Dr. Imre Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Kar kutatója előadását azzal kezdte, hogy a polimerek a műanyagok meghatározó alapanyagai. Fő célterületük a csomagolóipar, az építőipar és autóipar, azonban a mezőgazdaság is használja (3,2%).

A műanyagipar éves termelése 460 M t/év, amiből kb. 3 M t a bioműanyag felhasználás. A piaci kereslet stabilnak mondható, azonban évek óta stagnál és a kereslet exponenciális növekedésére vonatkozó előrejelzéseket eddig nem igazolták vissza az elérhető statisztikák.

A mikroműanyag-szennyezés évek óta a környezeti szakpolitikák kiemelt témája, megoldásukat a nyugati közvélemény-formálók is sürgetik.

A legjellemzőbb helyettesítők (drop-in) a bio-PE, bio-PP és a bio-PET pl. öntözőcsövek és tárolóedények használata esetén. A fóliák esetében a nem megfelelő begyűjtés és az aprózódás jelenti a fő problémát. Amennyiben EN 17033 szabvány szerinti lebomló polimerekből készülnek (PBS, PBAT), begyűjtés nem szükséges. A vetőmagok, műtrágyák és növényvédő szerek jellemzően hagyományos polimer bevonatokkal kerülnek forgalomba (PE, PVC, PAN, PEG), amik szintén helyettesíthetők biopolimerekkel.

Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a komposztálható bioműanyagok megoldják-e a műanyagproblémát vagy sem? Ezt a kérdést Urbán Csilla a HUMUSZ Szövetség munkatársa tette fel előadása elején.

Elvileg különböző címkék orientálják a fogyasztókat az életciklus végi teendőket illetően, azonban a nagyfokú tájékozatlanság és oda nem figyelés rontja a hulladékgazdálkodás hatékonyságát. Az egyszer használatos csomagolások, termékek az eldobó, fogyasztói kultúra részei, melyek hosszú távon nem jelentenek megoldást a civil szervezet szerint. Biohulladék gyűjtő zsákokkal magasabb begyűjtési arány érhető el, azonban a csomagolásmentes alternatívák, a fogyasztás csökkentése és a káros anyagok kiszorítása a társadalmilag előremutató megoldás.

Magyarországon is megjelentek a bioműanyagokra és ipari csúcstechnológiákra alapozott életképes üzleti vállalkozások. Az alapanyagok ára jellemzően 75%-kal magasabbak –mondta Juhász András, a Kft. alapító tulajdonosa.

Ez csak innovatív üzleti modellel kompenzálható. Az üzleti modell részei a digitális megoldások, az organikus hulladékbegyűjtési rendszer kidolgozása, a megfelelő logisztikai háttér, a 24-72 óra alatt megvalósuló komposztálhatóság és a fogyasztó bevonása a körforgásos gazdaság kialakításába.

A mezőgazdasági termelés során évente felhasznált műanyagokat, ha egyszerre le szeretnénk cserélni, akkor a föld éves cukortermelésének 2%-ából előállított bioműanyagra lenne szükség.

Ez nem egy elképzelhetetlen mennyiség. Mégis a szakértők szerint a három felhasználási terület közül kettő esetén van valódi alternatíva jellege a biopolimereknek. A tartós műanyagokat használó megoldásoknál, mint például az öntözőrendszereknél, fóliasátraknál a mostani műanyagok jó megoldást jelenthetnek, és az elhasználódás kori visszagyűjtésük lehet a fenntartható megoldás. A másik két esetben, az egyszer használatos műanyagok, mint a hajtatásos edények, kötözők, és különösen a növényvédő szerek és műtrágyák burkolatai esetében a bioműanyagok a legjobb választások. Különösen a komposztálhatóságuk miatt.

Ahogy az a konferencián is elhangzott, a technológia adott, de a tömeges bevezetés évek óta nem történik meg. Azonban a szakemberek várakozása szerint az átállás meg fog történni, mert jelenleg nincs jobb mód a hagyományos kőolajból készült műanyagok lecserélésére.