A cukorrépa-termesztés is csökkent. Míg Romániában hektáronként 50, az EU más országaiban 70 tonna is megterem belőle, és a répa cukortartalma itt jóval alacsonyabb, mint máshol.
Az így okozott veszteséget behozott cukorrépából, illetve cukornádból előállított nyerscukorral pótolták. A Romániában évente elfogyasztott 0,5 millió tonna cukorból 120-170 ezer tonnát állítanak elő a gyárak hazai cukorrépából, mintegy 50-100 ezer tonnát behoznak, a többit nyerscukorból nyerik ki.
Lemaradtak a gazdák
A marosludasi cukorrépa-termesztők szövetsége, a BETA kilenc megye (Maros, Kolozs, Szeben, Fehér, Beszterce, Hunyad, Hargita, Kovászna és Brassó) 300 gazdálkodóját fogja össze, akik állításuk szerint 2021-ben mintegy 7 ezer hektáron termeltek cukorrépát, 47 tonnás hektáronkénti átlaggal. Több Maros megyei parlamenti képviselőnek, szenátornak és a minisztériumhoz is beadványt küldtek január végén, arra kérve őket, hogy mentsék meg a cukorrépa-termesztőket.
Ebből 13 165,44 hektár termésének a feldolgozására az Agrana Romania Kft. románvásári fiókja szerződött, a Teres Románia Rt. 6759 hektárra.
A marosludasi cukorgyár 246 termesztővel kötött szerződést 6 759 hektár hozamának a feldolgozására. Utóbbi 258,87 ezer tonna lett, átlagosan hektáronként 38,8 tonna, amiből 37 735 tonna cukrot nyertek ki.
A szerződések feltételeiben a gazdák és a gyár közvetlenül állapodnak meg, a két fél közötti megállapodásba jogilag senki sem szólhat bele.
Mivel 2017. október 1-jén az EU eltörölte a cukortermelési kvótákat, aminek a következtében több cukorgyárat bezártak, Romániában is. Országunkban a nagyváradi és a botfalusi üzem állt le.
A kvótarendszer megszüntetése miatt előállt helyzetben a romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 2017-2021 között terményre szánt, úgynevezett társult juttatásként hektáronként körülbelül 850 euróval támogatta a termesztőket nemzeti költségvetésből, hogy fedezzék a cukorrépaár liberalizálása miatti – tonnánként legalább 26,29 eurós – jövedelemkiesést, illetve az inputanyagok – a vetőmag, az üzemanyag és a növényvédő szerek – drágulása okozta veszteségüket.
A gazdák a beadványban többek között azt állították, hogy lett volna, aki megvásárolja a gyárat, a Tereos mégis a felszámolást választotta a működtetésből származó kisebb jövedelem helyett. Azt tervezték, hogy a gépek és felszerelések egy részét a cég cseh gyárába szállítják. Elismerték, hogy az inputok jelenlegi árával számolva nem éri meg cukorrépát termeszteni. Egy idényben 7-10-szer is gyomot kell irtani, ami jelentősen növeli a költségeket, nem beszélve a korszerű gépek áráról. 2021-ben a cukorrépa-termesztők hektáronként összesen 1098,43 eurós támogatást vehettek fel, amely a következőkből állt: 95,47 euró területalapú támogatás, visszaosztott támogatásként 5 eurót, ha 1 és
5 hektár, valamint 28,14 eurót, ha 5-30 hektár fölötti területről van szó, 57,89 eurót zöldítésért, 46 euró gázolaj-támogatást, 11,94 euró nemzeti átmeneti támogatást, 78,13 euró terményre (cukorrépára) szánt támogatást, 804 euró (ANT 6) társult támogatást az APIA által megítélt terület függvényében.
Az akkori igazgató, Adrian Luţă azt javasolta, hogy az állam vásárolja fel a cukorgyárat, ugyanis a termelői csoportok hosszú távon nem tudják fenntartani az üzemet.
Közben az akkori miniszter, Adrian Chesnoiu tárgyalásokat folytatott a Cukorrépa-termesztők és Feldolgozók Országos Munkáltatói Föderációjával és a francia mezőgazdasági miniszterrel, Julien Denormandie-val is, illetve a Tereos-csoporttal, hogy megoldást keressenek a cukorgyár felszámolásának elkerülésére.
Ezt követően Francois Queva, a Tereos Románia vezérigazgatója nyilvánosan megerősítette, hogy eladja a gyárat a román államnak, ezért nem szerelték le és nem adták el a berendezéseket.
2022 május 4-én a kormány felhatalmazta a minisztériumot, hogy tárgyalást kezdeményezzen a francia céggel. Eszerint a szaktárca mintegy 70 millió eurót kínált az élelmiszer-ipari üzemért.
A vásárló és az üzemeltető a 2019-ben létrehozott Egyesülés Agroélelmiszeri Román Kereskedőház lett volna. A kereskedőházat azzal a céllal hozták létre, hogy kiskereskedelmi értékesítési hálózatot alakítson ki a romániai termelőknek. De kiderült, hogy fantomcégről van szó, amely nem folytatott érdemi tevékenységet. Fennállása első három évében 13,5 millió lej veszteséget termelt.
Október 13-án, egész napos tárgyalást követően a cukorrépa-termesztők egyesülete megállapodott a Tereos képviselőivel, hogy a gazdák megvásárolhatják a gyárat. Megegyeztek az árban is, amit titkosítottak.
Október 14-én találkoztak egymással az egyesülethez tartozó cukorrépa-termesztők, és megtárgyalták, hogy milyen formában üzemeltessék a gazdasági egységet.
Viszont 1-jén a Tereos Romania Rt. képviselői adásvételi szerződést kötöttek Mihaela Neaguval és Mihail-Daniel Matachéval, az előző évben bezárt botfalusi cukorgyár tulajdonosaival. Erről rövid sajtónyilatkozatban értesítették a nyilvánosságot.
Mihaela Neagu a vásárlást követően azt nyilatkozta, hogy rövid időn belül talpra állítják a gyárat, és hamarosan megkezdik a tárgyalást a környék mintegy 300 cukorrépa-termesztőjével. Azt is megígérte, hogy amint a gyárat üzembe helyezik, újra alkalmazzák a korábbi 150 munkást.
A cég 2018 óta foglalkozik higiéniai és élelmiszer-ipari termékek kiskereskedelmi forgalmazásával, 2020-tól orvosi kellékeket (maszk, covid-teszt, védőruhák stb.) is forgalmaz, jelenleg a botfalusi gyár égisze alatt Ukrajnából behozott cukorral kereskedik.
2016 és 2022 között az elektronikus licit felületének (SICAP) adatai szerint 857 állami szerződést kötött a vállalkozás. Forgalma 2021-ben 178 millió lej volt, a nyeresége 22,2 millió, 2022-ben forgalma 241 millióra nőtt 62,7 millió lej tiszta nyereséggel.
A Best Achiziţii (Jó Beszerzések kft.) tavaly vásárolta meg a 2018-ban bezárt botfalusi cukorgyár részvényeinek 60 százalékát. Mihaela Neagu a Libro Events Kft. tulajdonosaként 2021-ben 34,138 millió lej forgalmat bonyolított le és 717 ezer lej nyereségre tett szert. Az utóbbi évtizedben jelentős szerződéseket kötött állami intézményekkel, minisztériumi tulajdonban lévő cégekkel, ügynökségekkel, polgármesteri hivatalokkal.
Mihaela Neagu elmondta, nem tudott arról, hogy a franciák tárgyalásokat folytattak a cukorrépa-termesztőkkel. Hozzátette, hogy felvette és tartotta a kapcsolatot a cukorrépa-termesztők egy csoportjával, és úgy tudja, az egyesület nem konkretizálta az adásvételi szerződést.
Hazafias lépés
Október elsején beindították a termelést a megmentett gyárban. Negyedikén Florin-Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter meglátogatta az egységet és a sajtónak kijelentette, hogy „hazafias gazdasági vállalkozás volt megmenteni és újraindítani a gyárat.” Miután tárgyalt a cukorrépa-termesztő gazdákkal is, kijelentette, hogy a szaktárca kezdeményezésére árstopot vezettek be az élelmiszeripari termékekre, így ezek hozzáadott értéke nem haladhatja meg a 9 százalékot. Mérlegelik, hogy a termesztésre szánt direkt támogatás összegét is növeljék, de erről tárgyalást kell folytassanak az Európai Bizottsággal, még akkor is, ha az összeget a minisztérium költségvetéséből folyósítanák.
Továbbá az élelmiszeripari egység felkarolására nemsokára meghirdetik az INVESTALIM programot, amelynek keretében mezőgazdasági termékeket feldolgozó egységek 600 millió euró összértékre pályázhatnak fejlesztésre, újabb egységek létesítésére vagy műszaki felújításra és ezt ajánlotta a gyár további korszerűsítésére is.
Egyelőre 70 gazdával kötöttek szerződést, 3400 hektár területre Maros, Kolozs, Brassó, Fehér, Beszterce-Naszód, Arad és Bihar megyei gazdákkal. Százötven állandó alkalmazott és 30 idénymunkás foglalkoztatásával indították be a termelést, az irányítást pedig korábban itt dolgozó szakemberekre bízták, akiknek sikerült megfelelő kapacitással és műszaki feltételek mellett elindítani az egységet.
A vállalkozó reményét fejezte ki, hogy a jövőben megduplázzák a beszállítókat, és legalább 10 000 hektárról dolgoznak majd fel cukorrépát, mivel köztudott, hogy az említett erdélyi megyékben vannak az országban a legjobb cukorrépatermő vidékek. Az ígéretek tükrében úgy tűnik, sikerült megmenteni Románia egyetlen üzemképes cukorgyárát. Hogy meddig? Azt még az Európai Unió legjobb közgazdászai és mezőgazdászai sem merik megjósolni.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |