1500 milliárd forint érkezik agrár- és élelmiszeripari fejlesztésekre
Idén megnyílnak a 2023-2027-es Közös Agrárpolitika régóta várt vidékfejlesztési pályázatai, a kormány döntésének értelmében a hazai költségvetésből a lehető legnagyobb arányban, 80 százalékban társfinanszírozott vidékfejlesztési források mintegy 2700 milliárd forintot tesznek ki – hívta fel a figyelmet dr. Mezei Dávid, a pénzintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. Ebből 1500 milliárd forintra rúgnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, hatékonyságának növelését és fenntartható átalakítását szolgáló beruházási források, amelyekre a pályázatokat az év során folyamatosan hirdetik meg.
A tájékoztatón többször is elhangzott: fontos, hogy az ügyfelek már a tervezés időszakában bevonják a bankot, mint partnert. Újdonság, hogy a kedvezményezettek várhatóan könnyebb feltételek mellett juthatnak majd támogatási előleghez, és jelentős kamattámogatás, valamint kezességi díjtámogatás is segítheti a projektek megvalósulását, ami megkönnyíti a pénzügyi tervezést.
A kiegyensúlyozott növekedési szint közelében az ágazat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 negyedik negyedévében 33,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2021 második negyedévében mért 32,1 pont volt. A mutató egy éve folyamatosan emelkedik. Most nagyobb lépcsőfokot lépett az ágazat, de hosszú még az út az elmúlt évek nehézségeiből való kilábalásban – értékelte az adatokat Héjja Csaba.
A mostani érték a 2023 harmadik negyedévéhez képest 2 pontos, éves összehasonlításban pedig ezt jelentősen meghaladó, 4,1 pontos növekedést tükröz az ágazati várakozásokban. 2023 negyedik negyedévében a vizsgált 12 termékpálya mindegyikén javultak a kilátások a megelőző három hónaphoz képest, amire legutóbb 2021 végén, a koronavírus-világjárvány lecsengésekor volt példa.
Ez a két alágazat a sertés és a marha, de csak kevéssel marad el tőlük a baromfi, a tojás és a tejtermelés.
„Az árakra nincs hatásunk, a költségekre annál inkább”
Ezt a termelői nyilatkozatot emelte ki a szakember az MBH friss kutatásából. Mint mondta: elindult a szemléletváltás a gazdálkodók körében, amit Hollósi Dávid úgy fejezett ki, hogy az európai és benne a hazai agrárium elkezdte újrafogalmazni önmagát.