0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Korszerű módszerek a szőlőtermesztésben

Szőlőtermesztési tanácskozás, gép-, fajta- és borbemutató várta az érdeklődőket Cserszegtomajon, a MATE Georgikon Campus kísérleti telepén.
Vontatott szőlőkombájnnal szélesebb sorokban lehet dolgozni

Szőlőtermesztési tanácskozás, gép-, fajta- és borbemutató várta az érdeklődőket Cserszegtomajon, a MATE Georgikon Campus kísérleti telepén. Napjaink gondjaira, kihívásaira adtak választ az előadások, korszerű módszereket és berendezéseket ajánlottak a termesztők figyelmébe.

Aki eladásra termeszt borszőlőt, minden évben nagy mennyiséget és jó minőséget kell, hogy elérjen, hangsúlyozta Mikóczy Nárcisz, aki 28 hektár szőlő felszín alatti öntözésének tapasztalatairól számolt be.

A Mikóczy család 80 hektár szőlőt művel Tatán, ebből 28 hektárt rendeztek be öntözésre. Ezzel legalább az egyik bizonytalansági tényezőt kiiktatták a gazdálkodásból, hiszen ezenkívül a tavaszi fagyok, az aszály, a tápanyagfelvételi problémák és az új károsítók is nehezítik a termesztők életét, és a szüret is egyre korábban kezdődik. Az ismerten alacsony szőlőfelvásárlási árak miatt is mindent meg kell tenni a hozam emeléséért és az egyenletes termésmennyiségért. Ehhez a Mikóczy család precíziós megoldásokat is használ, a szőlőkombájn adatait feldolgozzák és rengeteg érzékelőt helyeztek el az ültetvényekben, hogy pontosan nyomon kövessék az időjárás alakulását és a növények fejlődését.

Érdemes öntözni

Különösen a csapadékeloszlás változása és a magas hőmérséklet teszi próbára a növényeket az utóbbi évtizedben: minden évben meghaladta az átlaghőmérséklet az ötvenéves átlagot, és tíz évből nyolcszor volt kevesebb csapadék, mint a sokéves átlag. Tavaly, a súlyos aszály évében viszont lehullott az átlagos mennyiség, csak a nyári szárazság után ősszel esett sok eső.

Ezeket a szélsőségeket lehet kiegyenlíteni öntözéssel.
Precíziós eszközökkel a növényt magát lehet megfigyelni

A 2016-ban meghirdetett vízgazdálkodási pályázat támogatásával valósult meg a beruházás, amit a nulláról kellett kezdeni. Azért döntöttek a felszín alatti öntözés mellett, mert a szőlő gyökere mélyre hatol, ezért nincs értelme öntözni a fölső 30 centiméteres talajréteget, azzal csak a gyomok fejlődését segítenék elő és párásabb lenne a mikroklíma.

A tápanyagellátás is hatékonyabb, ha közvetlenül a gyökérhez juttatják tápoldat formájában, mert az öntözőrendszert arra is használják. Előnye még a felszín alatti öntözésnek, hogy nem befolyásolja a termesztéstechnikát.

A rendszert ugyan valamivel bonyolultabb kiépíteni és a tisztítása kicsit nehezebb, mint a hagyományos csöpögtető öntözésnek. A csöpögtetőcsöveket 40-50 centiméter mélyen húzták be a földbe, a gerincvezeték és a tisztítóvezeték helyét pedig ki kellett ásni, az volt a nagyobb munka. A 28 hektáron nyolc zónát alakítottak ki, többé-kevésbé a fajták elrendezését követték.

A saját kutakból felhozott vizet levegőztetni kell a magas vastartalma miatt, ehhez tározót kellett építeni. A tóban három és fél napra elég öntözővizet képesek tárolni. Kútfúrásra és tározóépítésre költötték a teljes beruházási összeg kétharmadát. Erre a nagy kiadásra érdemes lenne több gazdálkodónak összefogni, javasolta Mikóczy Nárcisz. Őket is megkeresik már a környékbeli szőlőtermesztők, de a rendszerben nincs tartalék, amivel az ő vízigényüket is ki lehetne elégíteni. A beruházás része volt a szűrők és a tápoldatozó beépítése.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: