A tudásbázis bővíteni kell
Egy munkagép magasabb szintű automatizálásához óriási adathalmazra, információbázisra van szükség, amire az elmúlt évek pályázatának köszönhetően a gazdák már felkészültek. Eszköz oldalról rendelkezésre áll minden, a mai gépek már jóval többet tudnak, mint amit a gazdálkodó gondol róluk. Tehát a hardver rendben van, inkább a szoftver oldal, a tudásbázis, amit bővíteni kell hozzá, hogy felkészültek legyenek a gépüzemeltetők arra, mi mindent lehet kihozni ebből a technológiából. Van, aki nem hisz a precíziós gazdálkodásban, van, akinek olyanok a területi adottságai, hogy nincs is igazán szüksége arra, hogy menet közben változtassa a talajművelési intenzitást, a magmennyiséget, a műtrágya kijuttatást. Drága technológiáról van szó, lehet, hogy ez utóbbiak számára soha nem térülne meg. Ugyanakkor más szemszögből is meg kell vizsgálni, nem fogják-e évek múlva a támogatás feltételeként támasztani a precíziós gazdálkodást?
„Nem csak nálunk, hanem más versenytárs cégnél is azt hallottam, hogy a 2022-23-as évek igénybe vették az embereket. Most van lehetőség a finomhangolásra, jobban átgondolni olyan dolgokat, amire eddig nem jutott idő. Két év alatt eladtunk több mint 800 gépet, ami nagyon lekötötte a kollégáinkat. Két év garanciát adunk minden eszközre, miközben kevés idő jutott a fizetőszervizre, holott lenne rá igény a gazdaságokban.” – mutatott rá az ügyvezető, hogy a gazdálkodásban sok új irányzat indult el az elmúlt években, ezekre is oda kell figyelni.
Regeneratív gazdálkodás
„A Vaderstad régió felelőseként Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, Szlovénia tartozik hozzám. Nagy potenciál rejlik az új piacok nyitásában. A legtöbb környező országban importőrök dolgoznak, eltérő a felállás, mint nálunk és Szerbiában, ahol leányvállalatok működnek. Más megközelítést igényel, mint amit több mint húsz éve Magyarországon képviselünk, mások a munkamódszerek, az elvárások. A piacok között is jelentős különbségek mutatkoznak, Románia jelentős agrárország, ahol adottak a lehetőségek, akárcsak Szerbiában, ahol 6 éve alapítottunk önálló leányvállalatot. A többi országban igyekszünk tartani a pozíciónkat, de a piaci verseny erős. Szerencsére nagyon jó importőreink vannak, jó lefedettséggel dolgoznak.” – fogalmazta meg tapasztalatát dr. Kalmár Tibor. A régiós átszervezés egyik célja, hogy jobb legyen az egymás közötti kommunikáció. Úgy dolgoztak az elmúlt 10-15 évben, hogy alig volt információcsere az országok között, pedig nagyon sokat lehet tanulni egymástól, közösen hatékonyabbá tehető a munka.
