Ez a fő következtetése annak a tanulmánynak, amelyben a „la Caixa” Alapítvány által támogatott ISGlobal intézmény vett részt, és amely egy francia kohorsz több mint 100 000 résztvevőjét követte nyomon.
A 2-es típusú cukorbetegség olyan módosítható kockázati tényezőkkel hozható összefüggésbe, mint az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás. De egy másik tényező is fontos lehet: az, hogy mikor eszünk. „Tudjuk, hogy az étkezések időzítése kulcsszerepet játszik a cirkadián ritmus, valamint a glükóz- és lipid szabályozásában, de kevés tanulmány vizsgálta az étkezések időzítése vagy az éhgyomri időszak és a 2-es típusú cukorbetegség közötti kapcsolatot” – mondja Anna Palomar-Cros, az ISGlobal kutatója és a tanulmány szerzője.
Ebben a tanulmányban az ISGlobal egy csapata csatlakozott a franciaországi INSERM kutatócsoporthoz, hogy a francia NutriNet-Santé kohorszból származó 103 312 felnőtt (79% nő) körében megvizsgálják az étkezések gyakorisága és időzítése, valamint a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása közötti összefüggést. A résztvevők online étkezési feljegyzéseket töltöttek ki arról, hogy mit ettek és ittak 24 órán keresztül 3 nem egymást követő napon, valamint az étkezések időzítéséről. A kutatócsoport a nyomon követés első két évében átlagolta az étrendi feljegyzéseket, és a következő években (átlagosan hét évig) értékelte a résztvevők egészségi állapotát.
Korai reggeli, korai vacsora
A vizsgálat során 963 új 2-es típusú diabéteszes eset fordult elő. A betegség kialakulásának kockázata szignifikánsan magasabb volt azok körében, akik rendszeresen reggel 9 óra után reggeliztek, mint azoknál, akik reggel 8 óra előtt reggeliztek.
„Ez összhangban van két metaanalízissel, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a reggeli kihagyása növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát” – teszi hozzá.
A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a késői vacsora (este 10 óra után) növelni látszik a kockázatot, míg a gyakoribb étkezés (körülbelül napi ötszöri étkezés) alacsonyabb betegség előfordulási gyakorisággal járt együtt. Ezzel szemben a hosszan tartó böjt csak akkor előnyös, ha korai reggelivel (8 óra előtt) és korai vacsorával történik.
– zárja tanulmányát Manolis Kogevinas, az ISGlobal kutatója és a tanulmány társszerzője. Valójában ugyanez az ISGlobal-csoport már korábban is szolgáltatott bizonyítékot a korai vacsora és a mell- vagy prosztatarák alacsonyabb kockázata közötti összefüggésre.
Ezek az eredmények összességében megszilárdítják a kronotáplálkozás (azaz az étrend, a cirkadián ritmus és az egészség közötti összefüggés) alkalmazását a 2-es típusú cukorbetegség és más krónikus betegségek megelőzésére.
