0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Kezdjük a talajjal!

Kertünk alapját a talaj képezi, és ha nem ismerjük elég jól, növényeink csak sínylődni fognak, nem hozzák a kívánt termést, elmarad a sikerélmény, amitől aztán könnyen fel is hagyhatunk a kertészkedéssel.

Ha szeretnénk kertünkben sokféleséget fenntartani, az a legegyszerűbb, ha többféle zöldséget és gyümölcsöt is termesztünk, lehetőleg a táji adottságokhoz alkalmazkodott fajták köréből választva. Sajnos azonban erőfeszítéseink hiábavalók, ha a sokféleség felépítését nem az alapoktól kezdjük. Kertünk alapját pedig a talaj képezi, és ha nem ismerjük elég jól, növényeink csak sínylődni fognak, nem hozzák a kívánt termést, elmarad a sikerélmény, amitől aztán könnyen fel is hagyhatunk a kertészkedéssel.

Egy felhagyott kertnek pedig még a táplálkozásunkra is káros hatása van, mert így egysíkúvá válik, kevesebb vitaminhoz és ásványi anyaghoz jutunk, egészségi állapotunk romlik a kevesebb mozgás miatt.
Elhanyagolt kertben gyorsan felüti a fejét az invazív
aranyvessző

Közérzetünk és hangulatunk is romlani fog, mert a kertben végzett munka valósággal terápiaként hat a lélekre. Mindemellett pocsolyába dobott kő mintájára szélesedik a problémák gyűrűje, mert egy elhanyagolt kertben könnyen felüti a fejét egy vagy több invazív növény.

Nézzünk meg néhány egyszerű módszert, amivel megismerhetjük kertünk talaját, hogy növényeink számára megfelelő alapot képezhessünk.

Nagyon egyszerűen vizsgálhatjuk a talaj kötöttségét: vegyünk a talaj felszínéről egy marékkal, nedvesítsük meg, és akárcsak ovis korunkban, próbáljunk belőle hurkát gyúrni.

Ha ez nem sikerül, a föld nem áll össze, mállik, akkor kiskertünkben laza a talaj, vagyis sok benne a homok, a vizet átereszti, könnyen kiszáradhat. Ha hurkát tudunk belőle formázni, de az könnyen törik, akkor középkötött, vagyis agyag- és homokszemcsékből áll.

Az ilyen talaj levegő- és vízháztartása jó, a legtöbb kiskerti zöldségféle nagy sikerrel termeszthető rajta.

Ha azonban a földből formált hurka képlékeny, gyurma jellegű, akkor abban sok az agyag. Emiatt rosszul veszi fel és nehezen vezeti a vizet, kiszáradáskor pedig hajlamos megrepedezni.

A száraz talajrögöket vízzel leöntjük és a szétesésükből következtethetünk a talajszerkezetre

Talajszerkezet-vizsgálatot szintén egyszerű, óvodás módszerekkel végezhetünk, bár néhány eszközre szükségünk lesz hozzá. Vegyünk a talajból néhány maroknyi mintát, napon vagy fűtőtest mellett szárítsuk meg, majd törjük össze, de ne porítsuk, át is szitálhatjuk.

Következő lépésként egy csipesszel emeljünk ki a mintából 50 rögöcskét és helyezzük egy itatóspapírral kibélelt tálba vagy tányérra, végül óvatosan árasszuk el az egészet vízzel.

Ha a morzsák több mint fele nem esik szét, akkor a talaj szerkezete jó. Ha a fele vagy felénél több szétmállik, akkor a talajszerkezet közepesen jó. Ha viszont minden rögöcskénk „elolvadt”, akkor rossz!

Ecettel csöpögtessük le a talajmintát, ha pezseg, sok mész van benne

A mésztartalom vizsgálatához szintet lépünk és máris egy általános iskolai kémiaórán érezhetjük magunkat. Vegyünk kertünkből maroknyi talajmintát és tegyük egy tálba. Óvatosan öntsünk rá kevés háztartási ecetet vagy 10%-os sósavat.

Ha nem történik semmi, vagyis mintánk nem reagál az ecetre, akkor mészhiányos a talaj.

Ha halljuk, hogy a minta pezsegni kezd, de erős habzás nem kíséri, akkor megfelelő a talaj mésztartalma. Ha viszont azonnal erős habzást tapasztalunk, talajunk mésztartalma túl magas.

Kémhatásvizsgálatot is könnyedén végezhetünk: ehhez patikákban és drogériákban kapható univerzális pH-papírra lesz szükségünk.

A száraz talajból szintén egy maroknyi mintát veszünk és keverünk el körülbelül egy deciliter vízben. Ezután csak mártsunk bele egy csík pH-papírt. Az eredmény értékeléséhez segítségünkre lesz a pH-papír csomagolódoboza, amelyen egy színskálán feltüntetik az értékeket. Ha a papír színe sárgáról enyhe sárgászöldre változott, a talaj pH-érték szempontjából közömbös (pH = 7), ha kifejezetten sárga lesz, akkor savanyú (pH 5,5–6,5), ha pedig zöldeskék, sőt kék, akkor lúgos kémhatású (a pH 7,5 fölött van).

Ha az előbbieknél hosszadalmasabb vizsgálatot is elvégeznénk, ami a talajlakó mikroorganizmusok mennyiségét fedi fel előttünk, akkor se kell laboratóriumi vizsgálatokra költenünk! Ugyanis hiába van tápanyagokkal feltöltve a talaj, ha hiányoznak belőle a mikrobák, növényeink nem fognak kellő mértékben fejlődni. Jó hír viszont, hogy ezt is kideríthetjük egy egyszerű és olcsó módszerrel.

Mindössze egy 100%-ban pamutból készült alsónadrágra vagy ruhadarabra van hozzá szükségünk.
Minél rongyosabban kerül elő a földből a tiszta pamut fehérnemű, annál élénkebb a talajélet

Fogjuk választott ruhadarabunkat és 20-25 cm mélyen elássuk a kert egy kevésbé bolygatott részén, majd türelmesen várunk két hónapot. A területet célszerű megjelölni, hogy ne kelljen 60 nap múltán kincskereső expedíciót indítanunk, illetve javaslom, hogy készítsenek előtte-utána fotókat is a munkafolyamatról, a könnyebb összehasonlítás érdekében. Ha kertünk nagyobbacska méretű, több nadrágot is eláshatunk, így a kerten belüli különbségeket is felmérhetjük. Az eredmény önmagáért beszél: minél vacakabb állapotban látjuk viszont a ruhadarabot, annál élénkebb a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége. Az alapötlet Amerikából származik, ahol a gazdálkodók tapasztalatait összegyűjtve térképezték fel a talajminőségeket.

Ha kedvet kaptunk a hosszabb távú vizsgálatokhoz, és összehasonlítható eredményeket szeretnénk látni, akkor megismételhetjük a vizsgálatot teafilterekkel.

Ez Simon Tresch és Andreas Fleissbach ötletén alapul, amikor is egy bizonyos teamárka zöldteáját és rooibos teáját kell kertünkben 10 cm mélyen elásni három hónapra. Az összehasonlítható eredményeket az fogja adni, hogy míg a zöldtea vékony szálakból áll, gyorsan bomlik, addig a rooibos vastagabb, fásabb szerkezetű, lassabban. Fotókkal dokumentált eredményeinket pedig feltölthetjük erre a weboldalra, hogy részt vegyünk a globális talajtérkép elkészítésében.

Látható tehát, hogy csekély erőfeszítéssel is nagy ismeretanyagra tehetünk szert egy olyan tudományterületről, amelyről azt gondolnánk, hogy csak laboratóriumban, műszerekkel vizsgálható. Az így szerzett ismeret nagy segítségünkre lehet abban, hogy megismerjük kertünk láthatatlan tulajdonságait, szükség esetén elvégezhessük a tápanyag-utánpótlás vagy talajszerkezet-javítás munkálatait.

Erőfeszítéseink pedig biztosan nem maradnak hiábavalóak: dúsabb növényzetet, több termést és zamatosabb ízeket kapunk cserébe.

Ráadásul – szintén láthatatlanul – sokat teszünk a környezetünkért és a biológiai sokféleség megőrzéséért is.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: