0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 5.

Történelem és természet szimbiózisa

A 24 Fenyő Tanösvény Rédén, a Súri-Bakonyalja erdészeti tájegység egyik nagy erdőtömb által koszorúzott falujában vezet. Könnyen megközelíthető akár a 82-es balatoni vagy a 81-es fehérvári útról.
Óriások földje a Tilos-erdőben. Eltörpülök a 196 éves kocsányos tölgy mellett

A település az Esterházyak cseszneki ágának birtokát képezte egészen a II. világháború végéig. A történelem viharai ezt a falut sem kímélték. Az egykori Nagykastély a háborút követő zűrzavarban, 1947-ben leégett, csak a középrizalitja látható. Az épen maradt Szentháromság Kápolna jelenleg Réde katolikus temploma, míg a Kinizsi utca 38. alatt levő, felújított grófi Intézőházban 2015 óta állandó vadászati és természetrajzi gyűjtemény tekinthető meg.

Az Intézőház szomszédságában kezdődik a tanösvény, mely Réde Község Önkormányzata, a Vérteserdő Zrt. és Varga János – az Intézőház jelenlegi tulajdonosa – együttműködésével valósult meg 2019-ben. Az ötletgazda Baracs Zsolt erdész technikus, az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Helyi Csoportjának tagja.

Szinte egyedülálló, hogy egy tanösvény mutatja be a parkokra és a természetes erdőkre jellemző legfőbb sajátosságokat. A mintegy 1800 méter hosszú 24 Fenyő Tanösvényen ez lehetséges a könnyed terepen való 1-1,5 órás séta során.

A 7,6 hektáros, a helyiek által Esterházy-ligetnek is nevezett angolpark és a hozzá csatlakozó, a kisbéri telephellyel működő Vérteserdő Zrt. Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága kezelésében lévő mintegy 26 hektáros helyi védettségű erdő sok látnivalót kínál a történelem és a természet szerelmeseinek egyaránt.

A 24 fenyő facsoport az 1942-ben…

A tanösvény első két táblája a park fafajait ismerteti, 15 méteres távolságon belül 9 fajt lehet a kéregfotók segítségével beazonosítani. A parkban a Balkán-félszigetről származó vadgesztenyefából van a legtöbb, szálanként, kisebb csoportokban, de jellemzően úgynevezett allékban (sorokban) állnak.

…és 2016-ban készült fényképeken

A harmadik állomás a park és az erdőtömb egykori tulajdonosának, az Esterházy-családnak, valamint az egykori kastélyépületnek és építtetőjének, V. Esterházy Imrének állít emléket.

A család tagjai közt sok híres hadvezér volt, erre utal a családi címerben a kardokat tartó griffmadár is. Imre, Mária Terézia lovas tábornoka volt, a liget kapujánál lévő szobrát az Esterházy Leszármazottak Világtalálkozója alkalmából avatta fel Esterházy Pál 2022-ben.

Az ő édesapja, József erdőmérnökként végzett Sopronban. 1945 után sokáig küzdött, hogy legalább az egykori rédei családi erdőbirtok egy részén gazdálkodhasson. Börtönbe is került, végül 1956-ban Svájcba disszidált, és a következő évben elhunyt.

A 24 Fenyő Tanösvény 12. állomása az egykori Intézőház, napjainkban vadászati és természetrajzi gyűjteménnyel

A tanösvény névadó facsoportja, a 24 fenyő melletti negyedik táblán a feketefenyő élőhelyéről és a faj érdekességeiről olvashatunk. Mára a VI. Esterházy Imre kertészei által a 19. század elején ültetett 24 fenyőből 20 még dacol a természet viszontagságaival.

A patakparti égeres állomáshelye felé irányítva a lépteket egy szép, platánokból álló facsoporthoz érünk. Gyerekeknek szóló interaktív játékra szolgálnak az erdészeti jelölő krétával angolul felírt erdei állatnevek.

Az égeresnél a fához kapcsolódó hiedelmekről, mint az „embereket elnyelő lápok” vagy „szúnyogokat szülő pocsolyák” lehet olvasni. Emellett a tábla emléket állít a kocsányos tölgy több változatának is, így a legjobb faanyagot adó szlavón tölgynek és az impozáns látványt nyújtó oszlopos alakváltozatnak is.

Grófi vadászat terítéke az egykori Nagykastély előtt (1944),…

A következő színhelyen, az úgynevezett Tilos-erdőben az „óriások földjére” lép a tanösvényt látogató. Hatalmas cserek, kocsányos, molyhos és kocsánytalan tölgyek szegélyezik a tanösvényt. A bennük/rajtuk élő „parányokról”, bogarakról, azok lárváiról, gombákról, kisemlősökről és madarakról szép képi illusztrációk tájékoztatnak.

A Vörös-kő a tanösvény legmagasabb pontja, onnan visszapillantva látható a 24 fenyő facsoportja. A vörösmárvány-talapzatot a Mária-szoborral a római nagykövetségen dolgozó András gróf állíttatta 1930 körül.

A Tilos-erdőben folytatva az utat újabb és újabb hatalmas fák tornyosulnak. Az erdőterv szerint a koruk is pontosan tudható, idén 196 évesek. A legnagyobb tölgyhöz fatömegbecslési feladat párosul, mindenki tehet egy tippet, hány köb- méternyi faanyag van a fában. Miért is Tilos-erdő? Ez legyen a helyszínen kideríthető „titok”. Érdemes növényhatározó könyvvel érkezni, mivel a nyolcadik állomáson az erdőben található lágyszárúak felismerésével kapcsolatos feladat várja a látogatókat.

…és a belőle megmaradt középrizalit a tanösvény 3. állomásán
V. Esterházy Imre, a kastély építtetőjének és az angolpark létrehozójának szobra

A kilencedik tábla VI. Esterházy Imre temetési helyét jelzi. Vélhetően itt állt a halotti emlékműve. Élénken érdekelhette a botanika és a tájépítészet, mivel dr. Majer Antal erdőművelés professzor is hivatkozik rá A Bakony tiszafása című könyvében. A gróf az 1803-as keltezésű levelében tiszafákat kér Szentgálról a rédei angolkert részére. A családi emlékkövekről további érdekesség, hogy a rédei erdőtömbben jelen tudás szerint hat kő van, és azokat a helyeket jelölik, ahol a család férfi tagjai az első gímbikájukat elejtették.

A tanösvény egy réten, a Dobai laposon át vezet tovább. A szélén álló tizedik tábla a rét lepke- és növényfajairól tájékoztat.

A tanösvény a Grófi temetőbe fut ki. Az Esterházy-család első Rédén eltemetett tagja a már többször említett V. Imre volt. Kezdetben a Szentháromság kápolna kriptája szolgált a családtagok nyughelyéül, majd a 19. század utolsó harmadától már e helyre temetkeztek a grófok. A vadgesztenyéktől árnyékolt, csendes erdei pihenő az egyszerű kőkereszttel, mentes minden hivalkodástól. Vannak frissebb emlékkeresztek is, de az utolsó tényleges temetésen III. Pál grófot búcsúztatták 1942-ben. Az erdei feltáróúton visszatérve a faluba az Intézőház várja a megpihenni vágyókat. A kiállítás a tizenkettedik, egyben az utolsó megállóhely. Az első erdőtörvény évében, 1879-ben épített házban az uradalom gazdasági ügyeit intézték az egykori gazdatisztek.

Boglári Zoltán
Vérteserdő Zrt.

Fotók: Baracs Zsolt, Tarjáni Antal, Esterházy archívum

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: