Azoknak a termelőknek a kérdéseit is feltettük a pénzintézet szakembereinek, akik már kitöltötték az alkalmazást.
Nagyon jó üzenete van annak, ha egy társaság komolyan veszi, sőt, stratégiai szinten kezeli a károsanyag-kibocsátását – húzta alá Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője. Akinek ez fontos, arról ugyanis tudni lehet, hogy hosszú távon gondolkodik, társadalmilag is felelősséget vállal és a költséghatékonyságát is tudja növelni, amivel javul a profitabilitása.
A kiskereskedelmi láncok máris sok esetben megkérdezik az élelmiszerbeszállító gyártókat, hogy mekkora a termékeik karbonlábnyoma, és a szakember szerint nincs messze az az idő sem, amikor az ő beszállítóiknak, az alapanyagtermelő cégeknek is be kell majd mutatniuk ezt.
A bank honlapján ingyenesen elérhető kalkulátor kitöltéséről számos hasznos gyakorlati információt osztott meg velünk Nyárs Levente, üzleti banki tanácsadó. Mint mondta (és meg is mutatta), a kitöltés 15-20 percet vesz igénybe, és érdemes már az elején odakészíteni a Gazdálkodási Naplót, a Nitrát-jelentést, a gázolaj jövedékiadó-visszaigénylő lapot, a könyvelést. Aki részt vett a KSH OSAP jelentésének kitöltésében, annak az arról készült adatlap is hasznos lehet. Aki pedig rendelkezik valamilyen vállalatirányítási rendszerrel, az annak a segítségével is megoldhatja az adatbevitelt.
A regisztrációkor érkező emailben találunk egy kódot, amit érdemes megőrizni, mivel lehetővé teszi a kitöltés későbbi folytatását, ha valamiért meg kellene szakítani azt, mielőtt a végére érnénk.
Mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés esetében külön adatlapot kell kitölteni a teljes energiafelhasználásról, és a kalkulátorba minden esetben egy lezárt üzleti évre vonatkozó adatokat kell beírni.
Ha valahová nem tudunk adatot beírni, mert például nem rendelkezik a gazdaság benzinüzemű járművel vagy teherautóval, akkor nulla (0) értéket kell beírni az adott helyre, és legalább ennyit minden kitöltésre váró helyre be kell írni.
Az állattenyésztési ágazatok esetében ki kell választani a vármegyét is, ahol a gazdálkodás folyik, a kibocsátást ugyanis a földrajzi elhelyezkedés, az ezzel összefüggő átlaghőmérséklet is befolyásolja.
Amennyiben az állattartó többféle trágyakezelést használ, úgy kell megadnia ezek arányát, hogy együttesen 100 százalékot alkossanak.
Ha elkészült a kitöltés, akkor a kalkulátor ágazatonként (növénytermesztés és állattenyésztés) és azon belül forrásonként, valamint gázfajtánként is bemutatja az adott gazdaság széndioxid-egyenértékű éves üvegházhatású gázkibocsátását, az eredményről pedig egy letölthető és nyomtatható pdf-fájl is érkezik e-mailen.
amiről Demeter Zoltán elmondta: minél többen fogják kitölteni az agrár CO2-kalkulátort, annál több adat áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy a program tartalmazza az ágazati referenciaértékeket is.
A kalkulátort kitöltő termelők konkrét kérdéseire térve, egyikük megírta, hogy a rozs hozama esetében nem volt egyértelmű számára, hozzávegye-e a kaszálás utáni árvakelést. A válasz: igen, mivel új növény fejlődik új gyökérzettel és szármaradvánnyal, a fő terméshez hozzáadódik az árvakelés hozama is.
Bár a gyep legeltetése nem szerepel a választható opciók között, a növénytermesztési ágazatválasztóban van intenzív – rendszeresen felújított – rét/legelő. Ha a termelő képes becsülni a legeltetett hozamot, azt össze lehet számítani a betakarított hozammal. Emellett a szarvasmarha-adatlapon szerepel a legeltetéses állattartás, így, ha húsmarhatartással foglalkozik a cég, akkor a legeltetést, mint „trágyakezelési” technológiát figyelembe tudja venni az adatbevitel során.
Mivel a lucernánál négy kaszálás sem ritka, a teljes betakarítási hozammal célszerű számolni, a szármaradványból történő kibocsátás számításába pedig a rendszer belekalkulálja, hogy a növény jellemzően több évig a talajban marad.
A K&H Agrár CO2-kalkulátor kitöltéséhez telefonos segítséget is kaphatnak a termelők. Akinek kérdése van, vagy elakad, a kalkulátor weboldalán található számot hívhatja hétfőtől péntekig, 9 és 16 óra között.
