Versenyelőny a termálvizes fűtés
A hajtatott zöldségek termőterülete körülbelül 3000 hektár, zömmel korszerű növényházakban termesztenek. A 2016– 2021 közti időszakban sok fejlesztés megvalósult, aminek köszönhetően 10-20 ezer tonna exportra is jutott a magyar paprikából is és paradicsomból is. A közeljövőben nem számíthatunk további bővülésre, mert az utóbbi két évben az inputanyagok drágulása miatt megtorpantak a fejlesztések. Egy korszerű üvegház megépítése hektáronként több száz millió forintra rúg, és aki 2021 őszére vagy tavaly tavaszra nem valósította meg a beruházást, kénytelen visszaadni a megítélt támogatást. A kétszeresére drágult fejlesztést már nem tudják finanszírozni a kertészek.
Ezekben az országokban nem kell betartani az uniós növényegészségügyi szabályokat, emiatt a harmadik országokból érkező minden friss árunak van egészségi kockázata, illetve versenyhátrány az uniós termelők számára.
A hazai feldolgozóipar exportorientált, az üzemek bevételének kétharmada külföldről származik. A feldolgozott alapanyagok köre nagyon szűk, 80-90%-ban alma, meggy, csemegekukorica és zöldborsó. A gyümölcstermesztőknél említett ár-költség satu a feldolgozott termékek árára is érvényes, mondta Apáti Ferenc.
Több sürgős intézkedésre lenne szükség a zöldség-gyümölcs ágazat érdekében. Első helyen a termálvíz használatának a szabályozása áll, ami azért létkérdés, mert jelenleg a termálvízfűtésű üvegházaik révén a magyar hajtató kertészek versenyelőnyben vannak a hollandokkal szemben, 2028-tól a kötelező visszasajtolás viszont lenullázná ezt az előnyt. Ma is érvényes ez a kötelezettség, de egyelőre nem büntetik azt, aki nem tesz eleget neki. A további előrelépéshez biztosan kellene tudni, mi várható ezen a téren, mert egy termálkút fúrása 200-300 millió forintba kerül, hangsúlyozta Apáti Ferenc.
Erősíteni kell a tészeket
A mezőgazdaság leginkább kézimunka-igényes ágazata a kertészet, azon belül is lényegesek az eltérések. Már most tapasztalható, hogy a nagyon sok kézi munkával termelhető kultúrákat fokozatosan felhagyják a gazdálkodók, és az is biztos, hogy a kertészetben is külföldi munkavállalókra van/lesz szükség. Minden alkalommal említi a szakmaközi szervezet, hogy a 27%-os áfa messze a legmagasabb Európában, és véleményük szerint gerjeszti az inflációt és a feketegazdaságot.
Értékesítési gondjaink zöme abból ered, hogy nem elég szervezettek a magyar gazdálkodók,
A számukra igénybe vehető nemzeti kiegészítő támogatás összegét a jelenlegi 4 milliárd forintról 8 milliárdra kellene emelni, két okból is. Az egyik az, hogy a támogatás az árbevétel arányában vehető igénybe, a másik ok pedig az, hogy több tész adott be operatív programot, mint az előző évben.
Túl nagy teherErősen sújtja az ágazatot a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer bevezetése. Ami eddig termékdíj volt, most más néven hatszor-nyolcszor annyi befizetnivalót jelent a termelőknek vagy a tészeknek. Ezen a téren a mezőgazdasági bizottság és a kormány segítségét kéri a FruitVeB, hogy valamilyen élhetőbb rendszer jöjjön létre. Újdonsült probléma, hogy a hazai áruházláncok már csak többutas rekeszekben fogadják a szállítmányokat, ami nagy terhet ró a beszállítókra. Két ilyen rekeszbérleti rendszer érhető el hazánkban, és nagyon drágán működnek. Minden egyes rekesz után 260-280 forint a bérleti díj, és egy rekesz huszonhatszor fordul meg egy évben, annyiszor kell kifizetni a bérleti díjat.
Egy kiló almára számítva 44 forintot csak a göngyölegre kell kifizetni, miközben a teljes önköltség 90-100 forint, érzékeltette az arányokat Apáti Ferenc. Ezt a gondot már jelezték a Gazdasági Versenyhivatalnak. |
