A konferencián elhangzott előadások az európai irányelvekről és a hazai állapotokról szóltak, elsősorban a nagyüzemi nyúltenyésztés, és húselőállítás szemszögéből. A téma a kistermelők számára is tanulságos lehet, mert amilyen EU-s szabályok vannak érvényben a nagyüzemek számára, bizonyára ugyanazokat rövid időn belül megkövetelik majd a csak néhány anyanyúllal rendelkezőktől is. Érdemes tehát nekünk is nyitva tartani a szemünket és hegyezni a fülünket, mert a gazdaságosság, a kisebb méretből fakadó rugalmasságunk ellenére, számunkra is fontos.

Állatvédelem, tartástechnológia

Egyre szigorúbb állatjóléti előírásokkal kell szembenéznünk. Találkozunk teljesen elvont, drasztikus elképzelésekkel, például azzal, hogy ne tartsuk az állatot ketrecben. Sok kutatási eredmény azonban azt bizonyítja, hogy gazdaságosan nem tudjuk ketrec nélkül tartani a nyulat, ez különösen a tenyészállatok esetében igaz. Még a hizlalásnál kereshetnénk különböző lehetőségeket, de igazából nem tudjuk, mi a cél. Miért van ekkora nyomás az európai hústermelőkön? Talán a húsfogyasztás csökkentése lenne a cél? Vagy más? Mindenesetre az ágazatban szigorodnak az előírások Európában, így hazánkban is, amelyek akár ellehetetleníthetik ezt az ágazatot.

Idővel várhatóan lesz olyan összefogás az európai államok közt, amely majd megfogalmaz egy egységes állatjóléti minimális követelményt. Továbbá állatjóléti pénzügyi támogatások bevezetése is segíthet a helyzeten, függetlenül attól, hogy ketrecben vagy más módon tartjuk az állatokat.

Az elhangzott vélemények szerint nagyon fontos összefogni a nyugat-európai szervezetekkel, hiszen csak egységesen van lehetőség hathatós érdekérvényesítésre Brüsszelben, az egyre szigorodó állatvédelmi törekvésekkel szemben.

Nyúlszállítás esetében a jelenleg szokásos ketrecek 20-25 centiméter belmagasságúak, ezzel szemben a tervezett követelmény 35-45 centimétert írna elő. Ez a lecsökkentett állatsűrűség azt eredményezi, hogy kétszer annyi kamionnal lehetne beszállítani állatainkat a vágóhídra. Ez azonban szembe megy az EU által elvárt szén-­dioxidkibocsátás-csökkentéssel, mivel a több kamion több káros anyaggal szennyezné a légkört.

Hozzánk hasonlóan néhány más országban is elégedetlenséget szült az állatvédők egyre erőszakosabb igyekezete. A jövő évi uniós választások némileg oldhatják a feszültséget, mert egyelőre az európai lakosság józan többsége nem nézi jó szemel az irreális állatjóléti követeléseket. A helyzet lassan már túllép a szakmán a politikába. Voltak gazdatüntetések Hollandiában, mert az állatvédők irányelvei érdekében tervezett intézkedések azt eredményezték volna, hogy a teljes holland állatállomány egyharmadát felszámolják, és nem csak a nyulakat. A legdurvább, hogy olyan nézetek is hangot kaptak, amelyek szerint egyáltalán nem szükséges fenntartani az iparszerű állattartást Hollandiában. Szerintem példaértékű a nyulas társadalom, ahol a szakma képviseli és próbálja a saját életben maradása érdekében felmutatni a kutatási eredményeket. Más vélemény szerint is vannak reménykeltő kilátások, de hátradőlni nem szabad, a veszély nem múlt el. Nemrég például Lengyelországban tört ki óriási botrány amiatt, mert állatvédő szervezetek aktivistái alkalmazottaknak színlelve magukat, célzottan bejelentkeztek tojótelepekre. Belülről látva a körülményeket, fényképeket, videókat készítettek, amelyeket aztán különböző online fórumokon megjelentettek.

Nekünk is élni kell a média lehetőségeivel, elébe menve a hasonló támadásoknak, de nem elrettentés, hanem ellenkezőleg, a népszerűsítés érdekében! Ismertessük meg a fogyasztókkal, hogyan tartjuk a nyulainkat, miért jók ezek a körülmények az állatoknak, és miért jó nekünk, állattartóknak! A jövő fogyasztója a jelenlegi gyermekkorosztály, tehát velük kellene ezt a fajta edukációt elkezdenünk. Már vannak állatvédelmi témahetek az iskolásoknak. A jövőben célszerű lenne a nyúltartóknak is bejelentkezni ezekre a programokra.

Vakcinázás RHD-vírus ellen

Köztudott, hogy az utóbbi időben voltak járványok, RHD-kitörések nyúltelepeken. Az okokat keresve az is feltételezhető, hogy a vírus elleni oltások folytonossága hiányzott. A vakcinázás ügyében lezajlott egyeztetéseknek köszönhetően, az Állatorvostudományi Egyetem mellett a hatóságok döntése szerint azokban a magyarországi régiókban, ahol ez a vírus feltűnik, vagy kitörést diagnosztizálnak, igyekeznek a háztáji termelők részére is díjmentes vakcinát biztosítani. Állatorvostan-hallgatók segítségével igyekeznek olyan szolgáltatást nyújtani, amivel a kitörések rizikója csökkenthető. Fontos ez, mert ha egy kisebb háztáji gazdaságban nem megfelelő a vakcinázás, akkor az potenciális veszélyt jelenthet a tágabb környezetére is.

A nagyüzemi kitöréseknél számítani lehet extra gyors intézkedésre és vakcinatámogatásra, valamint reménykedhetünk, hogy a költségvetés jövőre lehetővé teszi a harmadik RHD-oltást is. Jelenleg a törzsállományt vakcinázzák, a növendékek, illetve a hízóállományok vakcinázására egyelőre nincs elegendő keret.

Amíg a baromfi- és a sertéstartásban különféle mentesítési programok zajlanak, addig a nyúlnál két vírusra tudunk vakcinázni. A jövőben az ágazatnak prioritásként kell kezelnie, hogy a fejlesztések a nyúlbetegségek legalább egyikét visszaszorítsák. Sok külföldi kutatási eredményt tudunk fölhasználni erre a célra, de egy biztos, a vakcinafejlesztésre, illetve az állategészségügyi szolgáltatásoknak az átgondolására nagy szükségünk van a jövőben.

Antibiotikumok használata

E téren is szigorítás történt. A nyugat-európai országokhoz hasonlóan már nálunk is csak egy antibiotikum kerülhet a tápokba, ezzel 50%-kal csökkent a takarmányban használható antibiotikumok mennyisége. Erről a gyártóknak szigorú adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ha valamilyen betegséget kezelni szeretnénk, csak megfelelő diagnózis megléte mellett lehetséges, és ahhoz lehet megfelelő gyógyszert készíttetni.

Többek közt Franciaországban is jelentősen csökkent a takarmányba kevert antibiotikum mennyisége.