Továbbá a feltételezések szerint  a fokozott glükózintolerancia és a cukorbetegség esetén megnövekszik a krómszükséglet. Annak járunk most utána, hogy tapasztalhatunk-e jótékony következményeket, ha kiegészítjük az étrendünket egy kis extra krómmal.

Nagyszerű ötlet minél több krómhoz jutni természetes forrásból, habár az élelmiszerekből való hasznosulása kimondottan alacsonyszintű, továbbá rengeteg a veszteség a finomítási eljárások miatt. Szóval ezzel talán csak a súlyos hiányállapot kialakulását tudjuk megelőzni, ami persze nem elhanyagolható -különösen a következmények tükrében-, viszont nem lesz elegendő a már kifejlődött cukorbetegség esetén.

A krómhiány a cukorbetegsége egyik rizikófaktora

Az elégtelen étrendi krómbevitel különösen aggasztó azoknál az időseknél (illetve fiatalabbaknál is), akik túlnyomórészt „olcsó” szénhidrátokat (finomított élelmiszereket) fogyasztanak. Az egyszerű szénhidrátok jelenléte az étrendben tovább súlyosbítja a krómhiány problémáját, mivel nem járulnak hozzá a szervezet krómkészletének gyarapításához, éppen ellenkezőleg, a szervezet veszteségét növelik. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a finomított cukor akár többszázszorosra növelheti a króm kiürítését, sejthető, hogy eléggé rosszul állunk krómellátottság területén.

És ha ez eddig nem lett volna elég macerás, az is felvetődött, hogy az alacsony krómkoncentráció és az ezzel összefüggő inzulin-, glükóz- és lipidanyagcserezavarok szintén növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Hogyan is segíthet a króm?

A króm gátolja a foszfotirozin-foszfatázt, azt az enzimet, amely lehasítja a foszfátot az inzulinreceptorról, ami az inzulinérzékenység csökkenéséhez vezet. Az inzulinreceptor-kináz aktiválása és az inzulinreceptor-foszfatáz gátlása az inzulinreceptor fokozott foszforilációjához és fokozott inzulinérzékenységhez vezetne. A kináz és a foszfatáz aktivitása közötti egyensúly elősegítheti az inzulin szerepét azzal, hogy a glükózt gyorsabban bejuttatja a sejtekbe. Ezenkívül a króm fokozza az inzulinkötést, az inzulinreceptorok számát és a β-sejtek érzékenységét.

Terápiás krómpótlás

A tanulmányok eléggé vegyes képet mutatnak a krómpótlással kapcsolatban. Több kutatás az alacsonyabb dózisú króm adását rövidebb távon nem találta hatékonynak, viszont egy kínai kutatás már a napi 200 mikrogramm króm-pikolinát legalább 4 hónapon keresztül történő szedése esetén javulást tapasztalt a hemoglobinA1c értékekben. A króm hatására az éhomi és a kétórás glükóz- illetve az inzulinértékek már kéthónapos terápia után is csökkenést mutattak.

Az pedig magától értetődő, hogy ha eredményt akarunk elérni, a legalkalmasabb molekulaformát ajánlott választani, ez pedig jelenleg a krómmal dúsított élesztő. És folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kezelésben részesülő értékeit (króm, vércukor, HbA1c, lipidek, stb.).
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a krómkiegészítés javíthatja az inzulinérzékenységet és a glükózanyagcserét glükózintolerancia és gyakorlatilag minden típusú cukorbetegség esetén.