0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Gombaölő szerek hatása méhekre

Egyelőre keveset tudunk arról, hogy szabadföldi viszonyok között a gombaölő szerek hogyan hatnak a méhekre.

A gombaölő szerek a világ növényvédőszer-kereskedelmének több mint egyharmadát teszik ki. A gombaölő hatóanyagokat általában virágzáskor juttatják ki, amikor a beporzó rovarok a legnagyobb valószínűséggel látogatják a növényeket. Egyelőre keveset tudunk arról, hogy szabadföldi viszonyok között a gombaölő szerek hogyan hatnak a méhekre.

A gombaölő szerek önmagukban vagy más stresszorokkal együtt veszélyeztethetik a méhek egészségét.

A Guelphi Egyetem kutatói (Rondeau–Raine, 2022) nemrégiben metatanulmányban tekintették át azokat a korábbi közleményeket, amelyek a méhek szabadföldi gombaölőszer-kitettségéről gyűjtöttek adatokat.

A 702 publikáció közül 76 tanulmány tartalmazott mennyiségi adatokat arról, hogy mennyi szermaradékot mutattak ki a mézelő méhekben, további 47 tanulmány pedig minőségi információkkal szolgált a különböző méhfajok kitettségéről. Ez a kanadai kutatók számára összesen 90, mézben, méhkenyérben, virágporban, méhviaszban és magukban a méhekben kimutatott gombaölő hatóanyagra és azok bomlástermékeire vonatkozó adatok összeállítását tette lehetővé.

A vizsgálatok szerint a gombaölőszer-maradékok mézben, virágporban és méhkenyérben mért koncentrációi az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) által megadott kockázati hányados alapján nem adtak okot aggodalomra. Mézelő méhek esetében azonban három esetben, vadméhek esetében pedig tizenkét esetben túllépték az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által aggályos szintként megadott határértéket. Az összes méhet érintő kitettséget tekintve a leginkább aggályos gombaölő szerek közé tartozik számos széles spektrumú szisztémás gombaölő hatóanyag, valamint egy széles körben használt kontakt gombaölő, a klórtalonil.

Összességében úgy tűnik, hogy a méhek gombaölőszer-keverékeknek való kitettsége természetes környezetükben ma már inkább általános, mintsem kivételes, mivel e mérgező anyagoknak számos lehetséges kombinációja létezik. Így tehát a méhek hosszú távon ki vannak téve a gombaölőszer-maradékok alacsony vagy mérsékelt szintjének, de a magasabb koncentrációknak való kitettség is fokozódik, ha a tájat intenzíven művelik, különösen a szőlőültetvényekben, gyümölcsösökben vagy burgonyaföldeken.

A virágpor és a nektár könnyen szennyeződik növényvédő szerekkel.

A gombaölő szerek közül az olyan szisztémás, széles hatáskörű hatóanyagok számítanak a legkockázatosabbnak, mint az azoxistrobin, a boszkalid, a karbendazim és számos konazol gombaölő szer, valamint a már említett, széles körben használt klórtalonil. A szerek kockázatértékelése során azonban nem a mortalitás az egyetlen figyelembe veendő paraméter. Tekintettel kell lenni az egyéb növényvédő szerekkel, az élősködőkkel, például a Varroa atkával (Varroa destructor) vagy a méhek kórokozóival (például Nosema spp.) kombinált hatásokra is, méghozzá a méhek valamennyi fejlődési szakaszára vonatkozóan, a fiasítástól a méh­anyáig, továbbá a vizsgálatoknak ki kell terjedniük az egyéb társas méhfajok viselkedésére, immunitására és a méhcsalád fejlődésére gyakorolt szubletális hatásokra is.

A metatanulmányt készítő kutatók megállapítása szerint még mindig sok a hiányzó láncszem a méhek gombaölő szereknek való kitettségének megértésében, ezért a jövőben folytatott kutatásoknak számos egyéb körülményt is figyelembe kell venniük.

A főbb hiányosságok jelenleg a következők:

  • A korábbi megfigyelések és vizsgálatok földrajzilag behatároltak voltak: Észak-Amerikában és Európában végezték őket. A kutatásoknak ennél sokkal szélesebb körűeknek kell lenniük ahhoz, hogy minden szempontot figyelembe vevő eredményekkel szolgálhassanak.
  • Még mindig kevéssé ismert, hogy egyes gombaölő szerek vonzzák-e vagy pedig elriasztják a méheket.
  • A mézelő méhekben leggyakrabban kimutatott hatóanyag-kombinációkról rendelkezésre álló adatok hiányosak, sőt az eddigi tanulmányok valószínűleg túl sok olyan keverékről számoltak be, amelyek esetében már ismertek a szinergikus hatások, mások esetében viszont nem.
  • Fel kell mérni a hatóanyag-kombinációk lehetséges hatásait a gyakorlatban alkalmazott koncentrációkban, és az így szerzett ismereteknek érvényesülniük kell a kijuttatási gyakorlatban.
  • A mézelő méhekhez képest kevéssé ismert, hogy a vadon élő méheket hogyan és milyen mértékben érintik a gombaölőszer-maradékok és ezek kombinatorikus hatásai.

Forrás: Environment International

Szemlézte: Bottlik Imre

 

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: