0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 17.

Élelemforrás embernek, állatnak: a batáta kisüzemi termesztésre is alkalmas

Az emberek többségének a batátáról még mindig az ugrik be elsőre, hogy Afrika növénye. Ez egyébként nem igaz, Közép-Amerikából származik, és a legnagyobb termelője Kína. Itthon is termesztjük, a szupermarketekben és a zöldségeseknél is van belőle. A növény termesztésének toplistáját Európában Portugália vezeti, de nálunk is egyre népszerűbb. Vannak már néhány száz hektáros termelők is, de alapvetően a kis gazdaságok növénye.

A batáta a rizs, a búza, a burgonya, a kukorica és a kasszava után a 6. legjelentősebb élelmiszernövény a világon. A legnagyobb termelő Kína a világ összes termésének 67%-ával, majd követi Malawi 3,7%-kal, Tanzánia 3,6%-kal, Nigéria 2,2%-kal, Etiópia 2%-kal, eztán következik Uganda, India, Madagaszkár, Ruanda és Pápua Új-Guinea. A FAO listájára négy európai ország került fel: Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország.

Hazánkban a termesztésének a klímaváltozás adott lendületet – egyesek szerint Szolnoktól délre termeszthető, bár a Nyírségben is eredményesen termesztik. „Ásotthalmán úgy kezdődött a növény karrierje, hogy Váraljai Dénes lehetőséget látott az itteni homokos talajon a termesztésében: egyrészt a melegedő klíma miatt, másrészt a 2012 körül kialakult burgonyahelyzet miatt – meséli Fackelmann István, a község alpolgármestere.

A krumplit nem lehetett eladni, és akkor jött Dénes az ötletével. Megalapítottuk helyben a Batáta Baráti Kört, ahol ingyenes volt a tanácsadás, a szaporítóanyag.

Előadásokat szerveztünk a növényről és a termesztéséről, egymás között kicseréltük a szakmai tapasztalatokat termesztéstechnológiáról, piaci lehetőségekről. Emellett elindult az Ásotthalmi-­12-es fajta elismertetése is.”

A batáta Magyarországon

A növény meghonosítására 1913–14-ben tett úttörő kísérletet az Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti Állomás. A kísérletek bebizonyították, hogy az ország melegebb, déli részein szabadföldi termesztésre alkalmas. Az ötvenes évek elején újabb kísérletek kezdődtek, és megállapították, hogy a batáta eredményesen termeszthető, és helyesen alkalmazott agrotechnikával a burgonyánál nagyobb termést lehet betakarítani. 1986-ban Horváth Lajos Tápió­szelén kezdett honosítási kísérletekbe. A termesztéstechnológia kidolgozása mellett munkájának fontos eredménye a 2003-ban állami minősítést nyert sárgásfehér húsú Tápiói 96 fajta.

Az 1990-es évek elején, Ásotthalmon Váraljai Dénes kezdett el batátatermesztési és honosítási kísérleteket, melyet jelenleg a Bivalyos Tanya Kft. keretében folytatnak tovább. Ásotthalmi-12 narancssárga húsú fajtájuk 2015-ben kapott állami elismerést, melynek fajtatulajdonosa Ásotthalom Község Önkormányzata.

Az önkormányzat a batátára alapozva egy csipszüzemet is létesített, de magát a termelésszervezést a Bivalyos Tanya Kft. – Váraljai Dénesnek a ma már a fiai által vezetett vállalkozása – végzi. A 16 főt foglalkoztató vállalkozás amellett, hogy van egy 150 családos vándorló méhészetük, mindennel foglalkozik, ami a batátához kapcsolódik, a szaporítóanyag-előállítástól az árunövény termesztésén át a termés kereskedelméig.

– A legtöbb gazdával pusztán annyi a kapcsolatunk, hogy jó minőségű szaporítóanyagot biztosítunk a részére, de bárhol bekapcsolódhat a rendszerbe. Mi elsősorban szaporítóanyag-előállítással foglalkozunk: a kísérleti fázissal, a szelekcióval, a fajtanemesítéssel. Tagjai vagyunk az Országos Fajtanemesítők Egyesületének, és a helyi fajta fenntartása mellett mindig újabb és újabb fajtákkal is kísérletezünk – sorolja Váraljai László a családi gazdaság tevékenységét.

Tagjai vagyunk egy nemzetközi együttműködésnek, amerikai egyetemi és portugál partnerünkkel együtt a világ legjobb, nemzetközi gyakorlatban sikeres fajtáit is próbáljuk idehozni, mindeközben fenntartói vagyunk az Ásotthalmi-12-es fajtának.

A családi gazdaság tagjai persze szakértői a batátatermesztésnek, így helyszíni szemléket tartanak, szaktanácsadással segítik a termelőket. De integrátorként is működnek: a kisebb gazdáknak a felszedéshez gépet tudnak biztosítani, kereskednek is a batátával, így általában a „gazdáiktól” – amennyiben igénylik – megveszik a termést, saját raktárukban megfelelő körülmények közt tárolják és ők értékesítik.

Jelenleg az országban 6 cég foglalkozik szaporítóanyag-előállítással. Anno kistermelők kezdtek el édesburgonyát termeszteni, de most már egyre több a nagyobb termelő is. A termesztéstechnológia minden üzemméretre kész. A növény pedig jól illeszthető a vetésforgóba.

– Nekünk is van technológiai ajánlásunk kistermelőknek, akik 300 vagy 1000 négyzetméteren termesztenek, de ugyanúgy a több hektáron termelők számára is tudunk szaktanácsot adni a termesztéshez és a gépesítéshez is. A vevőink nagy része egyébként kicsi, az 50 darabos palántacsokrokat vásárolják. Országosan több mint 1000-1500 postai csomagot küldünk ki, ötven-­száz-százötven darabokat kiskerti ter­mesz­tésre. Ásotthalmon az önellátás növényének is nevezik, ami különösen alkalmas a háztájiba – teszik hozzá a Váraljai testvérek.

Dr. Szarvas Adrienn, a cég növényorvosa doktori értekezését a batátatermesztésről írta. Ő foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat:

„A növény a fejlődése elején nem szereti a nitrogént, ezért alá ősszel érdemes szerves trágyát kihelyezni, de a szegényebb talajban is megél.

Amire különösen ügyelni kell, az a talajfertőtlenítés, hogy a gumókat semmi ne rágja meg, erre különféle biológiai hatóanyagok állnak rendelkezésre. Kerti körülmények között, 100 cm-es sor és 30 cm-es tőtávval ültetve 150 tő biztosíthatja egy négytagú család éves szükségletét.

A palánta sík- és bakhátas termesztésre egyaránt alkalmas, meghálálja a fekete talajtakarást. A kiültetését követően a növényt néhány hétig öntözni kell a megfelelő fejlődés érdekében. Betakarítás után a gumóhéj szilárdságának és a gumó eltarthatóságának fokozására, valamint a gumó sérüléseinek kezelésére, továbbá a beltartalmi értékek (elsősorban a cukortartalom) beállítására 5-8 napig 85-90% relatív páratartalom, folyamatos szellőztetés és 27-30 °C-os hőmérséklet kell a batátának. Tárolni jól szellőző helyiségben, 13-16 °C-on, 85-90% relatív páratartalom mellett kell, és érdemes rendszeresen átválogatni.

Az édesburgonya glikémiás indexe alacsony, így cukorbetegek is fogyaszthatják, ma pedig már itthon is egyre elterjedtebb a fogyasztása.

Persze ez annak is köszönhető, hogy a zöldségeseknél és a szupermarketekben is kapható. De az édesburgonyát állati takarmányként is egyre nagyobb mértékben hasznosítják.

A világ termésének közel 70%-át előállító Kínában a termés kb. 40%-át erre a célra fordítják. A gumót elsősorban sertések, a lombozatot pedig kérődzők takarmányozására használják, de a batáta-feldolgozás (keményítő-, etanol- és lebomlómű­anyag-gyártás) melléktermékei is takarmányozási célokat szolgálnak.

A gumót Kínában pellet, liszt és chips formájában is használják takarmányozásra.

Tudni kell azonban, hogy a gumónak magas a tripszin-inhibitor tartalma, így akár 27%-kal is csökkenhet az emészthetősége. A tripszin-inhibitorok azonban hőkezeléssel inaktiválhatók (100 ºC biztosítása 15 percig), vagyis ha valaki háztájiban etetné a sertésekkel a héját vagy az apróbb gumót, főzze meg!

Levélzetét, lombozatát, indáit általában zöldtrágyaként a talaj tápanyag-utánpótlására, vagy takarmányozásra használják: utóbbi esetben a batáta hajtásrendszerét szárítva vagy silózva hasznosítják. A zöld részek takarmányértéke a lucernához hasonlítható, a lombozat fehérjetartalma nagy.

Egyelőre nem általános a lombozatból takarmányt készíteni, de a vízhiányos időszakokban egyre nő a jelentősége. Takarmányként friss, szárított vagy silózott formában használják fel, a belőle készített szilázsnak kellemes, édeskés íze van. Kisebb, vegyes gazdaságokban a változatos hasznosítás is előnye a batátának, vagyis

felszedés előtt le lehet vágni a lombozatot a marhának, kecskének, a „selejt” gumót meg a disznóknak lehet megfőzni.

„A batáta termesztésében nagy jövőt látunk – mondják az ásotthalmiak Batáta Baráti Körében. A klímaváltozást jót bírja, a vetésforgóba jól beilleszthető, és jó ára van. Emellett a kis családi gazdaságokban eredményesen termeszthető, és az állattartásban mind a lombozata, mind a gumója hasznosítható. Egyszóval mi mindenkinek ajánljuk.”

Forrás: Kistermelők Lapja