0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Ciklámen növényvédelme

A ciklámen kedvelt dísznövény, szépen virágzik természetes környezetben is, mint a hazánkban őshonos erdei ciklámen. A lakásokban díszítő faj a szobaciklámen, ami meglehetősen érzékeny a környezeti körülményekre.
Hazánkban az Alpokalján él az erdei ciklámen

A ciklámen nyáron visszahúzódó gumós évelő növény, ami ősszel hajt ki és szerencsés esetben kora tavaszig virágzik. Szív vagy vese alakú levelei középzöldek, gyakran ezüstösen márványozottak és hullámos szélűek is lehetnek. A gumóból kihajtó, magányosan álló virágai rózsaszín, lila, piros és fehér színben pompáznak.

Kertbe is ültethetjük

A ciklámenek a mediterrán régió növényei, a római kortól ismert dísznövények. Az ókorban a gumóit amulettként tisztelték, mert úgy tartották, hogy ahol ciklámen nő, nincs tere a gonosznak.

A Cylamen nemzetségbe 24 faj sorolható, közülük egyedül az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) őshonos hazánkban.

A többi Európa déli, Afrika északi és Ázsia dél-nyugati vidékein él, a Földközi-, a Fekete- és a Kaszpi-tenger partvidékén. Egyes fajok magas hegységek erdeiben élnek, de egy kivételével mindre jellemző, hogy a nyarat visszahúzódva, nyugalomban töltik.

Borostyánlevelű ciklámen

A különböző fajok eltérő időben virágoznak, az őszi-téli időszakban borostyánlevelű (C. hederifolium) és a kereklevelű (C. coum) ciklámen, nyáron és ősszel az erdei és a perzsa (C. persicum) ciklámen, tavasszal pedig a télálló ciklámen (C. repandum).

Jó téltűrő fajok is találhatók köztük, például a kereklevelű és a borostyánlevelű ciklámen, valamint az alpesi ciklámen (C. cilicium). A kertben félárnyékos fekvést és jó vízáteresztő talajt igényelnek, legtöbbjük jól érzi magát meszes, köves talajban is. A sok téli nedvesség könnyen a gumók rothadásához vezet, ezért sem szabad túl mélyre ültetni azokat.

 

A ciklámen a laza, tőzeges, savanyú kémhatású, sok tápanyagot tartalmazó talajt kedveli. A szárazságot és a meleget nem bírja, viszont sok szűrt fényt igényel; legjobban a hűvös és párás helyeken érzi magát.

Nincs sok károsítója, talán a legfontosabb, hogy az igényeit jól kielégítsük, akkor a kártevők sem okoznak sok gondot.

Nagyon oda kell figyelnünk a növény öntözésére. A túlöntözés és a magas páratartalmú levegő következtében a leveleken vízzel telt óriássejtek keletkezhetnek, amelyek később megszáradva jellegzetes levélparásodást okoznak. Magas páratartalom esetén szellőztessünk, a növényeket pedig ne öntözzük túl.

A levelek parásodása túlöntözés hatására következik be

A magas hőmérsékletű helyiségekben, télen a fűtött szobában és száraz levegőn tartott ciklámen esetében gyakran figyelhető meg levélsárgulás. Ezenkívül a virágok fokozatosan kifakulnak, és az egész növény hervadásnak indul. Megelőzésképpen a cserepes virágot rakjuk egy hűvösebb szobába, üveges verandára, lépcsőházba, vagy jobb híján a két ablak közé. Tartsuk szem előtt, hogy a növény hőoptimuma 18-22 °C, a közvetlen napfényt pedig nem szereti.

Ilyen tartási körülmények között ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, és mindenképpen kerüljük a meszes vizet, ugyanis a ciklámen a savanyú talajt kedveli.

Célszerű a lágyított vagy esővizes öntözés. Száraz helyen ajánlott a levegő páratartalmát ideális mértékben növelni.

Érzékeny a melegre és a száraz levegőre, akkor sárgulni kezdenek a levelei

A ciklámen leggyakrabban előforduló és legveszélyesebb károsítója a szürkerothadás (Botrytis cinerea). Ez a gombás betegség járványszerűen ősz elején jelenik meg. A kórokozó 20-24 °C-on és 80-90%-os relatív páratartalmon gyorsan fejlődik. Szellőztetés hiányában könnyen előfordulhat és a virágot is megtámadhatja. Ekkor a szirmon apró, 2-3 mm nagyságú vizenyős foltok jelennek meg, amelyek később kiszürkülnek, majd beszáradnak.

A ciklámen gumóján a fiatal, apró levél- és virágkezdemények először megpuhulnak, fonnyadnak, felületükön szürke penészgyep jelenik meg. A penészgyepből szürke porként szállnak tovább a szaporítóképletek, a konídiumok.

A károsodott növények összetöppednek, csörgő szárazzá esnek össze. Felületükön kitartóképletek is fejlődnek. A beteg tő gyér levélzetű és alig hoz virágot. Fertőzési forrás a növényi maradványokon megtelepedő kórokozó, amely szaprofita módon hosszú ideig életképes marad. A betegség kifejlődésének kedvez a nagy páratartalom, a magas hőmérséklet és a szellőzetlenség.

Meleg, párás körülmények közt megtámadja a szürkerothadás

Idősebb levelek és virágkocsányok ritkábban károsodnak, de ha mégis megfertőzi őket a gomba, akkor kidőlve a cserép szélén lógnak, és szintén penészgyep borítja be őket, mígnem végül teljesen elszáradnak.

Alapvető fontosságú a beteg és elhalt részek, de az elnyílt virágok rendszeres eltávolítása és megsemmisítése is.

A fertőzött részeket rendszeresen távolítsuk el. A cserepeket szellősen helyezzük el. Rendszeresen szellőztessünk, a levegő páratartalmát tartsuk alacsonyan. A betegség ősszel hatalmasodik el, ezért szeptembertől szükséges lehet védekezni a betegség ellen. A védekezés az első tünetek megjelenésekor azonnal elvégzendő, majd szükség szerint még egy alkalommal, 10-14 nap múlva megismételhető.

A szürkerothadás elsősorban a fiatal leveleket és bimbókat fertőzi, de idősebb levelek is megbetegedhetnek

Permetezés előtt a növényeket meg kell tisztítani. Védekezésre Amistar (7-10 ml/4-10 l víz), Botrefin (10 g/5–20 l víz), Signum (10 g/10 l víz) vagy biológiai védekezésre Vitisan SP (30-50 g/10 l víz) gombaölő szer javasolt.

A cikláment károsító állati kártevők jelentősége kisebb, mint a kórokozóké. A lakásban tartott növényeket a legritkább esetben károsítják rovarok.

Tudta?

Az elvirágzott cikláment megpróbálhatjuk újravirágoztatni. Ehhez csökkentsük az öntözést és hagyjuk visszahúzódni a leveleket. A cserepet a tavaszi fagyok elmúltával tegyük ki az erkélyre vagy a kertbe, árnyékos, hűvös helyre, és csak 2-3 hetente öntözzük, hogy ne száradjon ki a gumó. Szeptemberben ültessük friss, tőzeges földkeverékbe, vigyük egy hűvös helyiségbe és kezdjük el óvatosan öntözni. Amikor megjelennek a virágbimbók, adjunk tápoldatot is.

Vigyázzunk, hogy a gumót ne érje az öntözővíz, mert könnyen rothadásnak indul, ezért alulról célszerű vizet adni a növénynek.

Mindenképp lágy vízzel öntözzük!

 

Kedvezőtlen körülmények közt gyorsan elhervad a tő
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: