Az egész évi ellátás érdekében az almát több hónapig hűtik ellenőrzött körülmények között, azonban a tárolt gyümölcs átlagosan 10%-a így is megromlik. Csak Németországban évente 100 ezer tonna selejt képződik, ami ökológiai és gazdasági szempontból sem elhanyagolható mennyiség.
Pramod Mahajan, a potsdami Leibniz Intézet (ATB) projektmenedzsere szerint a gondot az okozza, hogy az energiatakarékosság érdekében a tárolókban a hűtés ciklikusan kapcsol be és ki.
Az új projektben ezt szeretnék kiküszöbölni. Ehhez Reiner Jedermann, a brémai egyetem villamosmérnöke és Pramod Mahajan a korábban csak ipari körülmények között alkalmazott „digitális ikertestvér” módszerét és fogalmát helyezte át az élelmiszeriparba. A digitális iker nem más, mint a valódi gyümölcs másolata, amely a lehető legpontosabb, de számítógépes platformon megtekinthető képet ad. Be lehet „tekinteni” a gyümölcs belsejébe, és a rendszer különféle, nehezen vagy közvetlenül egyáltalán nem mérhető tulajdonságokról is információt ad.
A virtuális kísérletek lehetővé teszik, hogy a hűtési paraméterek változásainak hatásait először a számítógépen teszteljék, mielőtt a valódi hűtőegységen elvégeznék a beállításokat.
Így a tárolás körülményei pontosabban szabályozhatók és az áruveszteség jelentősen csökkenthető. A kutatások a tervek szerint három évig fognak tartani.
