0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

A Balkán-félsziget szőlőtermesztése

A Balkán-félsziget nevét a Szerbián és Bulgárián áthúzódó Balkán-hegységről kapta. Mivel az itt élő ókori görögök tökéletesítették az antik szőlőtermesztést, joggal nevezhetjük ezt a régiót a szőlőtermesztés európai bölcsőjének is.
A Vranac szinte az egész Balkánon jelen van (Forrás: Wikipédia)

Horvátországi vagy bulgáriai nyaralásunkból hazatérve talán nemcsak a tenger illatával, de a helyi borok telt ízével is gazdagabbak lettünk balkáni látogatásunk alatt. Meglehet, feléledt bennünk a kíváncsiság, hogy többet tudjunk déli szomszédaink szőlőtermesztéséről. Habár nagyságrendjében a régió ma már nem tartozik a világ vezető szőlőtermesztői közé, de több ezer éves szőlőkultúrája és élénk tudományos élete érdemessé teszi Délkelet-Európa szőlészetét a figyelmünkre.

Jelen összeállításunkban országonként haladva összefoglaljuk a Balkán-félsziget szőlészeti sajátosságait, és az utóbbi tíz év helyi tudományos publikációiból is ízelítőt adunk.

A Balkán-félsziget nevét a Szerbián és Bulgárián áthúzódó Balkán-hegységről kapta. Természetes határait folyók és tengerek jelentik, így számos országnak csak részei tartoznak földrajzilag a félszigethez. Teljes területével itt található Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia, Koszovó és Montenegró; de Görögország kontinentális része, Horvátország Szávától délre eső területei, valamint Szerbia közel háromnegyede is mind-mind a Balkán-félszigethez sorolhatóak. Mivel Szlovéniának csak negyede, Romániának mindössze 6%-a, Törökországnak 3%-a, Olaszországnak pedig alig 0,1%-a tartozik a régióhoz, ezért ezek szőlészetének bemutatásától jelen cikkünkben eltekintünk.

Mivel az itt élő ókori görögök tökéletesítették az antik szőlőtermesztést, és ők terjesztették el kedvenc növényünket a Mediterráneumban, joggal nevezhetjük ezt a régiót a szőlőtermesztés európai bölcsőjének is.

A szőlőtermesztés azóta is virágzik a térségben, bár vallási okokból egyes országokban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) nagyobb hangsúlyt kap a csemegeszőlő előállítása.

Bevalljuk, a cikk anyagainak összegyűjtésekor magunk is kissé meglepődtünk, milyen élénk szőlészeti tudományos élet jellemzi a térség országait – még a legkisebbeket is. Több mint két tucat angol nyelvű cikket tudtunk összeválogatni az elmúlt évtized terméseiből. A kutatások fő csapásirányának egyik oldalról a károsítók feltérképezése, új vírusok, fitoplazmák felbukkanásának dokumentálása tűnik. A másik fontos tudományos vonal a régi, őshonos fajták leírását célozza.

Albánia dűlői (Forrás: https://www.thealbaniainsider.com
/2023/01/10/albanian-wines-tasting-the-southern-terroir/)

Az OIV 2022-es statisztikái szerint Albánia 11 322 hektáros területével a világ 37. legnagyobb szőlőtermesztő országa. (Összehasonlításként: Magyarország 60 161 hektáros területével a 25.) Hagyományos borászatának gyökerei az ókori görög birodalom fénykoráig nyúlnak vissza, és a helyi szőlőkultúra túlélte a török hódoltság, de a kommunizmus évtizedeit is. Carka és munkatársai 2015-ben a Vitis folyóiratban bemutatott kutatásuk során 13 régi albán szőlőfajta morfológiai leírását és mikroszatellit-markerezését végezték el.

Összefoglalásuk szerint az országban igen magas a hasonnevek (szinonimák) és az azonos névvel illetett különböző fajták (homonimák) száma, így a fajtaazonosítás lehetőségei iránt igen nagy az érdeklődés.

Bosznia-Hercegovinában mindössze egy közepes magyar borvidéknyi területen, 3387 hektáron folyik szőlőtermesztés, az ültetvények főként Mostar környékén koncentrálódnak. Fő fajtáik a Zilavka nevű fehérbor- és a Blatina nevű vörösborszőlő-fajta. Crnogorac és munkatársai 2020-ban el is készítették ezen két fajta „egészségügyi térképét” öt vírus jelenlétére vonatkozóan.

Mostar fő fajtája, a Žilavka (forrás: https://www.dubrovnik
premiumwinetours.com/blog/zilavka-wine-sort/)
Forrás: Borászati Füzetek

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: