0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

Hogyan tölthető meg valódi tartalommal a vállalati fenntarthatóság fogalma?

Klímaszorongástól a karbonsemleges működésig : hamarosan minden magyar céget érinteni fog a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv bevezetése.
MVÜK fenntarthatósági sajtótájékoztató. Fotó: MVÜK

Már-már pánikszerű készülődés van a vállalatok körében Európában, így Magyarországon is, hiszen egy részüknek már 2025-től beszámolási kötelezettsége lesz fenntarthatósági működéséről és teljesítményéről.

Azt viszont a magyar cégek közül még kevesen tudatosították, hogy 2028-tól már minden EU definíció szerinti kis- és közepes vállalatra vonatkozni fog a szabályozás, ami – bár elsőre nem ez jutna eszünkbe – egyben lehetőséget is teremt a megújulásra, a versenyképesség növelésére.

Talán az új EU-s szabályozásnak is köszönhető, hogy a fenntarthatóság kérdése egyre jobban foglalkoztatja a magyarországi cégeket is, így idén sohasem látott számosságban szerveztek a fenntarthatósággal kapcsolatos eseményeket, amelyeken a klímaszorongástól a karbonsemleges működésig, a meglévő jó gyakorlatok megismerésétől a transzformáció sürgetéséig mindenféle üzenettel találkozhattunk. Mit is jelent a vállalatokra nézve a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv) és a fenntarthatósági szemlélet? Hogyan segítheti egy fenntarthatósági jelentés elkészítésének folyamata egy KKV megújulását? Miért és hogyan értékelődik fel a közösségek szerepe a mai gazdasági környezetben?

A Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) alapján a 2025-ös évtől már azok a magyar vállalatok is kötelesek lesznek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből legalább két feltételt teljesítenek. Ez egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével. A fenntarthatósági jelentési kötelezettség azonban 2028-tól legkésőbb már minden KKV számára kötelező lesz, azok számára még előbb, akik beszállítói nagyobb EU-ban működő, vagy oda exportáló – már a szabályozás hatálya alá tartozó – vállalatoknak.

Miért kiemelt fontosságú a KKV szektor fenntarthatósága?

Lehet, hogy elsőre hihetetlenek tűnik, de a KKV-k, azaz a kis- és közepes vállalkozások összességében nagyobb karbonlábnyommal rendelkeznek – a káros kibocsájtás 70%-áért felelnek –, mint a nagyvállalatok. Több kutatás is azt igazolja, hogy az összes hazai vállalat 90%-át teszik ki, így a foglalkoztatottak 60-70%-a dolgozik KKV-nak és a hozzáadott érték 50%-át termelik meg Magyarországon. Ez az arány egyébként az EU-ban is hasonló.

Mi lehet egy közösség szerepe a fenntartható fejlődésben?

A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) vezetősége ezt felismerve már közel 15 éve fontos részének tekinti a kis- és közepes vállalatokat is, és a hazai gazdaság egészét leképezve, nem csak cégméret, hanem – egyfajta mátrix szemlélettel – más rendező elvek szerint is strukturálja tudástranszferre erősen fókuszáló tagjait. Hogy ez mennyire jó megközelítés, azt az is alátámasztja, hogy a 2022. évi országos pénzügyi adatokat figyelembe véve (a 100 millió forintos éves nettó árbevételt meghaladó cégeket elemezve) az MVÜK tagjai számos hatékonysági mutató tekintetében jelentősen felülmúlják az országos átlagot.

Ilyen megkülönböztető mutatók az árbevétel átlagos növekedése, az árbevétel arányos nyereség, a létszámarányos árbevétel, és a létszámarányos nyereség is.

Míg a hazai gazdasági eredményesség 2021-2022 között átlagosan 24,2%-kal nőtt, az MVÜK tagok átlaga 36,1% növekedést mutatott az Opten adatai szerint.

Az MVÜK tagjai ezen felül az árbevétel arányos személyi jellegű ráfordításokban szignifikánsan jobb mutatókat hoznak, mint az országos átlag. Hatékonyabban, magasabb kvalitású, jobban kompenzált munkaerővel dolgoznak, mint piaci versenytársaik.

A fenntarthatóságnak fontos mérőszáma az is, hogy mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben. A Bridge–OPTEN Jövőkép Mátrix egy olyan, negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelmérés, amelynek célja, hogy a turbulensen változó üzleti környezetben tisztább képet nyújtson arról, milyen hangulatban vannak éppen itthon a cégvezetők. Az eredményekből az látszik, hogy az MVÜK tagok szignifikánsan jobban érzik magukat a bőrükben, mint a közösséghez nem tartozó egyéb piaci szereplők. A tavaly év végi csekély mértékű optimizmushoz képest, ahol az átlagérték (1-10-es skálán) 5,77 pontos volt, idén tavasszal a közérzet 7 pontos átlagértékig, a jövőbeni kilátások pedig 5,65 pontról 7,2 pontos átlagértékig kúsztak fel. Ezzel szemben az MVÜK tagok hangulatának átlagos mértéke tavaly 7,1, a jövőbeli előrejelzés pedig minden átlagot meghaladóan 7,4 pont volt.

Horváth János. Fotó: MVÜK

Dr. Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója szerint:

 

„Az Opten elemzői szerint is az lehet az optimistább jövőkép egyik oka, hogy az üzleti közösséghez tartozók úgy érzik, a folyamatosan felmerülő nehézségeket és problémákat nem egyedül kell megoldaniuk”.

Horváth János, az MVÜK vezérigazgatója azt is elmondta, hogy: „A mai világban megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdésköre, hiszen a jelen gazdasági helyzetben a túlélés feltétele lesz a jövőben a fenntartható működés. Ezért is fontos, hogy most először az ESG-indexet figyelembe véve is jelentősen jobban szerepelnek az MVÜK tagok az országos adatokhoz képest.”

„Mivel a cégeket nagyon sokrétűen érinti a fenntarthatóság kérdése, számunkra fontos, hogy minden MVÜK tag, legyen bármilyen szinten is érintett és felkészült, megtalálja a téma

Dr. Csorbai Hajnalka. Fotó: MVÜK

kapcsán szükséges információt, segítséget és útmutatást.” – folytatta Horváth.

 

A nagyvállalatok problémába ütköznek beszállítói láncok adathiánya miatt. Ennek megoldására lehetőséget kínál benchmark adatok használata vagy olyan egységes online kérdőív rendszerekhez való csatlakozás, mint az OPTEN ESG rendszere.”- tette hozzá Csorbai.

Kulcsfontosságúak ebben az egymásra és a világra nyitott, előretekintő, kreatív és etikus cégvezetők, a személyes és vezetői felelősségvállalásuk, így az MVÜK is ilyen tagokkal dolgozik és ez alapján választja ki a potenciális csatlakozókat.

A gazdaság inkluzivitása és a vezetők sokszínűsége is elengedhetetlen a fenntarthatóságban

Magyarország 32. helyen áll a World Economic Forum Gender Gap Index rangso¬rában az európai országok között. Ezen egyértelműen változtatni kell. 2018-ban az MVÜK tagok csupán 8%-a volt női vezető, ezért Horváth János és Dintsér Andrea a YourStory.hu ügyvezetője, elhatározták, változásra van szükség és a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségében (MVÜK) aktívan fellépnek a nők munkapiaci esélyegyenlősége mellett, növelik a női vezetők arányát és erősítik az elismertségüket.

Ugyan az elmúlt száz évben rengeteg jogot kiharcoltak maguknak a nők, még mindig hátrányos helyzetűnek számítanak, ami elmondható az üzleti szektorban is.

A közép-európai régióban Magyarországon van a legkevesebb női felsővezető a cégek menedzsmentjében, de az oktatás, a közigazgatás és a politika területén is utolsó helyen van az ország.

Ez nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából gond, hanem gazdasági hátrányokkal is jár. Három meghatározó terület a gyermeknevelés és karrierépítés kettősével kapcsolatos dilemmák, a láthatatlan munka és a fizetéskülönbségek régóta beazonosított és még ma is komoly kihívások a munkapiaci egyenlőség felé vezető úton.

Az MVÜK tudatosan építi közösségét, ezért fontos számára, hogy megfelelően leképezze ágazat, földrajzi lokáció, méret, életkor és nem szerint is a sokszínűséget tagjai körében, így kiemelt figyelmet fordít a női vezetők témakörére is. Az MVÜK Női Vezetői Klub fejlesztésén túl, egy hazánkban egyedülálló kutatás segítségével a magyar gazdaságban megvizsgálták, elemezték, még inkább megértették, és megmutatták női vezetők helyzetét, és az ezzel kapcsolatos vélemények, kihívások, megoldások sajátosságait. Továbbá információkat nyertek a vezetők további eredményes támogatásához, a Klub jövőjének alakításához.

Fókuszba került többek között az önbizalom építés, az elismertség, az életegyensúly, a kompetencia fejlesztés, a szemléletformálás, és az egyenlő bérek kérdése is.

A kutatásból tudható, hogy minden nyolcadik magyar KKV-nál (13%) egyáltalán nincs a vezetőségben nő, a válaszadó szenior vezetők 84% pedig egyetértett abban, hogy több női vezetőre lenne szükség, de a változást nem erőltetett eszközökkel érdemes elérni.

Forrás: MVÜK

Magazin ajánló: