Horvátországi vagy bulgáriai nyaralásunkból hazatérve talán nemcsak a tenger illatával, de a helyi borok telt ízével is gazdagabbak lettünk balkáni látogatásunk alatt. Meglehet, feléledt bennünk a kíváncsiság, hogy többet tudjunk déli szomszédaink szőlőtermesztéséről. Habár nagyságrendjében a régió ma már nem tartozik a világ vezető szőlőtermesztői közé, de több ezer éves szőlőkultúrája és élénk tudományos élete érdemessé teszi Délkelet-Európa szőlészetét a figyelmünkre.

A Balkán-félsziget nevét a Szerbián és Bulgárián áthúzódó Balkán-hegységről kapta. Természetes határait folyók és tengerek jelentik, így számos országnak csak részei tartoznak földrajzilag a félszigethez. Teljes területével itt található Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia, Koszovó és Montenegró; de Görögország kontinentális része, Horvátország Szávától délre eső területei, valamint Szerbia közel háromnegyede is mind-mind a Balkán-félszigethez sorolhatóak. Mivel Szlovéniának csak negyede, Romániának mindössze 6%-a, Törökországnak 3%-a, Olaszországnak pedig alig 0,1%-a tartozik a régióhoz, ezért ezek szőlészetének bemutatásától jelen cikkünkben eltekintünk.

Mivel az itt élő ókori görögök tökéletesítették az antik szőlőtermesztést, és ők terjesztették el kedvenc növényünket a Mediterráneumban, joggal nevezhetjük ezt a régiót a szőlőtermesztés európai bölcsőjének is.

Bevalljuk, a cikk anyagainak összegyűjtésekor magunk is kissé meglepődtünk, milyen élénk szőlészeti tudományos élet jellemzi a térség országait – még a legkisebbeket is. Több mint két tucat angol nyelvű cikket tudtunk összeválogatni az elmúlt évtized terméseiből. A kutatások fő csapásirányának egyik oldalról a károsítók feltérképezése, új vírusok, fitoplazmák felbukkanásának dokumentálása tűnik. A másik fontos tudományos vonal a régi, őshonos fajták leírását célozza.

Az OIV 2022-es statisztikái szerint Albánia 11 322 hektáros területével a világ 37. legnagyobb szőlőtermesztő országa. (Összehasonlításként: Magyarország 60 161 hektáros területével a 25.) Hagyományos borászatának gyökerei az ókori görög birodalom fénykoráig nyúlnak vissza, és a helyi szőlőkultúra túlélte a török hódoltság, de a kommunizmus évtizedeit is. Carka és munkatársai 2015-ben a Vitis folyóiratban bemutatott kutatásuk során 13 régi albán szőlőfajta morfológiai leírását és mikroszatellit-markerezését végezték el.

Bosznia-Hercegovinában mindössze egy közepes magyar borvidéknyi területen, 3387 hektáron folyik szőlőtermesztés, az ültetvények főként Mostar környékén koncentrálódnak. Fő fajtáik a Zilavka nevű fehérbor- és a Blatina nevű vörösborszőlő-fajta. Crnogorac és munkatársai 2020-ban el is készítették ezen két fajta „egészségügyi térképét” öt vírus jelenlétére vonatkozóan.