Sok galambász is használja
Míg korábban, a mezőző galambtartás idején a madarak változatosan tudtak táplálkozni, röpdés tartás esetén a táplálékuk abból áll, amit gazdájuk biztosít számukra, így a takarmánykeverékek mellett egyre nagyobb szerepe lett a különböző takarmánykiegészítőknek.
Jaksa János magyar díszpostái számára immár 4-5 éve rendszeren ad a nyári időszakban almaecetet. A szakirodalom szerint sok benne a vitamin, savanyúságával jobban oltja az állatok szomjúságát, valamint a napon levő itatók is kevésbé algásodnak általa. Az 5%-os töménységű almaecetből az 5 literes itatóba 50 milliliter ecet javallott, ez három evőkanálnyi.
Emellett Jaksa János egész évben felváltva kétféle vitamint használ: Jolovitot és Agroferm M+C-t. Hetente egy-két napig kapják a vitamint a vízben, utána pedig az almaecetes víz következik ismét. A vízben adott vitaminkészítményeknek jobb az eloszlása, ezért a tenyésztő hatékonyabban tudja így adagolni, mint takarmányba keverve.
– A költési időszakban, kora tavasztól késő őszig sokféle zöldséget is kapnak a galambok, először salátát, majd tyúkhúrt, később kövér porcsint. A madarak négyféle takarmánykiegészítőt is fogyasztanak: mészkőgrittet, Röpte takarmánykiegészítőt, emellett Meteor-Mix Extrát, és Dovit Kondifix-Minerált.
Korábban röppostákat is tartottam, azok kijártak a földekre, és akkor voltak a legszebbek a fiókáik, amikor borsóbetakarítás idején nemcsak az elhullott borsószemeket, hanem kisebb csigákat is ettek a tarlón, tehát állati fehérje is volt az étlapjukon.
A pékagyag is régi, jól bevált takarmánykiegészítője a galamboknak. Ez eredetileg onnan eredt, hogy a kemencéket agyaggal tapasztották be belül, ami a hőtől kiégett, és néha hullott le belőle. Ezt összeszedve, ha kellett kissé megtörve adták a galamboknak. A baromfitartásban is jellemző volt az apró szemű sóder alkalmazása, ami a madarak emésztését segítette a zúzógyomorban. Napjainkban is találhatók apróbb kavicsok némelyik takarmánykiegészítőben. A galambok az alomként használt folyami homokból is rendszeresen esznek, emellett mindennap kis időre kiengedem őket a kertbe, ahol a vakondtúrásokból rendszeresen csemegéznek, így tényleg teljes értékű és változatos a táplálkozásuk” – mondta Jaksa János.
Almaecet az állattartásban
Antioxidáns hatása mellett csökkenti az esetlegesen felmerülő takarmányozási hibák következményeit. Sok nyomelemet és B-vitaminokat tartalmaz, emiatt roboráló hatású. Nyáron az itatóvízbe keverve, az abban könnyebben elszaporodó káros mikroorganizmusokra gátlóhatást fejt ki. Ugyancsak kémhatása miatt elősegíti a hasznos bélflóra kialakulását, korlátozza a rothasztó mikroorganizmusok tevékenységét.
A vásárlói igények egyik legfontosabb kritériuma, hogy minél kevesebb vegyszert használjanak a növényvédelemben, ami már az állattartásra is kiterjed. A takarmányozásban hozamfokozóként korábban használt antibiotikumok helyett a természetes és veszélytelen szerekre való átállás egyrészt csökkenti az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának az esélyét, másrészt élelmiszer-biztonsági szempontból is hasznos irányváltás.
A szerves savak már bizonyítottak
A takarmányozásban az antibiotikumokat a szerves savak válthatják ki. Ezek könnyen felszívódnak egyes baktériumok sejtfalán keresztül, károsítják azok DNS-ét, gátolják szaporodásukat. A szervessav-készítmények közül az egyik legkézenfekvőbb az almaecet, mely egy ősi, feledésbe merült szer. Az ókori rómaiak is használták frissítő italként, vízbe keverve.
A makro- és mikroelemek közül az ecetben 18-féle fordul elő jelentősebb mennyiségben, nem véletlen, hogy az ecetsav alkalmazása az állattartásban a kutatások fókuszába került.
Hazánkban is történtek hasonló vizsgálatok, amely során 10:1-hez víz-almaecet adagolását vizsgálták baromfi-, nyúl- és sertésállományokban. Baromfiállományban – hasonlóan a kérődzőekhez – azt tapasztalták, hogy csökkent a gyógyszer- és vitaminköltség, jobb étvágya lett az állatoknak, javult a tojástermelés, libáknál rövidült a tömési idő és gyorsult a tollfejlődés. Kokcidiózis nem fordult elő, szárazabb lett a széklet, ezáltal jobb lett az állatok közérzete, emellett a vágási eredmények is javultak.
Nyulaknál nőtt a testtömeg-gyarapodás és a fajlagos takarmányfelhasználás, sőt csökkent az emésztőrendszeri megbetegedések előfordulása a kontrollállományhoz képest.
