Biztos benne, hogy a mézeskalácsokkal kapcsolatos hagyományok mindig fennmaradnak, a süteményeket ugyanis nemcsak az ünnepnapok alkalmával, hanem egész évben keresik.
– Érdekes módon, munkahelykeresés során kerültem kapcsolatba a mézeskaláccsal – idézte a kezdeteket, melyek tizenhat esztendőre nyúlnak vissza. – Több helyen is dolgoztam, neveltem a kislányom, szerettem volna olyan munkát, ami mellett több idő jut rá. Nem igazán jártam sikerrel, lépnem kellett. A hegyi birtokon, a pincében találtam öt kilogramm mézet, azon agyaltam, mit tudnék kezdeni vele. Így merült fel a mézeskalács ötlete, mint utolsó mentsvár. Aztán sorban jöttek az ötletek, folyamatosan olvastam, kutattam, miközben készültek a különböző formájú sütemények. Nagyon szeretem ezt a munkát, egyet azonban bevallok és felvállalok: a sütés részét nem kedvelem annyira, de nyilván nem lehet kihagyni a sorból.
A mézeskalács titka
A mézet langyosítjuk, belekeverjük habverővel a kockára vágott margarint, porcukrot, mikor kihűlt, hozzáadjuk a tojásokat, és a végén a lisztet. Összenyomkodjuk, egy éjszakát pihentetjük. Másnap átgyúrjuk, megint hagyjuk egy órát pihenni. Ezután 3-4 milliméter vastagra nyújtjuk. Kiszaggatjuk, szilikonos sütőpapíron átkenjük kávé (mini) tejszínnel. 180-190 Celsius-fokon megsütjük, ennek ideje 7-8 perc. Jó tanács: nem lehet otthagyni! A cukormáz elkészítése sem bonyolult. Egy müzlis tálba két evőkanál tojásfehérjét teszünk, átszitált porcukorból annyit keverünk hozzá, hogy tejföl állagú legyen. Keresztet csinálunk a mázból a tál szélére, ha középen elterül, még cukor kell, ha megmarad egymáson a „zsinór”, akkor zacskóba vele, s kezdődhet a díszítés.
Elárulom, a süteményhez a vegyesméz a legjobb. Annak idején egy idős méhész bácsi mondta nekem, hogy azért, mert az a legtartalmasabb, abba a méhek belehordanak mindent. Hogy a jó mézeskalácsnak mi a titka? Nos, első a jó méz, s az, hogy a receptet tartva mindent bele kell tenni, pontosan. Nem szabad spórolni az alapanyagokkal.
A kezdéstől számítva gyorsan jött az ötlet, hogy az elkészült mézeskalácsokat be is kellene mutatni az érdeklődők számára. Felmerült a múzeum ötlete. A régi parasztházban kialakított kiállításon a klasszikus mézeskalácsoktól egészen a mai formákig találunk alkotásokat, gondosan és precízen készített és díszített süteményeket. A népi formák és minták mellett találunk modern formákat is, mint például denevért, elefántot, asztronautát, pónit, emojikat és más, modern témákat feldolgozó mézeskalácsokat is. Ezek felé a fiatalabb generáció is érdeklődve fordul.
