A két kutatóintézet felváltva ad otthont a rendezvénynek, és nemzetközi kitekintést is nyújt a cseresznyetermesztés eredményeiről, gondjairól. Az előadásokon kívül fajtabemutató és a szabadföldi nemesítőültetvény meglátogatása színesítette a programot.
Az előadások témái hasonlók voltak, mint június 13-án a MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja által Érd-Elvirán szervezett rendezvényen (korábban itt írtunk róla), így a két esemény információi egymásra épülnek, jól kiegészítik egymást.
Gregory Lang, a Michigan Állami Egyetem tanára a cseresznyeültetvény kialakításáról, művelésmódokról és koronaformákról tartott videóelőadást. A művelésmódok eddigi és jelenleg is folyamatban lévő fejlődése alapvetően meghatározza az ültetvények sikerét.
Síkban kiterített koronák
A kisméretű, nagyon keskeny, úgynevezett 2D, egysíkú koronaformáknak számos előnyük van: korábbi termőre fordulást szavatolnak, egyenletesebb és állandóbb rajtuk a terméshozás és az érés, jobb a gyümölcsminőség, a kézi munkák sokkal hatékonyabban végezhetők, továbbá könnyebb az ilyen ültetvények gépesítése és lehetőséget adnak a precíziós módszerek alkalmazására. De a fagyérzékenységük is nagyobb, ezért a fagyvédelem (és persze az intenzív termesztés egyéb feltételeinek megteremtése is) különösen fontos.
Mindehhez nagyon fontos a növényélettani, biológiai alapok ismerete. A fiatal korban felfelé törekvő (akrotonikus növekedésű) fákat igyekeznek korán generatív irányba elmozdítani, korai terméshozásra késztetni. A hagyományos, széles koronaformákon a kor előrehaladtával a belső önárnyékolás miatt a fénynek egyre kisebb hányada hasznosul, a keskeny (egysíkú) művelésmódok kiküszöbölik ezt a problémát. A minimalizált önárnyékolás a nagy előnye például az UFO (Upright Fruiting Offshoots) koronaformának. A fa növekedési ereje megoszlik a több függőleges koronaelem között, a termőrészek eloszlása jó, a levélzet fényellátottsága, aktivitása, a nettó fotoszintézis kedvezőbb, és ez nagyobb termésmennyiséget, hatékonyabb szárazanyag- termelést, jobb gyümölcsminőséget, magasabb Brix-értéket eredményez.
Kialakíthatunk egy, két vagy három függőleges tengellyel rendelkező koronákat; egy, de ferdén eldöntött központi tengellyel rendelkező fákat; vagy egy központi tengelyen vízszintesen nevelt ágakkal rendelkező úgynevezett spalír fákat. A legújabban ajánlott koronaformák mellett léteznek a nyitott váza, Y vagy V alakú koronák is. Az előadó szerint úgy kell választani közülük, hogy figyelembe vesszük a fényhasznosítást, a beárnyékolt részek arányát a koronában, a kézi munka hatékonyságát, a gépesítés, valamint az új technológiák bevezetésének lehetőségét. Ezek a szempontok mind a kétdimenziós faalakok előnyét mutatják.
A szüret kézimunkaerő-igényében is jelentősek a művelésmódok közötti különbségek, erről az előadó mérési adatokat is bemutatott. Ugyanaz a négy szedő ötféle üzemi ültetvényben dolgozott, és a hagyományos, nyitott koronájú cseresznyefákon elért teljesítményükhöz hasonlították a többi koronaformán elért szedési teljesítményt. Váza koronán 13, orsó koronán 45, KGB koronán 54, UFO koronán pedig 102%-kal több cseresznyét szedtek le.
Nagyon fontosnak tartotta az előadó az egysíkú művelésmódok fejlesztését a cseresznyeültetvények jövőbeni versenyképességéhez, a következő szempontok kiemelésével.
Megkönnyíti a sorok takarásos művelését, valamint a gépesítést, beleértve a számítógépes érzékelést és a robotok használatát is. A lehetőségek, távlatok között tehát már megjelennek a precíziós módszerek is: szenzoros adatgyűjtés a termőfalról, vagy a vegyszertakarékos, elsodródásmentes permetezés (pl. a szőlőtermesztésben már alkalmazott, a termőfalat két oldalról „befogó” permetezőgépekkel).
Kevésbé érzékenyekA széles választékból a nemesítők fajtaleírása alapján emelünk ki néhányat, amelyek kevésbé repednek, nem fogékonyak a moníliafertőzésre, és a tavaszi fagyok is kevésbé károsítják őket Csehországban. Az Adélka 7 nappal érik a Bigarreau Burlat előtt és kevéssé fogékony a moníliafertőzésre. Korán termőre fordul és bőven terem. Gyümölcse szív alakú, kissé lapított, jóízű. Pollenadója a Rivan és a Tamara. Két nappal a Burlat előtt érik a Helga. Nagy gyümölcse sötétpiros, jóízű, de kissé puha, viszont nem érzékeny a repedésre. Fája középerős növekedésű, nem fogékony a moníliafertőzésre. A Burlat-val érik egy időben az Aranka, amely kevéssé reped és nem érzékeny a moníliára, gyümölcse hasonló a Burlat-éhoz. Ebben az időben szedhető a Jacinta is, amely kevésbé reped és nem érzékeny a moníliára, viszont puhább a húsa, mint a Burlat-é. Gyümölcse nagy, héja és húsa is sötét és nagyon jóízű. Korán termőre fordul és bőven terem, fája erős növekedésű. Pollenadója a Sylvana és a Starking Hardy Giant. A 4. cseresznyehéten, 10 nappal a Kordia előtt érik az Early Korvik. Fája középerős növekedésű, felfelé törő, korán termőre fordul, igen sokat és egyenletesen terem. A gyümölcs nagy, szív alakú, sötét héjú, igen ízletes és szilárd a húsa. A szüretidőre figyelni kell, mert kevésbé éretten nem jó az íze. Kevésbé reped és tavaszi fagyokra nem különösebben érzékeny. Pollenadói a Těchlovan, a Kordia és a Sweetheart. A Kordia előtt 8 nappal szedhető az igen bőtermő Christiana nagy, sötétpiros héjú és húsú, jóízű gyümölcse. Fája középerős növekedésű, nem érzékeny a tavaszi fagyokra, a gyümölcs kevésbé reped. A Kordia érésidejében szedhető a Debora nagy, édes, közepesen kemény húsú, sötét héjú gyümölcse. Bőtermő és kevésbé reped, de a tavaszi fagyokra kissé érzékeny. Pollenadói a Vanda és a Regina. Az 5. cseresznyehéten érő Amid legnagyobb erénye, hogy nem érzékeny a moníliára és a blumeriellára, valamint kevéssé reped. A gyümölcs nagy, sötét és igen jóízű. Fája gyenge növekedésű, gyorsan termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Pollenadói a Kordia, a Těchlovan és a Regina. Megjegyzik, hogy öntözésre van szüksége a jó terméshez. Ugyancsak ebben az időben érik az Elza nagy, ropogós, jóízű gyümölcse. Kevésbé reped, nem érzékeny a moníliára és a tavaszi fagyokra. Fája középerős növekedésű, korán termőre fordul és sokat terem. Pollenadói a Těchlovan, a Kordia és az Amid. A 6-7. cseresznyehéten érik az Irena, amely igen későn virágzik, viszont a fagyérzékenysége átlagos, és repedésre is hajlamos. Egy héttel a Kordia után szedhető, gyümölcse nagy, szilárd húsú és jóízű. A Reginával kölcsönösen porozzák egymást, másik pollenadója az Elza. Későn érő öntermékeny cseresznye a Halka. Gyümölcse középnagy, héja és húsa sötétpiros, nagyon jóízű. A Van fajtánál kevésbé érzékeny a moníliára, viszont nem elég ellenálló a repedéssel és a tavaszi fagyokkal szemben. Fája középerős növekedésű, igen bőtermő, korán termőre fordul. Öntermékeny a Felicita is, ami a Halka előtti héten érik, egy nappal a Kordia előtt. Nagy gyümölcse igen finom, szilárd húsú, aromás. Közepesen ellenálló a moníliával és a blumeriellával szemben, repedésre viszont hajlamos, és a tavaszi fagyok is károsíthatják. |
Virágzási időre tudnak válogatni
Thomas Wöhner, a Julius Kühn Intézet (JKI) kutatója a cseresznye- és meggynemesítéshez kapcsolódó kutatásaikról számolt be. Ezek ugyan a gyakorlati nemesítőmunkát támogatják, az ide tartozó projekteket mégis attól elkülönített területnek tekintik az intézetben. Tanulmányozzák a tulajdonságok öröklődésének genetikai alapjait, a molekuláris és fenotípus-bélyegek kapcsoltságát, a genetikai erőforrások, így például a génbanki anyagok ilyen módszerekkel történő értékelését.
Cseresznyéből már több fajta teljes génszekvenciáját elkészítették, meggyből ilyen még nem áll rendelkezésre. Az előadó ismertetése szerint a meggy a cseresznye és a csepleszmeggy (Prunus fruticosa) fajok hibridjeként jött létre, génszerkezete összetett. Rendkívül gyors a fejlődés az utóbbi években a génszekvenálás területén, a holland keyGene vállalkozás is intenzíven dolgozik ezen a területen, velük együttműködve. A Németországban termesztett Schattenmorelle meggyfajtából sok gént már meghatároztak, elkülönítve a két szülőfajból származókat.
A konkrét nemesítési célok között fenológiai (virágzási idő) tulajdonságok, gyümölcsminőség, repedés-ellenállóság, stressztűrő képesség, tárolhatósági tulajdonságok szerepelnek.
Úgy tűnik, hogy a Schattenmorelle meggy genetikai vizsgálatai során sikerül olyan génszekvenciát találni, amelynek segítségével lehetőség nyílhat a hibrid magoncok korai, virágzási idő szerinti szelekciójára. A későbbi virágzási időpont fontos a termésbiztonság javításához.
További terveik között szerepel a fagytűrő képességgel és a virágzáskori moníliaérzékenységgel közvetlenül összefüggő molekuláris markerek keresése is.
Almával társítható
Tommaso Pantezzi, az Edmund Mach Alapítvány munkatársa a Trentino tartományban folytatott cseresznyetermesztésről, művelésmód- és alanykísérletekről beszélt. Az észak-olasz Trentino tartomány fontos gyümölcs- és szőlőtermesztő vidék, a kultúrák fejlesztésében közösségi alapítású intézményként aktív szerepet vállal az Edmund Mach Alapítvány. Az olasz cseresznyetermesztés a déli tartományokban összpontosul, a termés 45%-a Pugliából, 20%-a Campaniából származik, az ország északi tartományai közül Veneto 15, Emilia-Romagna 9, Trentino 2%-kal részesedik a 104 ezer tonnás össztermésből.
A cseresznyetermesztés feljövőben van, amiben szerepet játszik az is, hangsúlyozta az előadó, hogy az alma- és cseresznyeültetvényekben hasonló a művelési és a támrendszer, az ültetvénytakarás, és a két gyümölcskultúra összehangolásával javítható a gépek időbeli kihasználása.
Ezt a takarást ki kell egészíteniük rovarhálós védelemmel is a foltosszárnyú muslica és az ázsiai márványospoloska miatt. Az átlagos ültetvényméret kicsi (0,3-0,5 ha), az értékesítés a szövetkezeteken keresztül történik. Fő fajtáik a Kordia (60%) és a Regina (30%), az ár 4 euró körüli kilogrammonként.
Kísérleteikben orsó, szuperorsó, biaxis (kéttengelyű orsó) és KGB koronaformákon hasonlítottak össze különböző alanyokat. Körülményeik között jónak tartották a Weigi 2-t, amin jó az összhang a termőképesség és a gyümölcsméret között. A Gisela 14 és Gisela 17 alanyoknál a magas termőképességet emelte ki az előadó, a Krymsk 5 náluk gyenge eredményeket adott, a Gisela 3-t szerinte csak igen nagy ültetvénysűrűségnél érdemes választani. Hangsúlyozta azonban, hogy az alanyhatás cseresznyénél nagyon erősen függ a helyi környezeti adottságoktól.
Kérdésre válaszolva Tommaso Pantezzi elmondta, hogy
Cseh fajtaújdonságok
Az intézmény régi, világszerte ismert fajtái a Kordia és a Tamara. A rendezvényen bemutatták az újabb fajtákat és fajtajelölteket a korai, középidejű és kései érési csoportokból. Korai fajtáik az Adélka, Helga, Aranka, Kasandra, Jacinta, Marta. Középérésűek az Early Korvik, Horka, Vanda, Christiana, Těchlovan, Sandra, Elza, HL 16732 (a Tamara szabad beporzásából származó bicolor fajtajelölt), Felicita, Amid, Sylvana. Késeiek a Fabiola, Justyna, Tim, Tamara, Emily, Korvik, Halka, Irena, Vilma.
Nagyszámú, egyelőre kóddal jelölt, értékelés alatt álló nemesítői anyagot is bemutattak.
Varga László
Nébih MGEI
Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály
