Új nemesítői műhelyek és forgalmazók jelentek meg a vetőmagpiacon, elsősorban hibrid fűszerpaprikákkal. A multirezisztens hibridek és a korszerű fajták innovatív termesztéstechnológia alkalmazásával a feldolgozóipar igényeinek megfelelő nyersanyagot adnak, és így kiváló minőségű fűszerpaprika-termékek kerülnek a fogyasztókhoz.
A fűszerpaprika intézményesített nemesítése az 1917-ben alapított kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomáson kezdődött Obermayer Ernő vezetésével. Az azt követően a Szegedi Növénytermesztési Kísérleti Állomáson elindított nemesítést az 1927-ben létrehozott Szegedi Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomás folytatta. Mindkét helyen a szegedi tájfajták szelekciójával indították a nemesítési tevékenységet.
A kalocsai nemesítés irányítása 1955-től a kecskeméti központú Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez került, a szegedi kutatási osztály pedig a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, majd rövid ideig a Gabonatermesztési Kutató Intézet keretein belül működött. A szegedi és kalocsai nemesítési tevékenység a Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) 1971-es megalapításával lett ismét egységes. A ZKI részvénytársasággá alakulását követően a kalocsai központú Fűszerpaprika Kutató-fejlesztő Kft. önállóan gazdálkodott, majd 2000 szeptemberétől nonprofit kft.-ként végezte közcélú fűszerpaprika-kutatási tevékenységét a kalocsai és szegedi telephelyeken.
A Nemzeti Agrárkutató és Innovációs Központ 2014. évi megalapításával a Kalocsai és Szegedi Kutatóállomás Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztályként működött 2020-ig. A kutatóállomások 2021-ben a MATE integrációjában a Kertészettudományi Intézet vidéki kutatóállomás-hálózatába kerültek.
Klasszikus módszerrel
A fűszerpaprika (Capsicum annuum var. annuum) nemesítésének korai szakaszában az első jelentős eredmények Kalocsán Vitéz Horváth Ferenc nevéhez kötődnek, aki az eredetileg csípős tájfajtákból kiemelt anyatövekből csípősségmentes fajtákat állított elő.
A következő mérföldkő a hatvanas évek nagyüzemi termesztés- és feldolgozás-technológiájához alkalmas korai, féldeterminált, nagy termőképességű, stabilan magas színezőanyag-tartalmú fajta volt, amelyet a nemesítő Márkus Ferenc Kalocsai merevszárú (röviden m.) 622 néven jelentett be. A Kalocsai m. 622 csaknem harminc évig volt meghatározó fajtája a nagyüzemi és a kistermelői fűszerpaprika-termelésnek Kalocsa környékén. A hazai fűszerpaprika-termesztésben napjainkig meghatározó fajták ugyanakkor a Szegedi Kutatóállomás munkatársai által nemesített csípősségmentes Szegedi 80-as, valamint a csípős Szegedi 178-as.
Nemesítés az ezredfordulón
A 2000-es évektől a fűszerpaprika-termelés és -feldolgozás új kihívások elé állította a nemesítőket. A jól ütemezhető betakarítás érdekében alapelvárás lett a rövid tenyészidőszak, a koncentrált érés, valamint a terméshozam növelése a feldolgozóipar által preferált 18%-os szárazanyag-tartalom, illetve a magas összes színezőanyag-tartalom mellett.
A kilencvenes években nemesített szabad elvirágzású (OP) fajtakör (Rubin, Kalocsai A. cseresznye, Kalocsai M. cseresznye) optimális termesztéstechnológiával magas terméshozamok elérését tette lehetővé, stabil szárazanyag- és színezőanyag-tartalom mellett. Ezek a magas terméshozamú OP-fajták viszont sokkal fogékonyabbak voltak a betegségekre, ezért az egyes fajtákhoz kapcsolódó termesztéstechnológia fejlesztésének lényeges eleme volt a megelőző, okszerű növényvédelmi technológia kidolgozása és alkalmazása.
Ellenálló fajták
A köztermesztésbe vont fűszerpaprika-fajták számos vírus, baktérium és gombabetegségre érzékenyek. A társadalmi, fogyasztói elvárás azonban a hagyományos növényvédő szerek csökkentése, fokozatos kivezetése az élelmiszer-nyersanyagok termeléséből.
A gond megoldására Márkus Ferenc rezisztencianemesítői munkacsoportot hozott létre Mitykó Judit, Csilléry Gábor és Szarka János bevonásával 1992-ben. A rezisztencianemesítésben a konvencionális keresztezéses módszerek mellett az engedélyezett biotechnológiai megoldásokat is felhasználták. A projekt során a társintézmény Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet munkatársai a kifejezetten fűszerpaprikára kidolgozott, androgenezisen alapuló doubled- haploid technológiával homogén nemesítési vonalakat állítottak elő. A több mint tízéves együttműködés eredményeként a termelői és feldolgozói igényeknek megfelelő szabad elvirágzású fajták (Kaldóm, Kalóz, Kalorez) nyertek állami elismerést 2001–2002-ben. A kutatócsoport munkája kiterjedt a fontos piaci szegmenst jelentő cseresznyepaprika rezisztencianemesítésére is, amelynek eredménye a levélfoltossággal szemben ellenálló Globál fajta.
A hibridek létjogosultsága
A hazai termelői közösség, főként a kistermelők csak nehezen váltanak új fajtákra, hibridekre. Az OP-fajták azért keresettek még mindig, mert a jellemzően tőkeszegény kistermelői beszállító hálózat viszonylag olcsó fémzárolt vetőmagot igényel.
A közeljövőben nem várható a termesztőfelület lényeges növekedése. Éppen ezért a meglévő területeken hatékony, nagy terméspotenciállal rendelkező fajták és hibridek termesztésére van szükség.
A Szegedi Kutatóállomás sikeres hibrid fűszerpaprikája a Bolero F1 csípősség nélküli, csüngő termésállású, hidegfóliás hajtatásra nemesített fajta.
A Kalocsai Kutatóállomáson a 2000-es évektől indult a rezisztencianemesítési program, eredményei a csípősségmentes, baktériumos levélfoltossággal szemben rezisztens Delikát F1 és a csípős Jubileum F1. Jelentős területen termesztik a szintén csípős Szikra F1-et, amely a baktériumos levélfoltosság és TMV elleni rezisztenciával is rendelkezik. Az ellenálló hibridek intenzív szabadföldi vagy fólia alatti termesztési körülményeket igényelnek, a növényvédelmük azonban kevesebb kémiai növényvédő szer használatával megoldható. Fóliás hajtatásban az ökológiai termesztéstechnológia mellett is jövedelmező.
A hazai nemesítőműhelyek újabb hibridjei, mint pl. a Fonó F1, Hetényi Parázs F1, Hajnaltáj F1, Pirkadat F1 és Zoé F1 intenzív termesztéstechnológiával magas terméshozamra képesek (akár 35-45 t/ha), jellemzően 14-15%-os szárazanyag-tartalommal, ezért elsősorban ételízesítő szószok gyártására alkalmasak. Őrlemény is készíthető belőlük, de ez esetben utóérlelésre és szikkasztásra van szükség a féltermékké szárítás és őrlés előtt.
Célkitűzések, jövőkép
A magyar fűszerpaprikából készült termékek csak kiváló minőséggel, különleges illat- és ízanyagokkal tudnak kiemelkedni a világpiaci élelmiszerkínálatból. A fűszerpaprika-ágazat fennmaradása érdekében a nemesítésnek és a termesztéstechnológia-fejlesztésnek új, hatékony és környezetkímélő megoldásokat kell kidolgoznia.
További nemesítési célok a gépi szedésre alkalmas, könnyen szedhető és csipedhető kocsányú fajták, hibridek létrehozása.
A termelés hatékonyságának és jövedelmezőségének növelésére az intenzív termesztéstechnológiai megoldások mellett az ökológiai szemléletű módszerek (biológiai védelem, talajtakarás) alkalmazására, illetve gépesíthető betakarításra is szükség van.
Pék Miklós
MATE KERTI Zöldségtermesztési
Kutatóközpont, Kalocsa
