0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 25.

Merre tart a világ élelmiszergazdasága?

Baromfiból, halból egyre többet, sertéshúsból egyre kevesebbet eszünk, míg a marhahúsfogyasztás stagnálni fog - mondta el Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az MMG Direkt adásában.

A világon évente összesen 1,3 milliárd tonna takarmányt gyártanak. Hosszú ideig folyamatos volt a növekedés, ám tavaly, még ha csak 0,5 százalékkal, mintegy 10 millió tonnával is, de csökkent a világ takarmánygyártása, ami egyébként a világ állattartásának, húsfogyasztásának átstrukturálódását is mutatja.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója és Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője

Európa fejlett országaiban egyelőre az előállított takarmány mennyisége nem, csak az állatfajok szerinti megoszlása változott, követve a húsfogyasztók etnikai összetételének, illetve ízlésének változását. Marhahúsból – amely továbbra is a legdrágább marad – az európai fogyasztó évente 8-10 kilogrammot eszik meg, míg az olcsóbb baromfiból és sertésből nemzettől függően 20-30-40 kilót.

– Magyarországon is sok minden átstrukturálódik, ami fogyasztási trendeket mutat. Például az egy főre eső éves halfogyasztás 3 kilóról pár év alatt 7-8 kilóra nőtt, amit az egészséges étkezésre való törekvések magyaráznak. Azt gondolom, hogy az utóbbi 50 évben a fejlett országokban komolyan, sőt túlzottan nőtt a húsfogyasztás, de a táplálkozási trend elindult egy egészséges rost-fehérje egyensúly felé, ami a jövőben is folytatódik, így a hús és növényfogyasztás arányaiban kiegyenlítettebb lesz

– mondta el Kulik Zoltán.

A takarmányozás kapcsán két fő problémára érdemes rávilágítani. Az egyik a világ fehérjeéhsége.

Hiába csökken a húsfogyasztás Európában, Amerikában stagnál, Ázsiában, Afrikában viszont növekszik.

A növekvő fehérjeigényt tehát globálisan ki kell elégíteni, mégpedig jelentős hányadában állati eredetű élelmiszerrel. Nagyon sok tanulmány bizonyítja, hogy főleg az első hat-hét évben, amikor kialakul az agy és az agyműködés, fontos, hogy minimum 40-50 gramm fehérjét bejuttassunk egy gyerek szervezetébe.

A hús, a tej előállításánál tehát lényeges a takarmány fehérjetartalma, amit növényi oldalról szójával, napraforgóval tudunk biztosítani, de ott vannak a hosszabb távon ennél olcsóbban előállítható rovarfehérjék.

A cégnek számos projektje fut Ázsia és Afrika fejlődő országaiban, illetve Dél-Amerikából épp most keresték meg őket. Ezeken a helyeken egyértelmű, hogy a húsfogyasztás növekedni fog, így a takarmányfelhasználás is.

Az állattartás legnagyobb költségtényezője a takarmány, amelynek előállítása környezetterheléssel is jár, így azon állatfajok fogyasztásának nagyobb arányú emelkedése várható, amelyeknél a hús előállításának kisebb a környezeti lábnyoma.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója

– Egyértelműen az akvakultúra, a hal, illetve ráktenyésztés az, amelyik világszinten is komoly fejlődésben van. A fejlődő országokban szinte csak ilyen projektek futnak. Nekünk magunknak Pakisztánban halkeltető közös vállalatunk van. Laoszban, Kambodzsában is haltakarmánygyártásban, illetve ilyen kutatásokban vagyunk érdekeltek.

S hogy miért az akvakultúráé a jövő? Nagyon egyszerű. Aránylag a legkisebb befektetéssel, a legrövidebb generációs idővel, a legjobb transzformációval tudunk húst előállítani.

Bizonyos helyzetekben egy kiló takarmányból egy kiló halhús állítható elő fenntartható módon. Sőt annak ellenére, hogy nekünk nincs tengerpartunk, még nálunk is nagyobb hangsúlyt fog kapni a hal – hangzott a szakértő helyzetelemzése.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években itt Magyarországon az élelmiszergazdaságban a járványtól a háborúig sok rosszat átéltünk, a globális piaci szereplő Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint örömteli, hogy a helyi élelmiszer-előállítás előtérbe került egyebek mellett a bérek, illetve a szállítási költségek növekedése miatt. Ezért fontos, hogy ahol megtermeljük a gabonát, azt ott „csomagoljuk bőrbe”, de ez még nem elég, azt ott helyben kell feldolgozni is.

Az élelmiszerpiacon a globális ellátási láncok erőltetése helyett az a lényeges, hogy az élelmiszerágazatokat, legyen az sörgyártás vagy baromfivágóhíd, hogyan tudjuk a fejlődő országokba telepíteni azért, hogy minél kisebb legyen a környezetterhelés.

– Én úgy gondolom, hogy az idei év talán itt Magyarországon is megmutatta, hogy az állattenyésztésnek igenis, helye van a kiegyensúlyozott, eredményes gazdálkodásban.

Az elmúlt 15-20 évben a mezőgazdasági termelésünk nagyon a növénytermesztés felé hajlott. A növénytermesztők nagyon komoly fejlesztéseket tudtak végrehajtani, de az idei év a csökkenő terményárakkal választópont.

Teljesen egyértelmű, hogy kedvezőbb a termelőnek több lábon állni, és az olcsó gabonát tejként, húsként vagy tojásként eladni lehetőleg minimális szállítási költséggel. Ezért sem szabad feladnunk, hogy legalább magunkat tudjuk ellátni, és legyünk arra büszkék, hogy egy 10 milliós országként azért mi 15-16 millió embert tudunk etetni, ha erre szükség van!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: