0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Növényvédőszer-használat régió és gazdaságméret szerint

A Kynetec Hungary Kft. évről évre legalább 2 ezer gazdaságot megkérdez az általuk a különböző kultúrákban alkalmazott termesztéstechnológiáról.

A Magyarországon 1995 óta tevékenykedő Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya- és növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni mindenkinek, ha bármelyik kutatásunkban segítségünkre volt.

Cégünk évről évre legalább 2 ezer gazdaságot megkérdez az általuk a különböző kultúrákban alkalmazott termesztéstechnológiáról.

Az alábbi információkat a kalászos gabonák, a kukorica, a napraforgó, a repce, a cukorrépa, a burgonya, a hüvelyesek, a szőlő, a gyümölcs és a csemegekukorica növényvédelmének lekérdezése alapján állítottuk össze. Utóbbi három kultúrát, illetve kultúracsoportot a speciális kultúrák közé soroljuk.

Adataink a megyékre és a művelt területre nézve is reprezentatívak. Panelkutatásainkban 550-600 ezer hektár gazdálkodóit kérdezzük meg évente. A Kynetec által felmért kultúrák összesített területe 3,7 millió hektár, de 10-15 évvel ezelőtt jóval nagyobb volt, megközelítette a 4 millió hektárt. A kötelező zöldítés, a zöldmezős ipari beruházások és az őket kiszolgáló infrastruktúra, valamint az új gyorsforgalmi utak évről évre több ezer hektárral csökkentik a termőterületet.

1. ábra: A legnagyobb területre kijuttatott növényvédőszer-
hatóanyagok aránya Magyarországon a Kynetec által felmért
kultúrákban 2020–2022 között

Az 1. ábra az utóbbi három évben a legnagyobb területen használt hatóanyagokat és hatóanyag-kombinációkat mutatja. A teljes felhasználás a következőképpen alakult, a glifozátos tarlókezelés nélkül. A 2020-ban megművelt körülbelül 3,7 millió hektáron

13,4 millió hektár, 2021-ben 12,8 millió hektár, 2022-ben 12,6 millió hektárnyi növényvédő szert használtak a termelők a Kynetec becslése alapján.

2020–2022 között összesen 437 különböző hatóanyagot, illetve hatóanyag-kombinációt tartalmazó növényvédő szert alkalmaztak a termelők a felméréseink alapján. Az elmúlt 3 évben, 13 különböző termék felhasználásával, az önálló hatóanyagok közül a lambda-cihalotrint juttatták ki Magyarországon a legnagyobb területre. Akár ennél is több termékről beszélhetnénk, ha a párhuzamos importban bekerült, de sokszor csak kisebb felületen alkalmazott növényvédő szereket nevesíthetnénk.

A csak lambda-cihalotrint tartalmazó rovarölő szerekből 575 ezer hektáros felhasználást becsültünk 2022-re, és azon felül még 174 ezer hektáron alkalmaztak olyan terméket, ami a lambda-cihalotrin mellett más rovarölő hatóanyagot is tartalmazott.

Az ábra első két helyén két több évtizede alkalmazott piretroid áll, harmadik helyen a legnépszerűbb gombaölőszer-hatóanyag, a tebukonazol, míg a negyediken a kukorica eredményes monokultúrás termesztésében szinte megkerülhetetlenné vált talajfertőtlenítő hatóanyag, a teflutrin. Egy százalékos részesedése a teljes 2022-es felhasználásból 126 ezer hektárt jelent.

A következő ábrákon arra kerestük a választ, hogy a gazdaságok mérete alapján hogyan oszlik meg a kijuttatott növényvédő szerek aránya a 3,7 millió hektár művelt területen.

2. ábra: A vetett terület és a kijuttatott növényvédő szerek hektárra
és piacértékre vetített megoszlása régiók szerint a Kynetec által
felmért kultúrákban 2022-ben

Ha a Dunántúlra és az ország többi részére osztjuk fel a vetett területet és a felhasznált növényvédő szereket, akkor a vetett terület 38 százaléka volt a Dunántúlon, ahol a felhasznált növényvédő szerek 44 százalékát juttatták ki, míg a növényvédőszer-forgalomnak a 42 százalékát adta a Dunántúlt alkotó három EU-régió (2. ábra).

A Nyugat-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben nagyobb hangsúlyt kap a repce a vetésforgóban. A repcetermesztéshez szükséges többletkezelések állnak a kijuttatott növényvédő szerek vetésterületet jóval meghaladó nagyobb részesedése mögött.

Észak-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyékben jelentős gyümölcs- és szőlőtermő területek vannak, amelyek egy-egy hektárjának sokszori kezelése megemeli a régió jelentőségét.

Szembetűnő, hogy a Dél-Alföldön, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékben a tavalyi aszály miatt sok kezelés elmaradt a szántóföldi kultúrákban. Ennek, illetve a gyengébb homoktalajokon és kevesebb növényvédő szerrel is eredményesen termelhető tritikálé és rozs elterjedtsége miatt e régióban a legnagyobb a különbség a vetett terület és a növényvédőszer-piaci forgalom arányában.

Az utóbbi évek tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy a 400 hektáros gazdaság az a mérethatár, amelynél fele-fele arányban oszlik meg a művelésbe vont terület, vagyis a 400 hektárnál kisebb méretű gazdaságok gazdálkodnak a teljes magyarországi művelt terület egyik felén, a 400 hektár feletti gazdaságok a másik felén.

3. ábra: A vetett terület és a kijuttatott növényvédő szerek hektárra
és piacértékre vetített megoszlása gazdaságméret-kategóriák szerint
a Kynetec által felmért kultúrákban 2022-ben

A 3. ábra azt mutatja, hogy az aggregált gazdaságméret-kategóriába tartozó gazdaságok a vetett terület mekkora hányadán gazdálkodnak. Ha öt gazdaságméret-kategóriára bontjuk a magyarországi gazdaságokat, akkor a 300 hektárosnál kisebb gazdaságok művelik a terület 40 százalékát, a 300 hektárosnál nagyobb gazdaságok pedig a fennmaradó 60 százalékát. A 100 hektár alatti gazdaságok művelték a terület 28 százalékát 2022-ben, ennek ellenére úgy gondolom, hogy a következő években csökkenni fog az arányuk egyrészt a generációváltás, másrészt likviditási problémák miatt, és területeik nagyobb gazdaságokban koncentrálódnak.

Ezer hektárosnál nagyobb gazdaságok művelik a hazai termőterület 27 százalékát, ugyanakkor a növényvédőszer-forgalomnak a 29 százalékát tették ki 2022-ben. Ebben a szegmensben is egyre nő az olcsóbb megoldásokat kínáló generikus gyártók piaci részesedése.

2023-as kutatásaink eredményeit a Magyar Mezőgazdaság következő számaiban kezdjük el közzétenni.

Ez úton is köszönjük a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak a kérdéseinkre, és 2023-ra is sikeres gazdálkodást kívánunk nekik!

Puskás Péter

Kynetec Hungary Kft

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: