Európában először Spanyolországban és Olaszországban bukkant fel 2008-ban, gazdasági kártételét a következő évben Olaszországból jelezték bogyósgyümölcsű ültetvényekben. Első magyarországi észlelése 2012-ben történt, 2014-ben már jelentős egyedszámban fordult elő az országban.
Hazánkban Nógrád megyéből jelentették gazdasági kártételét málna-, szilva- és nektarinültetvényeken, de sok más gyümölcsöt is veszélyeztet.
Optimális időjárási viszonyok mellett robbanásszerű populációnövekedésre képes, amiben közrejátszik gyors alkalmazkodóképessége, viszonylag hosszú (2 hónap) élettartama, 70 napos tojásrakási időtartama és a nőstények 600 darabos tojásproduktuma, valamint, hogy egy év alatt tíznél több generációja fejlődik ki. A kifejlett muslicák telelnek 5 °C alatt, ember által alkotott védett helyeken, például tárolókban.
Sok más muslicafajtól eltérően, amelyek lárvái túlérett vagy rothadó gyümölcsökön táplálkoznak, a D. suzukii nősténye elsősorban egészséges, érett vagy érésben lévő gyümölcsbe rakja a tojásait. A kártétel után a gyümölcs ecetesedik, szétfolyik, eladhatatlanná válik, majd más kórokozó gombák is megtelepednek rajta. (A szőlőültetvény erős ecetszagot áraszt.) Széles gazdanövényköre van, mégis előnyben részesíti a sötét színű, vékony héjú gyümölcsöket, mint például a cseresznye, málna, szeder, szilva, de súlyos kártételt tud okozni a kajszin, a szamócán, a csemege- és borszőlőfajtákon. Az általa okozott kár nemcsak a termésveszteség, hanem az a tetemes költségnövekedés, amit a védekezésre kell fordítani.
A hagyományos növényvédelemben a diamidok, organofoszfátok, piretroidok (cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin) és a spinozád hatóanyagokat tartják a leghatékonyabbnak ellene, természetesen az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szigorú betartásával. Ezen szerek 5-14 napig védenek a kártevővel szemben, de széles hatásspektrumú hatóanyagok lévén nemcsak a célszervezeteket, hanem a hasznos élő szervezeteket is elpusztíthatják. Ráadásul érésben levő gyümölcsöket károsít a muslica, tehát korlátozni kell a rovarölő szerek használatát, be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt és növényvédőszer-maradékoktól mentesnek kell lenni a terméknek.
A megfelelő védekezési stratégia első lépése, hogy biztosan felismerjük és észleljük a fertőzést, de különösen ajánlott a megelőző növényvédelmi eljárások elvégzése. Külföldi kísérletek bizonyítják, hogy a foltosszárnyú muslica ellen sikeresen lehet védekezni a sorok/növények necchálóval takarásával, ami szőlőben is hatásos lehet, csak a háló lyukméretét kell pontosan meghatározni. A kártevő jelenléte és kártételére nagyobb eséllyel számíthatunk csapadékos, párás, hűvösebb időben, mint a forró, száraz, aszályos időszakokban.
A hideg vagy meleg tél döntő tényező a muslica számának alakulására az év kezdetekor, azonban a szőlő viszonylag hosszú érési időtartama bőven elegendő ahhoz, hogy még egy lecsökkent számú muslicapopuláció is felszaporodjon addigra.
Megfigyelték, hogy a Cabernet dorsa, Regent, Acolon, Dornfelder bogyóiban igen sok muslicatojást és lárvát találtak, míg más fajtáknál, mint a Portugieser, Lemberger, Késői burgundi bogyóiban csak csekély számú tojás volt, az is csak sérült vagy a nedvesség hatására felrepedt bogyókban. Megjegyzem, ilyen és ehhez hasonló hazai vizsgálatok sajnos nem állnak rendelkezésünkre, mert eddig a kártétel lehetséges mértékét még nem vették komolyan annak ellenére, hogy nyugat-európai szőlőültetvényekben már számottevő kárt okozott. Igaz, nem minden évben jelentett problémát, csak a hűvösebb, csapadékosabb évjáratokban.
A bogyókba rakott tojások számából viszont arra lehet következtetni, hogy a szőlő az utolsó növény a vegetációs periódusban, amit felkeres a pettyesszárnyú muslica, inkább a málnát részesíti előnyben. A területünkön lévő muslicapopuláció nagyságát csapdázással tudjuk nyomon követni, azon kívül a fürtzónát igyekezzünk szellős lombozatban, jó megvilágítottság alatt tartani. Sűrű, buja lombozatban, mint az egyesfüggöny művelésmód, a fertőzés kialakulásának esélye sokkal nagyobb.
| Már cseresznyén is
Az idén érkezett a szomorú hír, hogy a foltosszárnyú muslica egyre nagyobb egyedszámban képes átvészelni a telet, és emiatt egyre korábban szaporodik föl. A MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjában, Érd Elvira-majorban is nyomon követik a muslica károsítását. Az utóbbi években rendre egy-egy hónappal korábban bukkantak fel az első egyedek, mint az előző évben. A 2020-as július eleji megjelenés tavalyra már május első harmadára változott. Az idén viszont annyira enyhe volt a tél, hogy sok rovar áttelelt, folyamatosan fogták a kártevőt a csapdák. Sajnos a cseresznye is áldozatul esett a rovarnak, amire még nem volt példa hazánkban. Korábban a nyár végén, ősszel érő bogyósokat károsította veszélyes mértékben. |
Az előrejelzés egyik lehetséges módja, hogy tájékozódunk a régióban található gyümölcsültetvényekben levő fertőzési viszonyokról. Fajspecifikus csapda egyelőre nem áll rendelkezésre, így a kártevő csak a rokon fajokkal együtt gyűjthető.
A csapdákat hűvös, naptól védett helyre, a lombozat belsejébe célszerű elhelyezni. Elkészítésének legegyszerűbb módja, hogy félliteres pet (ásványvizes) palackba 1,5 dl almaecetet öntünk, a palack felső részére az egyik oldalon 2 sorosan (egymástól kb. 2 cm távolságra) kis lyukakat fúrunk. A csapdákat hetente ürítsük.
