Ifj. Fazekas Miklós fölidézte, milyen nehézségek övezték az 2005-ben alapított cég elindítását, és az Alfaseed első saját cirok hibridjének létrehozását. Mint elmondta, 2018-ra 60 ezer zsák cirokvetőmagot értékesítettek, amit a következő három évben megháromszoroztak, 2021-ben 180 ezer zsák cirokvetőmagot adtak el. Ugyanebben kezdték bővíteni nemesítési programjukat, ma már 55 munkavállalóval rendelkezik a cég.

A mezőgazdaság e szakterületén minden eddiginél fontosabbá vált a modernizálás, az automatizálás, a gyors és precíz kiszolgálás.

Az Alfaseed ma 4500 hektáron állít és állíttat elő vetőmagvakat. Mintegy 7500 tonna vetőmagot dolgoznak fel és értékesítenek egy évben. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy ha nagy mennyiségű vetőmag gyors feldolgozására van igény, ők annak is eleget tudnak tenni. Több, mint 30 regisztrált fajtát és hibridet forgalmaznak, és a magyar genetikai alapokat magyar termelők szaporítják. Évente 200-300 hibridet próbálnak ki és szelektálnak, még Japánba is eljutnak a vetőmagvaik. A cirok mellett szudáni füvet, lucernát, bükkönyt és más alternatív növényeket is előállítanak, takarmánynak és zöldtrágyának alkalmas változatokat egyaránt. Nemesítésükben arra törekednek, hogy ne csak kedvező környezeti feltételekre szelektálják a hibrideket és vetőmagvaikat, hanem lehetőleg minden tájegységünk sajátosságaira rendelkezzen ajánlattal a kínálatukban. Tehát éghajlat-specifikusan nemesítenek, és ennek érdekében a legmodernebb nemesítési technológiákat alkalmazzák.

Monori István az erőforrások oldaláról közelítette meg a karcagi nemesítést.

Kiváló lehetőség volt egy nemrég elnyert GINOP-pályázat, amelynek keretében legutóbbi, összesen 289 millió forintos beruházásukhoz 202 millió forintot támogatást kapott az Alfaseed. Ebből építették az 1300 négyzetméteres új raktárt, vásároltak új targoncákat és bővítették a feldolgozókapacitásukat, ami lehetővé tette, hogy kevés kézimunkával is precízen tudják előállítani a szaporítóanyagot.

Jóvér János számolt be róla, hogy ma már a világ legnagyobb ciroknemesítőivel egy lapon emlegetik őket. Kiválasztással és keresztezéssel elérték, hogy a cirok termesztése versenyképessé vált. Az előállítási ciklust trópusi tenyészkertekkel rövidítik le, ahol egy évben kétszer lehet vetni és aratni. Ez a gyors nemesítést teszi lehetővé. Ennek érdekében több hasonló profilú külföldi céggel kapcsolatban állnak és együttműködnek.

Nemesítés hagyományos lépéseit a beltenyésztett vonalak egymástól való távolsága ismeretében tudják megtenni, a rokonsági fok alapján tudják megkülönböztetni őket.

Fazekas Miklós röviden összefoglalta a cég 18 évének történelmét. A Karcagi Kutatóintézet igazgatóhelyettese volt, amikor a rendszerváltozás után sikerült visszaszereznie nagyszülei földjét. Eleinte gazdálkodott, miközben az intézetben is dolgozott. Egyre nagyobb területre tett szert, és nemsokára döntenie kellett, mert a kettős munka megterhelővé vált. Az önálló gazdálkodás mellett tette le a garast, de úgy döntött, hogy amellett a növénynemesítést is folytatja.

Előbb fajtagyűjteményt hozott létre, a világ minden tájáról szerzett vetőmagvakat.

A hibrid a legjobb amerikai fajtákat is felülmúlta. Az ezt követő években hat új szudáni füvet állított elő, és új szemes cirok hibrideket is sikerült alkotnia. Mára divattá vált cirokfélékkel foglalkozni, de akkoriban még ismeretlen területnek számított itthon.

Az itteni éghajlati és talajviszonyok között különösen nagy fantáziát lát növényben, márpedig régi tapasztalat, hogy aszályban a cirok mindig sokkal többet ad, mint a kukorica. A jó szemes cirok olyan hozamra képes, mint egy jó kukorica ad, főleg, ha ugyanazt a tápanyagot, öntözést és figyelmet megkapja. Ugyanakkor a cirok fehérjetartalma felülmúlja a kukoricáét – igaz, a keményítőtartalma kisebb. De nem is hizlalásra használják a belőle készített tápot, hanem inkább fiatal állatok nevelésére.

Arra a kérdésre, hogy a 18 évvel ezelőtti futballpálya helyén felépített telep vajon mennyit ér, Fazekas Miklós szabadkozva csak annyit mondott: több milliárd forintért sem válnék meg tőle.