Ez okozza az ételfertőzéseket, ételmérgezéseket
A Salmonella, Staphylococcus, és patogén Coli-baktérium törzsek tartalmazó élelmiszer fogyasztását követően némi lappangási idő elteltével jelennek meg a tünetek. Ám nem csak baktériumok, hanem gombák, vírusok, egy-, vagy többsejtű paraziták is okozhatnak gondot. Ételmérgezésről akkor beszélünk, ha a megbetegedést nem élő baktériumok, hanem az általuk termelt mérgező anyagcsere-termékek okozzák, ételfertőzés esetén pedig közvetlenül a baktériumok okozzák a bajt.
Bármelyikről is legyen szó rendszerint a következő tünetek közül jelentkezik egy, vagy egyszerre több: hányinger, hányás, gyengeség, émelygés, hasmenés, görcsös hasfájás, kiszáradás, ájulás, gyomortáji görcsös fájdalom.
A különböző ételekben, a helytelen módon, vagy a kelleténél hosszabb tárolás közben a belekerült kórokozók szaporodásának nyáron még inkább kedvezőek a feltételei, mint a hűvösebb évszakokban. Bizonyos ételek több kockázatot rejtenek ebből a szempontból. Ételfertőzést leggyakrabban a disznósajt, tejszínes és tojásos krémek, fagylalt, főtt tészta, halat és gombát tartalmazó ételek, valamint a nyitva hagyott konzervek okoznak. Utóbbi azért, mert a tartósítási technológiának köszönhetően nem kell, hogy tartósítószert tartalmazzon, tehát ha kinyitottuk, akkortól a baktériumok szaporodását semmi nem akadályozza, maximum a hűtés egy ideig.
A nem megfelelő mikrobiológiai minőségű étel elfogyasztása után a tünetek egy óra elteltével is jelentkezhetnek, de nem ritka az 5-12 órás lappangási idő sem.
A Salmonella fertőzés a tisztaságra vonatkozó szabályok be nem tartására vezethető vissza. Baromfi, tojás, hús és húskészítmények, cukrászsütemények fogyasztásával terjed, az elégtelen hőkezelés, vagy a nem megfelelő hőfokon történt tárolás miatt. Az Escherichia coli baktériumtörzsek fő forrása a széklet, amit piszkos kéz, munkaruha, saláta, nyers zöldségfélék közvetíthetik. Tisztasággal, megfelelő hőkezeléssel megelőzhető.
A Yersinia enterocolitica terjesztője az emberi kéz, a víz, az élelmiszer (sertés, marha, baromfihúsok, tej és tejtermékek, cukrászsütemények). Ez például jól tűri a hűtött körülményeket. A Campylobacter jejuni pedig sokáig életben marad még a fagyasztott élelmiszerekben is, de nem viseli el a kiszáradást. Pasztőrözött tejjel, vízzel, salátával, nyers hússal terjedhet.
A megbetegedések típusai
A gastralgiás típust gyomortáji nyomó vagy görcsös fájdalom uralja hányingerrel. Hányás, hasmenés rendszerint nincs.
A gastroenteritises típust többnyire Salmonellák okozzák. Hányinger, hányás, hasmenés, gyomortáji görcsös fájdalom jellemzi, emellett pedig hidegrázás és gyakran 40 fokig emelkedő láz jelentkezik. Fejfájás, szédülés, vérnyomásesés is gyakori, a beteg elájulhat, a heves hányás következtében a nagyfokú folyadékveszteség kiszáradáshoz vezethet, különösen, ha a beteg idős korú, vagy kisgyermek. Az enteritises típust görcsös hasi fájdalom közben napokig tartó hasmenés jellemzi, mely szintén kiszáradáshoz vezethet.
A legveszélyesebb…
Az ételmérgezések közé szokták sorolni a botulizmust is, ami Magyarországon ritka mérgezés. Ezt a Clostridium botulinum nevű spórás talajbaktérium által termelt hőérzékeny toxin okozza. Lappangási ideje akár 8 nap is lehet. A gyomor-bél tünetek (hányás, néha hasmenés) mellett jellemzően fellépnek idegrendszeri tünetek is: kettőslátás, tág pupillák, látászavar, nyelési nehézség. Ritkán, de kezelés nélkül halálos kimenetelű lehet.
A baktérium házi kolbászban, hurkában, disznósajtban, húsban, halban, húskonzervekben szaporodhat el, miközben toxint termel. Hőkezeléssel a baktérium és a toxinja is elpusztítható.
Jobb megelőzni a bajt
A konyha rendszeres takarításával, a konyhai eszközök és a hűtőszekrény tisztán tartásával, a különböző élelmiszerek (például földdel szennyezett zöldségfélék, nyers húsok) gondos elkülönítésével, csomagolásával, a háztartási szemét megfelelő kezelésével rendszerint elkerülhető a fertőzés. Emellett az alapos hőkezelés – főzés, sütés – az esetleges élelmiszerbe került baktériumokat elpusztítja.
Azonban a baktériumok újra elszaporodhatnak az elkészített étel hosszabb tárolása során. A gombás, tejfölös, tojásos ételek különösen veszélyesek, ezért ezeket csak az elkészülés napján ajánlott fogyasztani.
A romlott ételek melegágyai a kórokozóknak, ezért figyelni kell arra, ha az élelmiszerek a színe, szaga, állaga megváltozik, vagy eltér a megszokottól, akkor nem szabad fogyasztani belőlük. E fertőzések megelőzéshez tartozik a WC használata utáni és az ételkészítés előtti alapos kézmosás is.
Fertőzés esetén fontos a folyadékpótlás, túl magas láz esetén a lázcsillapítás, és ha a beteg állapota nem mutat javulást akkor orvoshoz kell fordulni.
