Összesen 14 előadás hangzott el, ezek egy része a tudományos kutatás lehetőségeit feszegette, viszont olyan beszámolókat is hallhattunk, amelyek már a közeljövő nemesítés genetikai áttöréséről adtak tájékoztatót. Ilyen értelemben különösen kiemelkedett Puskás Katalin előadása, amelynek címe A mikotoxin-vizsgálatok bevezetése a búzanemesítésbe. (Az előadást cikk formájában hamarosan közöljük a Magyar Mezőgazdaságban. A szerk.) Mikó Péter, az intézet kalászosgabona-nemesítési vezetője a búzafélékről, Spitkó Tamás a betegségeknek ellenálló szemeskukorica-hibridek nemesítéséről és az alkalmazható biotechnológiai módszerekről szólt.
Veisz Ottó, mint a projekt vezetője, külön is értékelte azt a munkát, amit a hazai és nemzetközi piacon versenyképes, fenntartható növénytermesztést szolgáló ökostabil növényfajták és integrált termesztéstechnológiájuk fejlesztésében eddig fel tudnak mutatni. Az agrárium számára változatlanul létezik a kötelező feladat: élelmiszerből többet, jobbat, biztonságosat, minden más eltörpül ezen kívül. Mindezt azért kell megoldani, mert a most meglévő termőterület tovább nem növelhető, ellenben a megoldáshoz – a mostani ismeretek alapján – lehetséges újabb alkalmazkodóképes, nagy terméspotenciálú és biztonságosan termeszthető növényfajták előállítása. Idetartozik még az is, hogy a létező hatékonyságnövelést szolgáló termesztéstechnológiát mind nagyobb arányban alkalmazzák a gazdák.
Változó piaci elvárások
Mivel a szélsőséges időjárási jelenségek száma és intenzitása bizonyíthatóan növekszik, ezért tudnunk kell, hogy ezek a termésbiztonságot veszélyeztetik. Számunkra, az agrárszektorban, stratégiailag és nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és ennek a kettőnek az egyszerre történő növelése.
A növénynemesítésben a hagyományos technológiák által megvalósítható fejlődés az idő előrehaladtával folyamatosan lassul, ami arra utal, hogy a fajták termőpotenciálja közelíti a biológiai, élettani, genetikai hátterük által meghatározott maximumot.
Napjainkban a gabonafélék piacát folyamatos változások jellemzik. Ezek mind az időszerű igényeknek, a fogyasztói szokásoknak, a „divatnak” való megfelelést célozzák meg. A fajtakínálat alakítása, formálása csakis a molekuláris genetikai és genomikai kutatási módszerek beépítésével tehető gyorsabbá, hatásosabbá. A TKP2021-NKTA-06 számú projekt alapkutatási programjainak célja a valós kockázatot magában hordozó abiotikus és biotikus stresszorokkal szembeni tolerancia szaporodásbiológiai, élettani, biokémiai és molekuláris biológiai hátterének feltárása. A közvetlen gyakorlati inputtal működő piac-, termelő- és fogyasztóorientált kukorica, valamint kalászosgabona-nemesítési programjaik célja jól meghatározott: a rendelkezésre álló biológiai erőforrásokra építve, a Kárpát-medence változatos ökológiai és szélsőségekbe hajló meteorológiai feltételrendszerében eredményesen termeszthető új növényfajtákat és hibrideket állítsanak elő.
A technológiai minőséggel és az egészséggel kapcsolatos kutatások kiterjednek a búza mellett más fajokra is. Itt említést érdemel a nagy lutein tartalmú durum búza, az értékes béta-glükán-forrásnak számító árpa és zab, a tönköly és tönke, valamint az alakor fajták és törzsek. Különleges felhasználási területet vizsgál a gluténmentes élelmiszer-alapanyagok kutatása.
