0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 17.

Nagy a visszhangja a románok siketfajd-vadászatának

A Kárpátok 1200 méteres tengerszint feletti magasságában fekvő tűlevelű erdőkben a siketfajd szinte mindenhol megtalálható. Romániai állománya a becslések szerint 2500-6000 közötti egyedre tehető, és több mint tíz év után ott ismét vadászhatóvá vált.

A siketfajd a XIX. század környékén Magyarországon is megtalálható volt a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, alkalmasint az osztrák siketfajdállomány megnövekedésének köszönhetően.

Hazai állománynagysága 150-200 db egyed volt mindössze, az Őrségben, a Batthyány-erdőben volt „nagyobb”, 50-60 egyedes állománya, ami hazai kipusztulásáig itt maradt fenn a legtovább.

Utoljára 1948-ban számlált közel 200 egyedes állomány majd’ tíz év alatt teljesen eltűnt az országból. Az utolsó példány észlelését 1985-ben jegyezték fel Szalafőn. A siketfajd hazai kipusztulásának számos oka volt. Miután az ’50-es években az erdő állami kézbe került, a kisparaszti szálalást nagyüzemi erődgazdálkodás váltotta. Nagy tarvágások zajlottak ekkor, így történt ez az Őrségben is, amikor 1962-ben jelentős fenyves letermelését hajtották végre az erdészek. Az élőhely pusztulása mellett az orvvadászat miatt pusztult ki végérvényesen hazánkból a siketfajd.

A siketfajdkakas poligám, ezért az áprilisban történő dürgés idején egy kakasra több tyúk is jut. A tojóknak ilyenkor hanggal, tánccal és pózolással udvarol.

Egyik hangadása a köszörülés, ilyenkor a madár süket, ugyanis vére a fejébe száll, és így a hallójárat hátsó falán elhelyezkedő redő a vértolulás folytán erősen megduzzad, elzárva ezzel a hallójáratót. Másrészt, a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen ered a siket megnevezés. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, és a köszörülést abbahagyja, a madár ismét élesen hall.

A hagyományok szerint vadászidénye a dürgés idejére esik, április–május között, de a román hatóságok a nászidőszak helyett őszre módosították a siketfajd vadászati idényét. Eredendően a vadászata az éj leple alatt kezdődik, a sötétben a vadász kimegy a dürgőhelyek egyikére, majd virradatkor becserkeli a fán dürgő kakast, de mivel a madárnak hallása és látása is kiváló, a fajdot megközelíteni csak akkor lehet lépésről-lépésre időszakosan, mikor köszörül, vagyis mikor se nem lát, se nem hall.

Csak Ausztriában, Finnországban és Svédországban – ahol az európai populáció 90 százaléka él – stabil a siketfajd-állomány

A 2022-es siketfajdvadászati törvénymódosításnak igen nagy visszhangja lett,

természetvédők, biológusok, ornitológusok úgy vélik, bár a siketfajdra kiadott vadászati kvóta nem magas, de az állomány instabil, és a vadászattal való zavarás nem segíti az állomány stabilizálódását.

A vadászidényt dürgési időn kívül, őszi időszakra jelölték ki, és egy vadászidény alatt mindössze 239 egyed elejtésére van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy egy vadászterületre átlagosan egy kakas elejtése jut, ezt a mennyiséget azonban a román vadásztársadalom kevesli. Ez tíz százalékos kilövési kvótát jelent, ha Románia előző siketfajdállomány-jelentési periódusban az EU-nak közreadott 2500-6000 közötti egyedszámú kakasmennyiséget vesszük figyelembe.

Összesen 19 uniós tagországnak kellett jelentenie az EU felé siketfajd-állományáról, ebből 8 arról számolt be, hogy állománya csökkent, és csupán 5 ország jelentette, hogy stabil: köztük Ausztria, Finnország és Svédország, ahol az európai populáció 90 százaléka él.

A legutóbbi jelentési periódusban Románia adathiányt jelentett, vagyis állománybecslési adatok nélkül tették mégis vadászhatóvá a siketfajdot. Ráadásul mivel majd’ minden országban csökken a siketfajd populációja Svédországon kívül, adatok hiányában is valószínűsíthető, hogy a románoknál sem sokkal rózsásabb e téren a helyzet, ettől függetlenül kismértékű, megközelítőleg az ottani állomány 10 százalékának az elejtését mégis engedélyezte a román hatóság. Hogy milyen újabb fordulat várható az ügyben, arra azt hiszem, az egész Kárpát-medencei vadásztársadalom kíváncsi.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: