a Nagy Hideg-hegyig 9700 hektáron, 11 község határában gazdálkodó erdészet központja Nagymaroson van. Az erdészet által kezelt erdők nagy részét valaha az Óbuda-Visegrádi Koronauradalom és az Esztergomi Érsekség birtokolta, kisebb erdőtömbök káptalani, közalapítványi és községi tulajdonban álltak. Emellett kis területű, ám jelentős számú úrbéres és magánkézben lévő erdő szabdalta területét, főleg a települések közelében. A vulkáni múlt igen változatos geológiai adottságokat rajzolt a vidékre, a hegység fő alkotója az andezit, a déli medencében és a peremvidékeken az üledékes kőzet sem ritka.

A Börzsöny népszerűségét a hazánkban egyedülálló tájképi vonulatai is erősítik. A

Magas-Börzsönyt és a márianosztrai kismedencét szegélyező, jellemzően kúp alakú vulkáni kürtők sorozata, a Déli-Börzsöny fő vonulata, a Szent Mihály-hegy–Hegyestető tömbje, a Duna mellett húzódó sziklás oldalai büszkén emelkednek a patkó alakban kanyargó folyó felett.

A Börzsöny és így a Nagymarosi Erdészet területének nagyobb hányada természetvédelmi terület, amelynek jelentős része fokozottan védett. Az erdészet működési térségének 85 százaléka a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, így az erdőgazdálkodás megszabott keretek között zajlik.

Pálos emlékhely

A Nagymarosi Erdészet működési területén található a Pálos emlékhely. Az erdőgazdaság méltán büszke erre a fejlesztésre. A Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát pályázat részeként, a Magyar Természetjáró Szövetséggel konzorciumban kialakított emlékhely a pálosok börzsönyi jelenlétét hivatott bemutatni Márianosztra–Toronyalján.

Az erdei emlékhely a középkori pálos kolostor maradványainak sérelme nélkül, régészeti szakfelügyelet mellett épült. Az építmény a korabeli templom szentélyének csúcsíves kontúrját követve mutatja be a valaha állt építmény méreteit és alakját. A szentély és a hajórészlet együttese a látogatóknak visszaadja azt az élményt, mintha belépnének a középkori kolostorba. A tervezés és kivitelezés alkalmával arra törekedtek, hogy a Börzsöny természeti környezetébe illő, természetes anyagokat használjanak.

A Nagymarosi Erdészet által kezelt erdőkben a kocsánytalan tölgy és a cser az uralkodó fafaj, mellettük nagy kiterjedésű bükkös található, a peremvidéken itt-ott kultúrerdőkkel is találkozunk.

Az erdészet fő bevételi forrása a fakitermelés, ám a termőhelyi adottságok ennek volumenét nem emelik magasra. Az erdészeti szempontból kedvezőtlen déli-délnyugati kitettség határozza meg a lehetőségeket, és az aszályos időszakok további nehézségeket okoznak.

A Börzsöny peremterületei a legszárazabbak, az éves csapadék mennyisége gyakorta az országos átlag alatt marad. Nem ritka, hogy a természetes újulatot mesterségesen kell kiegészíteni. Mindezek mellett az erdőgazdálkodás meghatározó tevékenysége az invazív fajok visszaszorítása, ebben jelentős eredményeket érnek el a helyi szakemberek.

A Nagymarosi Erdészet 8000 hektár vadban gazdag vadászterület kezelését is végzi. A vadgazdálkodás fő tevékenységi köréhez tartozik a területen élő nagyvadállomány szabályozása. Népszerűek az erdészet vadászati csomagjai, remek vadászati élmények szerezhetők ezeken a területeken.

A Börzsöny természeti értékei vitathatatlanok, ennek egyik bizonyítéka, hogy már a szervezett természetjárás alakulásának hajnalán kiemelt rangot kapott. Büszkeség, hogy a legendás turistaszervezetek alapításának egyik motorja lehetett, például az Encián Turisták megalakulását is elősegítette.

A Börzsöny ma is az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont. A Nagymarosi Erdészet több mint 150 kilométer hosszú turistautat kezel. Ezek mentén számos természeti, kulturális és szakrális emlékhely, épített vagy megóvott természeti érték található.

Az erdőgazdaság az élményturizmus egyik meghatározó szereplője, létesítményei, erdei emlékhelyei méltán népszerűek. Az elmúlt évtizedben komoly fejlesztésekkel járult hozzá a régió turisztikai élménycsomagjához, nagy szerepe van abban, hogy egyre markánsabban érezhető a térségbe érkező kirándulók, turisták számának növekedése.

Az egyik leglátogatottabb magaslati pont a Hegyestetőn teljeskörűen felújított Julianus barát-kilátó, ahonnan gyönyörű dunai panoráma hálálja meg az emelkedők és lépcsők leküzdését. A közeli Törökmezőn tanösvény és erdei játszótér várja a kicsiket, a családi kikapcsolódás könnyen elérhető terepe.

Szintén a családok körében népszerű a Börzsöny legvadregényesebb útvonalán közlekedő kisvasút, ami Szobtól Nagybörzsönyig akár több részre bontható szakaszokkal kínál döcögős élményeket.

A Dél-Nyugat-Börzsönyt átszelő vasút középső szakaszát üzemelteti az Ipoly Erdő Zrt.; Márianosztrától (itt szálláshely is található) Nagyirtáspusztáig néhány éve megújult szakaszon és egyedülálló vonalvezetésű pályán halad a kisvonat. Ha Nagyirtáspusztán leszállunk, számos remek panorámát nyújtó kilátópontot felkereshetünk viszonylag könnyed túrával, és az Eucharisztikus Kongresszus emlékére állított kereszt is megközelíthető innen egy rövid, de látványos szakaszon haladó gyaloglással.

Kittenberger nyomában Nagymaroson

Az erdő és Nagymaros közös említésekor szinte automatikusan eszünkbe jut Kittenberger Kálmán neve. Az Ipoly Erdő Zrt. fontos szerepet vállal a Börzsönyhöz erősen kötődő nemzetközi hírű vadász és Afrika-kutató emlékének, szellemi örökségének gondozásában. Kittenberger Kálmán 1881-ben Léván született szegény iparos család nyolcadik gyermekeként, a tanítóképző elvégzése után vállalt Tatrangban tanítói állást. Onnan indult első afrikai útjára a bácskai földbirtokos, Damaszkin Arzén kíséretében mint segédpreparátor. Összesen 16 évet töltött Afrikában, gyűjtött és preparált állatokat többek között a Nemzeti Múzeumnak, ezek egy részének eladásából fedezte a költségeit. A budapesti állatkert megbízásából élőállat-befogást is végzett.

A negyedik útja közben kitört I. világháború angol gyarmatokon érte, mint ellenséges állam polgárát elfogták és internálták. Az indiai hadifogolytáborból hazatérve barátja, Kovács Ödön, az 1916-ban Afrikában elhunyt zoológus-kutató családja adott neki szállást Nagymaroson, ahová 1920-ban végleg letelepedett. A Nimród vadászújság szerkesztője volt 1920-tól 1948-ig. A lapban jelent meg Fekete István első írása, akit további anyagok megírására biztatott Kittenberger Kálmán. Ha a Nagymarosi Erdészet területén található Rózsakunyhó falai beszélni tudnának, számos történetet suttoghatnának nekünk a két író legendás barátságáról, hiszen rengeteg időt töltöttek Kittenberger vadászházában, a ma már vadászattörténeti emlékhelyen. Kittenberger Kálmán nevét viseli az Ipoly Erdő Zrt. által telepített emlékerdő is Kismaros mellett, a közeli pihenőhely szimbolikus elemei pedig a nagy vadász életének fontos állomásait mutatják meg.

Ha valaki az erdő mélyén szeretne töltekezni, a Kisirtáspusztai Erdei szálláshely várja, aki a nomádabb körülményeket keresi, a Zebegényi Erdei Sátortábor barátságos szállását veheti igénybe.

Az erdei élményeket két keréken is átélhetjük. A Nagymarosi Erdészet a kerékpáros turizmus elősegítése érdekében Bringapontot üzemeltet az irodaépületének alsó szintjén.

Aki komolyabb terepen és nagyobb távokat teljesítene, a Börzsöny erdészeti úthálózatának egy részén kerekezhet. A kerékpározásra alkalmas szakaszait kijelölt útként üzemelteti az erdőgazdaság. Ezek száma és hossza évről évre jelentősen növekszik.

Osztrozics Dóra
Ipoly Erdő Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk