Az első forgatókönyv feltételezi, hogy a műtrágyák használatának lehetősége korlátlan, viszont a hús és a tejtermékek globális aránya az étrendben 35 százalékról 15 százalékra csökken. Ekkor a mezőgazdaság, amely jelenleg a jégmentes földek 40 százalékát foglalja el, 8-20 milliárd ember számára képes élelmet termelni.
Petros Chatzimpiros, a Párizsi Diderot Egyetem munkatársa szerint a világ már az 1960-as években túllépte a nitrogénfelhasználás planetáris határértékét. Figyelmeztet arra, hogy a jövőben még több nitrogént használni kockázatos stratégia lenne.
– Nem rendelkezünk elég jó ismeretekkel a globális nitrogénszennyezés lehetséges negatív hatásairól. A Föld rendszere késleltetett visszacsatolásokat generál, amelyek negatívan befolyásolhatják a talaj minőségét és a mezőgazdasági termelékenységet – vélekedett Chatzimpiros.
Ugyanakkor leszögezték, hogy ebben a forgatókönyvben is csökkenteni kell a hús- és tejtermékfogyasztás mennyiségét, és gondosan kell kezelni a mezőgazdasági rendszereket az eddig felhasznált nitrogén kimosódásának megakadályozása érdekében.
Eredményeink szerint a bioélelmiszer-termelésnek van a leginkább fenntartható hatása a bolygóra. Az így táplálható emberek számának felső határa alacsonyabb, mint az ipari szimulációkban, de a biogazdálkodás képes megfelelni a 21. század népesedési kihívásainak – zárta mondandóját Chatzimpiros.
A tudósok szerint, ha a világ összes embere a nyugati étrendet követné, amely körülbelül 55 százalékban állati fehérjéből áll, 9 milliárd embert lehetetlen lenne eltartani. És ez még akkor is így lenne, ha nagy mennyiségű műtrágyát használnának, és a Föld további, Oroszország területének megfelelő nagyságú területét is bevonnák a mezőgazdasági termelésbe.
