0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 9.

Almaecet és más kiegészítők az állattartásban

Az almaecetnek az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól igen sokat lehet olvasni, ám nemcsak a humán egészségügyi szerepe jelentős ennek az egyszerű anyagnak, hanem az állattartásban is sokan alkalmazzák.
Illusztráció

A növénytermesztők körében is egyre népszerűbbek a növényvédelemben felhasználható „egyszerű anyagok”, mint a csalánlé, az ecet, a sör, a különféle olajok és illóolajok. Az állattartásban is szerepe lehet az ilyen anyagoknak, az almaecet pedig különösképp népszerűvé vált az utóbbi években.

Elkészíteni sem bonyolult

Kökényessy György almaecet készítő

Kökényessy György hosszú évek óta készít almaecetet. Az almafái nem kapnak növényvédő szeres kezelést életkoruk, extenzív tartásmódjuk és fajtatulajdonságaik miatt, valamint mert 10-12 méter magasan nem oldható meg a metszés, csak a szárazolás. A magasságuk okán a szedés sem kivitelezhető, így adta magát a lehetőség, hogy olyan terméket érdemes készíteni a termésből, amire a lehullott alma is alkalmas.

Az ecetkészítést az is motiválta, hogy a nem elálló (télálló) almából nagyon keveset tudtak értékesíteni. Az almából bort is készítettek, ám ez sokszor nem sikerült, mert beecetesedett. Ekkor jött rá a kertész, hogy ha a borkészítéshez nem is ért eléggé, de az ecetje igen jó.

A fákról lehullott, érett almát összeszedi, mossa, és 2-3-részre darabolja, hogy a házilag készült fésűs darálóban ne forogjanak egymáson a gyümölcsök. Az előállított almapépet hordókba rakja. 50 liter almapéphez 60 liter forrásvíz és 3 kg méz vagy cukor kerül. Ez napi többszöri kevergetés mellett az időjárástól függően 5-10 nap alatt elmállik. Ezután szúnyoghálón keresztül kipréseli, majd az így nyert levet nagy, 1000 literes tartályokban összegyűjti, és egy képlet alapján mézzel beállítja az ecet kívánt erősségét. A legtöbben a 4,5%-os ecetet keresik, ezt a cukorfok igazításával lehet beállítani.

Ezután a lé a pincében hordókba, tartályokba kerül, és ruhával letakarva 16 °C-on érik. Az igazi ecetnek nyolc évre lenne szüksége a teljes érésig, de általában másfél-kétéves ecetek már forgalmazhatók – ezeknél már jól kialakultak az íz- és zamatanyagok. Az ecetkészítés leglátványosabb része az, amikor megjelenik az ecetágy (más néven ecetvirág vagy pincetitok), amelyet az élesztőgombák és baktériumok hoznak létre. Ez egy zselészerű, kocsonyás réteg. Ecetágy azonban nem jelenik meg minden esetben, csak akkor, ha cellulózt is termelő ecetsav-baktériumok kerülnek túlsúlyba az erjedés során.

Az ecet levegőn érik, amin az ecetágy a többéves érés során akár négy centiméteres is lehet. Ezután jön a kóstolás, és ha megfelelő, akkor le kell szűrni és lehet palackozni a terméket.

Nyolc év után az ecetvirág képződése teljesen megszűnik. Az ecetágyat el lehet vinni más helyre az ecetesedés elősegítésére, de nem biztos, hogy máshol is ugyanúgy működik majd, mint ahol kialakult.

– Az almaecetnek számos jótékony hatása ismert. Gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonságánál fogva a bélrendszert regenerálja, amivel az immunrendszerre is kedvező hatást gyakorol, így jelentős egészségmegőrző, egészséghelyreállító képességgel rendelkezik, és fogyókúra támogatására is sokan használják. Savasságánál fogva a szervezet elmeszesedett részeinek regenerálásában is sikeresen alkalmazható. Sok ecettel kapcsolatos újítás lelhető fel hazánkban is, készítenek belőle már almaecetes gyógygumicukrot is. Az ecet sokrétűen felhasználható a háztartásban is, remek zsíroldó hatása miatt adagolhatjuk mosogatószerhez, hajunk természetes fényének megőrzésére öblítőnek.

Használhatjuk vízkő oldására, vagy a vágott virágok vizébe almaecetet csepegtetve, azok hosszabb ideig maradnak frissek. Az almaecet a csigákat és egyéb kártevőket is távol tartja kerti zöldségeinktől

– mondta Kökényessy György.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: