0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Keresik a helyüket a szerbiai gyümölcstermesztők

Szerbiában az idei almatermés nagyobb lesz a tavalyinál, becslések szerint eléri az 500 ezer tonnát, ami csak töredéke az Európában megtermelt 11-12 millió tonnának.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a bőséges szerbiai almaterméssel

Szerbiában a gyümölcstermelők fő gondja most az, hogy az elmúlt egy évben a gyümölcsfélék felvásárlási ára a világpiaci mozgások hatására több, mint megfeleződött.

Amíg a gabonafélék árai a statisztikai kimutatások szerint egy év alatt 39,1 százalékkal csökkentek, addig a gyümölcsfélék esetében az árcsökkenés nem kevesebb, mint 56,1 százalékot tett ki, úgy, hogy közben a kiadások növekedtek.

Ez vonatkozik a műtrágya és a növényvédő szerek árára, de a napszám emelkedésére is.

Márpedig a gyümölcstermesztés elképzelhetetlen élő munkaerő alkalmazása nélkül. Az országban jóval nagyobb a kereslet a napszámosok iránt, mint ahányan rendelkezésre állnak. Emiatt növekednek a bérek, és mind több távoli (pl. ázsiai) országokból érkező vendégmunkás dolgozik a szerbiai gyümölcsösökben. A napszám 4000 és 5000 dinár (13 000 – 16 000 HUF) között mozog (1 RSD = 3,27 HUF). Emellett szállást és élelmet is biztosítani kell a napszámosoknak, különben nem vállalják a munkát. Az eladott gyümölcsért kapott pénz 70 százaléka jelenleg rámegy a napszámosok kifizetésére – mondják a gazdálkodók. Termelő legyen a talpán, aki ilyen feltételek közepette képes gazdaságos termelést folytatni Szerbiában.

Mi lesz a szerbiai almával?

Az almatermesztők fő gondja most az, hogy az ipari almáért csak 8 dinárt (26 HUF) kínálnak a felvásárlók, az első osztályú gyümölcs iránt pedig gyér az érdeklődés. A friss fogyasztásra szánt alma kilójáért minőségtől függően 50-60 dinárt (180 HUF) kapnak a termelők. Ugyanez az alma aztán 90-100 dináros áron (310 HUF) jelenik meg a boltok polcain. Nem véletlenül mondják a termelők, hogy a kereskedők túl nagy haszonréssel dolgoznak, az ő kárukra. A termeléssel járó kockázat pedig teljes egészében a gazda vállát nyomja.

Szerbiában az idei almatermés nagyobb lesz a tavalyinál, becslések szerint eléri az 500 ezer tonnát, ami csak töredéke az Európában megtermelt 11-12 millió tonnának.

A minőség is jobb, mint a tavalyi aszályos évben volt – mondják a szerbiai almatermesztők érdekvédelmi szervezetében. Az idén első ízben történt meg a történelemben, hogy Szerbiában az almatermés több lett a szilva termésénél.

Szerbia tavaly 105 ezer tonna almát értékesített külföldön 85 millió euró értékben. A kiszállított alma nagy részét az Orosz Föderációban értékesítették, egyötöde pedig a közel-keleti országokban (Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben) talált gazdára. Új piacnak számít a szerbiai alma számára Spanyolország és Portugália. Ugyanakkor gondot jelent, hogy évről-évre csökken a korábban biztonságosnak számító orosz piacon eladott szerbiai alma mennyisége. Ennek oka, hogy mind nehezebb az oroszokkal a termelők által elfogadható árban megállapodni, és közben ott is mind nagyobb területeken hódít ennek a gyümölcsfélének a termesztése.

Új esély

Dr. Zoran Keserović egyetemi tanár szerint a kínai kivitel mentőövet jelenthet

Dr. Zoran Keserović, az újvidéki mezőgazdasági kar gyümölcsészeti tanszékének a tanára a szerbiai almatermesztők új esélyét abban látja, hogy

a szerb kormány hat éven át tartó egyeztetést követően a napokban végre aláírta Kínával azt a szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek köszönhetően Szerbia több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket vámmentesen szállíthat az óriási felvevőképességgel rendelkező távol-keleti ország piacára.

Az alma mellett a vámmentesen szállítható szerbiai termékek listájára felkerült még a málna, az őszibarack, az aszalt szilva, a szójaolaj, a pálinka, a méz, a csirke és a disznóhús is.

Azt már e sorok írója teszi hozzá, hogy vért kell majd izzadniuk a szerbiai termelőknek és kereskedőknek ahhoz, hogy a kínai­akkal olyan árban tudjanak megállapodni, amelynek köszönhetően érdemes lesz 7500 kilométert utaztatni a szerb almát a kínai fővárosba, Pekingbe. Nem mellesleg, nehezen érthető, hogy mi fantáziát lát Kína a szerbiai alma importjában, amikor köztudott, hogy a világ 70 millió tonnás éves almaterméséből 43 millió tonnát éppen Kínában állítanak elő. Igaz, a hatalmas országban a maguk által megtermelt almát el is fogyasztják teljes egészében. Feltételezhető, hogy a maguk által megtermelt gyümölcs nem fedezi a szükségleteket.

A szerbiai mezőgazdasági termelők is jelen voltak az október 20-22-e között megrendezett budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron. A rendezvénynek idén – Nagy Istvánnak, Magyarország agrárminiszterének a kezdeményezésére – Szerbia volt a díszvendége. Szerbiai kiállítók kitüntetett helyen, a központi pavilonban kaptak helyet a HUNGEXPO területén, a vásáron való megjelenés pedig kiváló alkalom volt a szerbiai cégeknek, hogy bemutassák és értékesítsék termékeiket a magyar piacon.

Jelena Tanasković: a szerbiai mezőgazda-
sági termékek Magyarországra történő
kivitele évről évre emelkedik

Jelena Tanasković szerb mezőgazdasági miniszter a rendezvény megnyitóján reményét fejezte ki, hogy a szerbiai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a jövőben a korábbinál nagyobb arányban megtalálják majd a helyüket a magyarországi piacon. Hozzátette, hogy a szerbiai mezőgazdasági termékek Magyarországra történő kivitele évről évre emelkedik: míg 2018-ban még csak 150 millió euró értékű volt, 2022-ben már 345 millió eurót tett ki.

A szerbiai agrártárca vezetőjének társaságában málnatermelők is érkeztek a budapesti vásárra.

Jelena Tanasković már a megnyitó alkalmával hangsúlyozta, hogy szeretnének a szerb málnával betörni a magyar piacra, ugyanis Magyarország sok málnát importál, de sajnos nem Szerbiából.

Ezen kívánnak változtatni – tette hozzá a közgazdasági egyetemet végzett miniszter, aki emlékeztetett rá, hogy Szerbia és Magyarország viszonya sosem volt jobb, mint napjainkban.

A szerbiai lapok vezető hírként számoltak be róla, hogy a két ország között a budapesti OMÉK-on megállapodás született a nyugat-balkáni országban nemzeti gyümölcsnek számító málna magyarországi exportjáról.

Szerbia domb- és hegyvidékein termesztik
a legtöbb málnát
Szerbia málnatermesztéséről tudni kell, hogy a közel hétmillió lelket számláló országban félmillió ember él málnater­mesztésből.

Az ország domb- és hegyvidékein megtermelt málna kiváló minőségű, és az egyik legkeresettebb termék a világpiacon. Másrészt Szerbia a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol még ma is kizárólag kézzel takarítják be a termést, így az kevésbé sérül, mintha géppel szednék. Harmadsorban Szerbia több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a málnatermesztésben, ami egyértelmű, hogy a minőségben is visszaköszön.

Szerbiában a málna az elmúlt tíz évben 40-44 százalékkal részesedett a gyümölcsexport értékéből.

A Szerbiai Statisztikai Intézet adatai szerint az elmúlt hét évben nagyobb ingadozásoktól mentes, tehát stabil és kiszámítható volt a málnatermesztés az országban. Évente mintegy 110 ezer tonna málnát értékesítenek, elsősorban külföldön. A szerbiai málnatermesztők legnagyobb problémája az idén az volt, hogy egy év alatt a málna felvásárlási ára 500-ról 200 dinárra (1600-ról 650 HUF) csökkent.

Jelena Tanasković köszönetet mondott Nagy István agrárminiszternek a meghívásért és a szerbiai mezőgazdasági termelőknek nyújtott megkülönböztetett figyelemért a világhírű budapesti rendezvényen. Az eseményen szerbiai méhészek, biogazdálkodók, pálinkakészítők és borászok is jelen voltak.

Az alma íze

Keserović professzor értesülései szerint a szerbiai alma a már említett közel-keleti országok mellett hamarosan megjelenhet az egyiptomi és a marokkói piacon is. Ehhez adottak a feltételek, a szerbiai gyümölcs ugyanis minőségét és versenyképességét tekintve semmiben nem marad el az amerikai, a lengyel és az olasz almától. Másrészt a szerbiai almatermesztők többségének fel kell zárkózniuk azon hazai termelők mögé, akik jelen pillanatban is mintegy húsz országba exportálják az almájukat. Merthogy ilyenek is akadnak Szerbiában.

Másrészt olyan részleteket is figyelembe kell venni, hogy amíg Európában elsősorban a savanyú alma a kelendőbb, addig a távol-keleti országokban inkább az édes almafajtákat keresik – teszi hozzá a szakember.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: