Az Országos Szövetkezeti Tanács az idén ünnepli a 100. jelenléti Szövetkezeti Világnapot, közösen a tagszervezeteivel, tudtuk meg Kósa Lajostól, a Fidesz országgyűlési képviselőjétől, az Országos Szövetkezeti Tanács elnökétől, akit a világnap apropóján kérdeztünk arról, hogy milyen szerepük van a mai modern gazdaságban a szövetkezeteknek, különös tekintettel az agráriumban tevékenykedőknek.
– Magyarországon, sőt inkább Közép- és Kelet-Európában a szövetkezetek számára nagyon terhes történelmi örökséget jelent a baloldal és a kommunizmus erőszakos szövetkezetesítési politikája. Ennek a barbár erőszaknak az emléke mind a mai napig jelen van, főleg az idősebb generációban. Az egyetlen kivétel Magyarországon a ’80-as évek második felében szerveződő diákszövetkezeti mozgalom, amit a gyengülő diktatúra megtűrt.
2010 után a Fidesz felvállalta a szövetkezeti mozgalom megújításának támogatását, így rengeteg jogszabály-módosítás, regulációs újítás mellett a Szövetkezeti Kutatóintézet újraindításával ma a magyar szövetkezeti mozgalom sok százezres tagsággal és egyes szektorokban meghatározó kibocsátással rendelkezik. A mezőgazdaság területén különösen az értékesítési szövetkezetek képviselnek jelentős erőt.
Minek tulajdonítja, hogy bár Magyarországon is egyre erősödik a szövetkezeti mozgalom, még mindig sok a félreértés körülötte?
– A szövetkezetek egészen különleges vállalkozási formát jelentenek, tulajdonképpen ez az egyetlen részvételi érdekeltségű társas vállalkozási forma, minden más tőkeérdekeltségű.
Sajnos, a jogászképzésben és a közgazdászképzésben méltatlanul háttérbe szorult. Ma a társasági joggal foglalkozó jogászok jelentős része nem szívesen alapít szövetkezetet, egyszerűen nincs vele gyakorlata.
Az országgyűlés május 23-án elfogadta az Ön által benyújtott, a szövetkezeti törvényt módosító javaslatot. A jogszabály június 2-án meg is jelent, és éppen ezekben a napokban válik hatályossá. Mi indokolta a módosítást és milyen változtatásokat vezet be?
– A legfontosabb a szövetkezetet alapítók számának minimális megállapítása, ez mostantól 3 főre csökkent. Ezen túl jó néhány, a szövetkezetek életét könnyítő változást is elfogadtunk. A Szövetkezeti Kutatóintézet által készített tanulmány széles körben megvitatott változtatásokat javasolt, amit én törvénymódosítás formájában a parlamenttel is elfogadtattam.
33 évvel a kommunizmus bukása után a szövetkezeteknek túl kell lépnie a terhes baloldali örökségen, és be kell kapcsolódniuk a modern, innovatív, a fenntarthatóságot figyelembe vevő európai gazdaságba, amelyet Magyarország épít.
 A Nemzetközi Szövetkezeti Világnapról szóló határozatot 1922-ben hozta a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, méghozzá annak emlékére, hogy 1844-ben az angliai Rochdale nevű kisváros 28 polgára megalapította a legelső szövetkezetet, az Érdemes Úttörők Társaságát. Világszerte összesen mintegy 3 milliárd ember biztosítja a megélhetését valamilyen szövetkezet keretében. Írországban a lakosság 70, Finnországban 60, míg a szomszédos Ausztriában 59 százaléka tagja valamilyen szövetkezetnek. Magyarországon ez az arány 8 százalék. |
