A Kynetec Hungary (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon és a világon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacot. Fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodóktól származó információk és visszajelzések megosztásával elősegítsük, hogy az igényeiknek megfelelő termékeket és technológiákat fejlesszenek a vállalatok. Alábbi összeállításunk közreadásával is szeretnénk megköszönni a részvételt mindenkinek, aki bármelyik kutatásunkban közreműködött.
A Kynetec a következő kultúrákról közöl adatokat a kalászos gabonák közül: őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs, tavaszi árpa és zab.
Adataink a 2022-es őszi vetésre vonatkoznak. 2022 késő őszén, kora telén 812 őszi búzát termesztő gazdaság válaszai alapján mértük fel a termelésben használt vetőmagokat és a vetőmagcsávázási szokásokat.
A kérdőívekre kapott válaszok adatait matematikai módszertanra alapozott súlyozással vetítjük ki az országos vetésterületre. Körülbelül a vetett terület 15-18 százalékát kérdezzük meg közvetlenül, és ezekből az adatokból következtetünk az országos felhasználásra. Ez a gyakorlatban őszi búza esetében azt jelenti, hogy tavaly ősszel 169 ezer hektáron termesztett őszi búza termesztéstechnológiáját kérdezzük le a kérdezőbiztosok segítségével.
Az őszi búza vetőmagpiacán a magyar nemesítő cégek sokkal nagyobb részesedéssel rendelkeznek, mint a kukorica, a napraforgó vagy a repce vetőmagpiacán. 2022-ben az őszibúza-vetésterület 42 százalékán magyar nemesítőtől vagy fajtatulajdonostól származó vetőmagot vetettek a termelők, ha az összes szaporítási fokot beleszámoljuk. Az őszi árpa esetében 10 százalék alatt van a hazai fajták aránya. Adataink alapján mind őszi búzában, mind őszi árpában a vetett terület valamivel több, mint felén (53 százalék) választottak fémzárolt vetőmagot a termelők ebben a mezőgazdasági szezonban.
A tíz legnagyobb forgalmazón kívül a kisebb nemesítők részesedése is viszonylag nagy, ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat: a vetett terület alapján 15 százalékot tesz ki (1. ábra).
A továbbiakban az őszi búzáról közlünk részletesebb információkat. A 2023-as aratási évben a fémzárolt őszibúza-vetőmag átlagos vetési normája 213 kg/ha, míg a nem fémzárolt őszi búza esetében ennél nagyobb, átlagosan 232 kg/ha volt. Az utóbbi három évben a fémzárolt őszi búza vetőmagok vetési normája majdnem 15 kilogrammal csökkent, míg a nem fémzárolt vetőmagoké stagnál.
A kalászosvetőmag-piac viszonylag koncentrált, és azon belül az őszi búza vetőmagpiaca is. A 2023-as aratási évre átlagosan 1,5 nemesítőtől 1,78 fajtát vetettek a termelők őszi búzából, vagyis a vetésterület növekedése ellenére sem történt mérhető változás az előző szezonhoz képest. Ugyanakkor a 100 hektár feletti területeken markáns változás látszik: a legalább 300 hektáros őszi búza területtel rendelkező gazdaságok átlagosan két nemesítőt választottak, akiktől átlagosan 2,66 fajtát vetettek (2. ábra).
Válaszadóink között is gyakran előfordul, hogy kisebb területre elegendő fémzárolt és csávázott vetőmagot vásárolnak, és a termésből visszafogott szemeket vetik vetőmagként a következő évben.
Egy vetőmagnak számítjuk az átlagban, amikor valaki ugyanabból a fajtából vetett eltérő szaporítási fokúakat.
A 2023-ban aratandó őszi búza terület 57 százalékán vetettek egyetlen nemesítőtől származó vetőmagot a termelők (3. ábra). Azoknál a gazdaságoknál, amelyek legalább két nemesítőtől vetettek fajtát vagy hibridet, összesen 158 különböző kombinációt számoltunk össze a két, három, négy vagy több nemesítőtől vásárolt vagy saját szaporítású vetőmagból.
A növényvédő és vetőmagtermékek ismeretétől, ezek terméktudatosságától – általában a felhasználás 1-2 százaléka nem azonosítható inputanyag – a csávázószerek ismerete messze elmarad. Annak ellenére is így van, hogy a 2022 őszén bevetett terület csupán 8 százalékán nem alkalmaztak valamilyen gombaölőszeres csávázást. Hektár alapon az „ismeretlen gombaölő csávázószer” (azaz a felhasználó nem tudja a termék nevét) végzett az első helyen a termékek közül, 300 ezer hektáros felhasználással. Ha az ismeretlen gombaölő csávázószert nem vesszük figyelembe, akkor a Lamardor, a Biosild Duo, a Rancona I-MIX, a Systiva és a Vibrance Duo sorrend alakul ki a vetett terület alapján. A 4. ábrán kultúránként látható a gombaölő csávázószerek felhasználása a vetett terület alapján.
Eszerint a fémzárolt vagy nem fémzárolt vetőmag használatának nincs hatása a gombaölő csávázószerek alkalmazására.
A rovarölő csávázószerek felhasználása töredéke a gombaölő csávázószerekének.
Végezetül ismét köszönjük a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak a kérdéseinkre, és a 2022–2023-as mezőgazdasági évre is sikeres gazdálkodást kívánunk nekik!
Puskás Péter
Kynetec Hungary Kft.
