208 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament a törvénytervezetet, amely megtiltja a kutyák tenyésztését, levágását, forgalmazását és húscélú értékesítését is.

A törvényjavaslat ritka kétpárti támogatást kapott Dél-Korea megosztott politikai világában, rávilágítva arra, hogy a kutyaevéshez való hozzáállás hogyan változott az elmúlt néhány évtizedben az ország gyors iparosodása során.

Az országban egyre többen tartanak társállatot, és így a törvényjavaslatot megelőző több éves vita során is előtérbe kerültek az állatok jogai.

Az állatvédő szervezetek azonnal üdvözölték a tilalmat.

– nyilatkozta a Yonhap Hírügynökségnek Lee Sang-kyung, a Humane Society International, egy nemzetközi állatjogi csoport helyi szervezetének szóvivője.

A törvényjavaslat a parlamenti döntést követően Yoon Suk Yeol elnökhöz kerül végső jóváhagyásra. Ezt várhatóan meg is kapja, hisz Yoon és felesége Kim Keon Hee F több kutyát is tart, és a decemberi hollandiai elnöki látogatás során a first lady egy állatvédő szervezetet látogatott meg.

Mi áll a törvényben?

Kisebb pénzbírsággal és börtönbüntetéssel is sújtható az, aki étkezési céllal tenyészt kutyát, vagy tudatosan szerez be, szállít, tárol vagy értékesít kutyából készült élelmiszert.

A kutyahúst vagy kapcsolódó termékeket fogyasztó vásárlókat azonban nem büntetik – vagyis a törvény nagyrészt az iparágban dolgozókat célozza meg, a kutyatenyésztőket, a boltosokat és az étteremtulajdonosokat.

A farmerek, a kutyahúséttermek és a kutyakereskedelemben dolgozó egyéb dolgozók három év türelmi időt kapnak, hogy bezárják vállalkozásukat, vagy megváltoztassák annak profilját. Az önkormányzatoknak támogatniuk kell a vállalkozókat, hogy „stabilan” más vállalkozásba kezdjenek.

A bűnüldöző szervek 3 év türelmi idő után, a tervek szerint 2027-ben kezdik meg a kutyatenyésztők felderítését.

A kormányzati statisztikák szerint Dél-Koreában körülbelül 1150 kutyafarm, 34 hentesüzlet, 219 forgalmazó és körülbelül 1600 étterem árul kutyahúsból készült ételeket, a tenyésztett állatok száma mintegy félmillió.

Kutyafogyasztás és állatvédelem

Dél-Koreában ­– Vietnamhoz és Dél-Kínához hasonlóan – hagyományos ételek alapanyaga a kutyahús, olyan élelmiszernek tekintették, amely segíthet az embereknek leküzdeni a nyári hőséget. Emellett olcsó és könnyen hozzáférhető fehérjeforrás volt abban az időben, amikor a szegénységi ráta sokkal magasabb volt az országban.

Az elmúlt évtizedekben elsősorban civil szervezetek kampányoltak a kutyahúsfogyasztás ellen – tudósít az amerikai CNN. Az olyan nemzetközi jogvédő szervezetek, mint a Humane Society International (HSI) azon dolgoztak, hogy kimentsék a kutyákat a dél-koreai farmokról és áthelyezzék őket a tengerentúlra.

A kutyahúst fogyasztó dél-koreaiak száma is drámai mértékben csökkent, mivel egyre gyakoribbá vált a társállattartás. A kutyahús fogyasztása elsősorban az idősebb korosztályra korlátozódik, míg a fiatalabb, városi dél-koreaiak már nem tartják ahagyományt. A CNN tudósítása szerint ugyanez jellemző Ázsia más részeire is.

A Gallup Korea 2022-es felmérésében a válaszadók 64%-a ellenezte a kutyahús fogyasztását – ez jelentős növekedés egy 2015-ös hasonló felméréshez képest. Csökkent azoknak a válaszadóknak a száma is, akik a felmérést megelőző egy évben kutyahúst ettek, a 2015-ös 27%-ról mindössze 8%-ra.

A hivatalos statisztikák szerint a csökkenő kereslet miatt 2005 és 2014 között 40%-kal csökkent a kutyát felszolgáló éttermek száma a fővárosban, Szöulban.

„A kutyahús-fogyasztással és általában az állatokkal kapcsolatos felfogásunk megváltozott az elmúlt évtizedekben” – mondta Lee Sang-kyung, a HSI Koreának a kutyahús-tilalom bevezetésére irányuló kampányának menedzsere.

Egy ágazat vége

A törvényjavaslat azonban heves ellenállásba ütközött a kutyatenyésztők és a cégtulajdonosok részéről is, akik szerint tönkreteszi megélhetésüket és hagyományaikat.

Tudni kell azt is, hogy emberi fogyasztásra nem házi kedvenceket, vagy keverékkutyákat tartanak, esetleg kóbor ebeket fognak be, hanem van egy kifejezetten erre a célra kitenyésztett kutyafajta.

Novemberben több tucat kutyatenyésztő gyűlt össze a szöuli elnöki hivatal előtt, hogy tiltakozzanak a törvényjavaslat ellen – sokan ketrecben hozták tenyésztett kutyáikat, amelyeket a Reuters szerint a helyszínen ki is akartak engedni.

Az egyik ilyen kutyatenyésztő, Lee Kyeong-sig tavaly novemberben ezt mondta a Reutersnek: „Ha be kell zárnom, a jelenlegi anyagi helyzetemben nem tudom, 12 év kutyatenyésztés után mihez is foghatnék.”

Egy novemberi sajtóközleményben a Koreai Kutyahús Szövetség azzal vádolta a kormányt, hogy „eltapossa” az ágazatot, és „egyetlen vita vagy kommunikáció nélkül” született meg a kutyahús fogyasztókkal és az iparágban dolgozókkal szembeni törvényjavaslat.

– áll a sajtóközleményben.

Lee, a HSI menedzsere azonban optimista abban a tekintetben, hogy a törvényjavaslat türelmi ideje és a segélyintézkedések segítik a majdani volt kutyatenyésztők életben maradását.

– mondta.

De szerinte a törvényjavaslatban szereplő kompenzációs csomag és a civilek  kormányzati pénzügyi támogatása segít nekik is, hogy elhagyják az ipart.