Miután az év első napján már kirepültek a méheim, így elkönyveltem magamban a veszteséget. Innentől fogva a kirepülések rendszeressé váltak. Számomra meglepetés volt, hogy néha virágporral megrakott méhek is tértek vissza. Szerencsére a tartalékaik kitartottak, de azért februártól már etettem is őket.
Az anyákat is könnyen megleltem, mézzel teli keret is volt a kaptárakban. Hatalmas eredményként könyveltem el magamban a tapasztaltakat. Ez volt 2023-as év első hibája. Sikerem lila ködjében repesve, nem is vettem észre, hogy a méheim csak teszik, amit tenniük kell.
Merre vannak a méhek?
Foghatom mindenre: sok volt a munka, rengeteget esett az eső, erős szelekben sem volt hiány, mindenesetre elszaladt az idő úgy, hogy észre sem vettem. Egy kellemes szombati napon éppen élveztem, ahogy a méheim ki-be repkednek, gyűjtögetnek, amikor feltűnt, hogy a szokásosnál hangosabbak. Ráadásul a hang a szomszéd tujája felől érkezett (3. kép). Kirajzottak. Nos, valamit nagyon elrontottam.
Eldöntöttem, hogy befogom a őket, már csak a szomszédi viszony kedvéért is. Tapasztalatlanságom hatalmas önbizalommal társult, így minden adott volt egy jó nagy bukáshoz, ami kezdetben be is következett. Volt egy kerettároló ládám (4. kép), amit 15 perc alatt kaptárrá tudtam alakítani, és miután megfelelő forrásból (internet…) értesültem, hogy tele hassal nem tudnak szúrni, felmásztam a létrára, és beleráztam a méheket az ideiglenes kaptárba, amit Beni fiam tartott. Ennyi idő után már elárulhatom: még a sapka hálója alá is be tudtak mászni. Mind engem akart, a nadrágom beleakadt a létrába, úgyhogy egy darabig eltartott, mire biztonságos távolságba értem, a többiek gyorsabbak voltak nálam.
Hazavittük a zsákmányt, és csak este 6 óra után nyitottam meg a kijáratukat. Mindent figyelembe véve, hatalmas élmény volt. Csak remélni tudtam, hogy nem hagyják el új helyüket, és megismerkedésünk viszontagságos kezdete miatt engem sem. Másnap a raj még megvolt, nyugodtak voltak, amikor felnyitottam a láda tetejét, nem rontottak rám – nincs rajta rács, nem volt idő ilyen apróságokra –, békén hagytam őket. A biztonság kedvéért 3-3 napra kaptak oxálsavas szublimálást, és ennyi.
