Élj érdekes időkben! – ezt kívánják a kínaiak annak, akire neheztelnek. Nem tudjuk, hogy az agrárium szereplői mivel érdemelték ki, ennek ellenére igencsak izgalmas, mi több, gondokkal terhelt hónapokat tudhatnak maguk mögött, és nincs kétség afelől, hogy ez még jó darabig eltart. Ám érdemes észrevenni, hogy mindig felbukkan egy-két élelmiszer-alapanyag, amelyik fokozottan felkelti a vásárlók figyelmét. Kárpátalján most ez a batáta. Mindaddig, amíg el nem kezdik tömegesen termelni, zökkenőmentesen értékesíteni tudják a korán kapcsoló kevesek, méghozzá kedvező áron. Nagy Csaba Beregsomban élő batátater­mesztőtől megtudtuk, hogy a kultúra termesztésének számos buktatója van.

Az átlagosnál csapadékosabbra sikeredett az idei időjárás. Jól emlékszünk, hogy a nyár folyamán előfordult kifejezetten hűvös időszak, amit szerencsére hosszúra nyúlt, meleg ősz követett. Ezek a körülmények mennyire kedveztek a növény fejlődésének?

– Ebben az évben nem igazán kedvezett az időjárás a batáta növekedésének – hangzik a válasz. – A palánták kiültetése idén is – az előző évekhez hasonlóan – június első felében történt meg. Kiültetése után a batáta szereti a sűrűbb öntözést, feltéve, hogy jó meleg társul hozzá. Az idei évben az ültetés utáni hetek időjárása csapadékos volt, amivel nem lett volna gond, ha nem társul hozzá annyira hűvös, sokszor csak 8–12 °C körüli éjszakai hőmérséklet. Ez kevés a batátának. Az ültetés után legalább 15 °C éjszakai hőmérsékletre volna szüksége, hogy kellően begyökeresedjen és megfelelő lombozatot neveljen. Emiatt június-júliusban lassan, vontatottan és gyengén fejlődtek a bokrok az előző évekhez képest. A szárazabb, melegebb kora ősz nagyon jól jött a batátának, de nem tudta teljes mértékben pótolni a tenyészidőszak elején kiesett meleg napokat. Arra viszont nagyon jó volt, hogy időben és hatékonyan be tudjuk takarítani a gumókat, ami javított a termény tárolhatóságán.

Jól tudom, hogy a kártevők és kórokozók továbbra sem támadják, így gyakorlatilag vegyszermentes élelmiszer-alapanyagról van szó?

– Év közben idén sem volt szükség növényvédelmi kezelésre. Egyedül a mezei rágcsálók és a vadon élő állatok okoztak némi fejtörést.

Mennyire ismerik a batátát a helyi fogyasztók?

– Évről évre nő a tudatos vásárlók száma, akik ismerik az édesburgonya pozitív élettani tulajdonságait és rendszeresen fogyasztják. De azt is látjuk, hogy a háború miatt nagyon sok törzsvásárló elhagyta a vidékünket. Persze, akadnak új vevők – mint ahogy továbbra is vannak távozók.

Hol tudják értékesíteni a betakarított termést? A nagyáruházak beszerzői mennyire érdeklődnek iránta?

– Miután a világhálón meghirdettük, a termés nagyobb hányadát – általában mintegy 70 százalékát – itthonról értékesítjük. A fennmaradó mennyiség kisebb-nagyobb ABC-kben, minimarke­tek­ben vagy piacon talál vásárlóra. A nagyobb áruházak inkább import batátát forgalmaznak.

Tehát ami batátával üzletben vagy piacon találkozik a vásárló, az nem mind Kárpátalján termett? Egyáltalán, mennyire telített az itteni piac?

– Mint említettük, importált és helyi batátával egyaránt találkozhatnak a vásárlók. Az árukban jelentős különbség van, ugyanis míg a Kárpátalján termesztett batáta kilóját 60-70 hrivnyáért (mintegy 600-700 forintnak megfelelő összegért) be lehet szerezni az itteni termelőktől, addig az importért a dupláját is elkérik. Az a legvalószínűbb, hogy a szupermarketek beszerzői egyszerűen nem bíznak benne, hogy az itteni gazdák folyamatosan biztosítani tudják a kívánt mennyiséget. Pedig a háború ellenére is egyre nagyobb az érdeklődés az általunk kínált portéka iránt.

Kárpátaljaiak az idei OMÉK-on „Úgy éreztük, erre a néhány napra sikerült megvalósítani nagy közös álmunkat: létrehoztuk az egységes Kárpát-medencei gazdasági térséget – számolt be az idei OMÉK-on szerzett tapasztalatairól Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika Jótékonysági Alapítvány igazgatója. – Standunkat A Kárpát-medence Kincsei elnevezésű körzetben, muravidéki nemzettársaink szomszédságában rendeztük be. Igazából egy rövid sétával be lehetett járni a KárpátHaza különböző tájait. Megyénk ezúttal harminc kiállítóval képviseltette magát ezen a rangos seregszemlén. A két érdekvédelmi és szakmai szervezet, a Pro Agricultura Carpatika és a Kárpátaljai Magyar Vállakozók Szövetsége közreműködésével több mint száz gazda és gazdasszony látogatott el az OMÉK-ra. Ez utóbbiaknak a háború kitörése óta óriási terhet kell viselniük, hisz a családi gazdaságokban folyó munka, annak megszervezése most rájuk hárul. Bizony gyakran megesik, hogy nekik kell a traktor nyergébe ülniük, vagy a rotációs kapa szarvát megragadniuk. Örömmel jelentem, hogy a szebbik nem képviselői mindeddig derekasan helytálltak: a kárpátaljai agrárium zászlóshajójának számító fóliás zöldségtermesztés jövedelmezőség tekintetében nagyszerű évet zárt. Örömünkre szolgált, hogy nagyon sok Magyarországra áttelepült kárpátaljai származású ember is meglátogatta a standunkat, hogy megtekintse, illetve megkóstolja szülőföldje termékeit: állítottunk ki paradicsomot, uborkát, paprikát, batátát, különböző sütő- és dísztököt, szilvát, körtét, almát, szőlőt, fűszerpaprikát, valamint lekvárt, bort, kézzel készült kerámiákat, mézeskalácsot, csípős paprikaszószokat stb. Minden kárpátaljai termék nagy sikert aratott. A szombati napon a régióban igencsak jó hírnévnek örvendő népi zenekar, a Kokas Banda mutatta be tudását, igen sok érdeklődő nézte meg kiváló előadásukat. Ezen kívül még divatbemutatót is szerveztünk Hrivnák Tünde divattervező kárpátaljai motívumokkal díszített díjnyertes ruhakölteményeiből, ami szintén nagy érdeklődés mellett zajlott. Többször elmondtuk már, hogy a kárpátaljai agrárium fejlődését nem csupán az itt élők vállalkozó kedve, leleményessége, kitartása, valamint a különböző pályázatokon nyert támogatások nagysága határozza meg. Sokat hozzátesz mindehhez az a szellemi tőke, amire a helyi gazdák az anyaországi tanulmányutak és kiállítások során tesznek szert. Jó példa erre a mostani nagyszabású budapesti rendezvény.”

Kinek ajánlja, hogy megpróbálkozzon a növény termesztésével?

– Elsősorban azoknak ajánlanám, akik szeretnek kertészkedni, és nem sajnálnak rengeteg időt a batátatermesztésre szánni, azonkívül rendelkeznek árnyéktól mentes, laza szerkezetű és talajlakó kár­tevőtől nem fertőzött földterülettel, ami a legalkalmasabb a batáta termesztésére.

A megfelelő adottságú talajon és a csöpögtető öntözésen kívül mire kell odafigyelni ahhoz, hogy ne valljanak kudarcot?

– Elsősorban jó minőségű palántára és a megfelelő ültetési idő megválasztására van szükség hozzá, másodsorban megfelelő tápanyagellátásra. Fontos továbbá a gyommentes parcella, és a lombozat rendszeres mozgatására is ügyelni kell, nehogy legyökerezzen. Szintén lényeges, hogy a gumókat a lehető legkevesebb mechanikai sérülést okozva szedjük ki a talajból, mert a sérült gumó sokat veszít a piaci értékéből.

A többi mezőgazdasági növényhez képest mennyire költség-, illetve munkaigényes a batáta? A termesztésében hol lehet legkönnyebben hibát elkövetni? Milyen hozam esetén lehet tisztességes haszonra számítani?

– A batátát a legmunkaigényesebb zöldségnövények csoportjába soroljuk, ugyanis már a palánták nevelésével hosszú, nem szokványos időszak kezdődik: február–márciusban hetekig kell 30 °C körüli hőmérsékleten csíráztatni a gumókat, hogy a hajtások növekedni kezdjenek. A februártól júniusig tartó palántanevelési időszak után lehet kiültetni, amit alapos – lehetőleg bakhátas – talaj-előkészítés előz meg.

A szezon folyamán folyamatos öntözésre, tápoldatozásra, mechanikai gyomtalanításra, lombmozgatásra van szükség.

És még csak ezt követi a munkafolyamatok keményebb szakasza: a hatalmas lombtömeg, a csepegtetőszalagok, esetleg a takarófólia eltávolítása, legvégül ősszel a gumók kiszedése, felszedése a talajból – sérülésmentesen –, aztán jöhet a gumók takarítása és mosása. A mosás után 4-6 napos hőkezelés következik. Ezalatt 30 °C körüli hőmérsékletet kell biztosítani a gumóknak, hogy a betakarítás során keletkezett sérülések begyógyuljanak. A hőkezelés után a tárolás következik: egész télen folyamatosan 13–15 °C hőmérsékletet kell biztosítani a batátagumó hosszú tárolásához.

Batáta a hajtatásban… Ezt kipróbálta-e már valaki a környékünkön? Mennyire volna indokolt így termelni?

– A batáta hajtatásáról ezen a vidéken nincs tudomásom. Már én is eljátszottam a gondolattal, hogy a kedvenc növényem vajon mit tudna produkálni fóliaházban. De mivel viszonylag hosszú – 100–120 napos – tenyészidejű, és kimondottan fényigényes a kultúra – márpedig egy réteg fólia esetében 20-30 százalékos fényveszteséggel kell számolni –, ezért szerintem ez alatt az idő alatt más növényi kultúrával jobban ki lehet használni a hajtatási felületet.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.