„Bár a Takakia genomja gyorsan fejlődik, a morfológiája több mint 165 millió éve nem változott, ez teszi igazi élő kövületté. Ez a látszólagos ellentét a változatlan alak és a gyorsan változó genom között feladványt jelent az evolúcióbiológusok számára” – állítja dr. Ralf Reski, a Freiburgi Egyetem professzora, aki Dr. Yikun He-vel közösen vezeti a kutatást.
A további kutatások bebizonyították, hogy a Takakia mintegy 390 millió éve fejlődhetett ki, tehát nem sokkal az első szárazföldi növények megjelenése után vált el a többi mohafajtától. Bizonyos genetikai tulajdonságai viszont csak később, a Tibeti-fennsík felemelkedése után fejlődtek ki, melyek megvédik a moha sejtjeit a káros környezeti hatásoktól. De annak ellenére, hogy az évmilliók során rendkívüli túlélőképességre tett szert, a most zajló klímaváltozás már akkora kihívást jelent a számára, amit nem biztos, hogy meg tud oldani.
A kutatók szerint ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, ami ijesztő következményekkel járhat. A Takakiának értékes szerepe van a szárazföldi növények evolúciójának nyomon követésében, ezért nagy veszteség lenne, ha végleg kipusztulna. A tudósok ezért arra törekszenek, hogy megóvják a fajtát, például a laboratóriumi termesztésével.
„A Takakia látta a dinoszauruszokat jönni-menni, és látta azt is, ahogyan megjelentünk mi, emberek is. Most mi is tanulhatunk valamit a rugalmasságról és a kihalásról ettől az apró növénytől” – vélekedik Reski.
Ez is érdekelheti:
Eltűnhetnek a bükkfák hazánkból – pedig még hegységet is elneveztek róluk