A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) kiemelt figyelmet fordít a magyar bor legfontosabb piacának, Magyarországnak. A HNT 2017-ben átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Az idei évben hasonló alapokon, de egyes kérdéseket megismételve három részből álló piackutatás készült, melynek végleges eredményeit sajtónyilvános webináriumon ismertették az ágazat szereplőivel.
Szolnoki Gergely, a Geisenheim Egyetem Piackutatási tanszékénak professzora tartott bemutatót az elmúlt hat év változásairól, az idei kutatások eredményeit pedig Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője foglalta össze.
Mint Szolnoki Gergely előadásában elmondta, a kutatás eredményei rámutatnak a magyar borfogyasztás kritikus pontjaira. A két felmérés között eltelt időszak alatt sok változás történt.
Az sem jelent vigaszt, hogy ez a többi alkoholos italnál is megfigyelhető. A gyakori borfogyasztók száma a férfiak körében megfeleződött, a fiatal korosztályban is csökkent a népszerűsége. Az egyetlen szegmens viszont, ahol nőtt a borok iránti érdeklődés, az a vagyonosabbak köre. A vizsgálatokból kitűnik, hogy a bor tradíciója a családok, valamint a barátok és az ismerősök körében lassan elkopik.
A fiatalok több importbort vásárolnak, míg az idősebb korosztály jobban kötődik a magyar termékekhez.
Érdemes azt is megnézni, hogy az intenzív fogyasztók táborában magasabb a vörösbor népszerűsége, míg a mérsékelt ivók inkább a rozét választják. Viszont a félédes és édes borok javára nőtt a félszáraz és száraz borok aránya. A borvásárlásban csökkent a hipermarketek és a kisebb élelmiszerboltok szerepe, ugyanakkor népszerűbbek az internet és a diszkontok.
A borok iránti érdeklődés és tudás minden szinten nőtt, szembetűnő a prémium kategória irányába történő elmozdulás. Már nem az ár jelenti a legfontosabb választási szempontot, 2023-ban a borvidék és a szőlőfajta megelőzte. A borvidékek megítélésében az elmúlt hat év során nem történt jelentős változás, legfeljebb a Balatonfüred-Csopaki, illetve az Etyek-Budai borvidékek váltak népszerűbbé. Ugyanakkor elmondhat, egyre többen próbálnak ki új borokat, nézik a bor-étel párosítást, és figyelemmel kísérik az akciókat.
Az egyéb alkoholos italok – sör, likőr és alkopop – esetén is csökkenés tapasztalható, míg az égetett szesz fogyasztásának gyakorisága kissé növekedett. A borfogyasztás elutasításának két fő oka: „nem szeretem a bor ízét”, valamint „nem iszom semmilyen alkoholt”, 2017 óta nem változott. Ugyanakkor az ok „a borivásnak nincs hagyománya a családunkban” 2023-ban sokkal feljebb került a listán. Az utóbbi években 3%-kal növekedett a külföldi borok fogyasztásának aránya. Főként a fiatal fogyasztóknál találunk szignifikánsan magasabb arányokat az importált borok esetében, de az adatok szerint az alacsonyabb vagyoni státuszú fogyasztók is több külföldi bort fogyasztanak. A vörösbor fogyasztása 7 százalékkal csökkent, míg a rozé boroké 5 százalékkal nőtt.
Az adatok arról tanúskodnak, hogy a száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett és 2023-ra elérte az 50 százalékot, ami 2017-ben 41 százalék volt.
A nők és a 65 év feletti korosztály diszkontban történő borvásárlása jelentősen növekedett 2017-hez képest. Az eredmények azt mutatják, hogy az érdeklődés és tudás majdnem minden szinten nőtt 2017-hez képest. A borfogyasztás eltolódott a vagyonosabb, képzettebb szegmens irányába. A közép és alsó vagyoni szegmens szignifikánsan kevesebb bort iszik, mint 6 évvel ezelőtt.
Szolnoki Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy
A hazai borpiac, a hazai borfogyasztási szokások és trendek vizsgálata 2017-ben 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív felméréssel teljesült. A felnőtt lakosság borfogyasztási szokásait és borhoz kapcsolódó attitűdjét, a nem fogyasztók körében az elutasítás okait és magyarországi oltalom alatt álló földrajzi jelzések megítélését 2023-ban a Társadalomkutató Kft. három lépcsőben vizsgálta.
A 18-35 éves magyar fiatalok körében először végzett bor tematikájú vakkóstolással egybekötött ízpreferencia teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján Rabcsánszki Laura projektvezető elgondolkodtató következtetéseket vont le.
A borfogyasztók és a bort nem fogyasztók döntő többsége hallotta már az eredetvédelem kifejezést és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében. Az eredetvédelem jelzését a bort nem fogyasztó csoporttagok fontosnak tartották. Úgy látták, hogy ez egyfajta minőségbiztosítást jelent, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget.
Az ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatal borfogyasztók tetszését: a késői szüretelésű édes sárgamuskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt 6 bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé áll. A kvantitatív kutatásból kiderült, hogy
A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedveli (96 százalék), a citrusos ízvilág és illataroma pedig 90 százalék számára kedves. A válaszadók 62 százaléka preferálja továbbá a fűszeres ízeket, illatokat.