0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Rossz hangulat – belvízzel

Nem igazán kezdődött jól az idei év a szlovákiai agráriumban. Még nem tüntetnek az itteni gazdák, de már jelezték, hogy igény volna rá.

Belvizek

A 2021-es száraz ősszel ellentétben, ami magával hozta az elmúlt időszak egyik legnagyobb aszályát, a tavalyi ősz óta bőven érkezik a csapadék, igaz elsősorban eső formájában, ami bizony gyakran le is fagy. A 2022-es aszály óta nehéz kimondani, de lassan már elég a csapadékból, több hete víz alatt van sok terület, főleg az ország délnyugati részén, ami több gazdálkodónak okoz jelentős veszteségeket és fog majd okozni gondokat a tavaszi munkák során. A legtöbb károsodott állomány esetében gyengül a növények regenerációs képessége, a tavaszi időszakban pedig a gombabetegségek fokozott előfordulására számíthatunk.

Szlovákiában jelenleg 23 ezer hektár van teljesen víz alatt, és az első becslések 13 és fél millió eurós károkról szólnak.

A Hidrometeorológiai Intézet monitorozza a talajok nedvességtartalmát, és méréseik szerint Szlovákia egész területén vízzel teljesen telített talajprofilokat láthatunk.

A csapadéktöbblet az elmúlt 90 napban az ország egész területén 100-250 milliméteres szintre emelkedett, az ország déli részében, ahol a legnagyobbak a problémák, 150-250 milliméteres szinten van, ami ezen a területen három-öthavi átlagos csapadékmennyiséget jelent. Annak ellenére, hogy a nyár viszonylag száraz volt, a statisztikák szerint a 2023-as év a mérések történetében – vagyis 1881 óta – az ötödik helyen áll a legcsapadékosabb évek között.

Az aszály idején a gazdák korholták a vízügyeseket, akik oly nagy sikerrel szárították ki főképp a síkságokon, Csallóközben és Bordrogközben lévő talajokat. Persze,

mikor minden négyzetméter vetésterületet igyekeztek visszahódítani a természettől, akkor a vízelvezetés segített, hogy a vizenyős területeket is beszánthassák, és gabonát termeljenek azokon is. Főképp ezeken a részeken jelenik meg a belvíz, mintegy „visszaszól” az embernek a természet.

Manapság szintén a vízügyi építményeket szapulják, hiszen az évek során nagy részüket elhanyagolták, eltömődtek, nem igazán tudják betölteni a funkciójukat, akkor amikor kellene.

Megoldatlan a kockázatkezelés

Szlovákiában évente átlagosan 743 milliméternyi csapadék hull, ami körülbelül 36,4 milliárd köbméter vízmennyiséget jelent, és ennek a víznek a 34,5 százaléka rögtön el is folyik. A fennmaradó résszel kellene gazdálkodni.

Szlovákiában az elmúlt öt évtizedben öntözésre több mint kétezer hektárnyi területen, 195 tározót építettek ki, amelyek kapacitása 66 millió köbméter. Az öntözéshez viszont csak körülbelül 20 millió köbméter vizet tudnak felhasználni, ugyanis a tározók, csatornák kétharmad részben eltömődtek iszappal, és nem tisztították őket. Nehéz kivenni belőlük, és most nehéz beléjük juttatni a vizet. Az is probléma, hogy a tározókban lévő iszapot a jogszabályok veszélyesnek minősítik, ami teljesen logikátlan, mert lényegében szerves anyag, értékes tápanyagokat is tartalmaz. Ahhoz, hogy felhasználhassák, meg kellene változtatni a jogszabályokat. Persze,

nem ártana ehhez elegendő forrást is elkülöníteni és átgondolni a vízzel való bánásmódot, mert a meglévő rendszerek a gazdák szemszögéből évek óta inkább rontanak a helyzeten, mint javítanának.

Másrészt továbbra is kérdéses, hogy végül mi lesz a károsodott veteményekkel és bevetett parcellákkal. A jelenlegi előírások nem teszik lehetővé, hogy két egymást követő évben ugyanarra a parcellára, ugyanazt a növényt vessék. A gazdálkodók érdeke volna, hogy az idei évre erre kivételt kapjanak, kérik is az agrárminisztériumot, de a mentesség megadása az Európai Bizottság kezében van. Ollári Adrianna, a Komáromi járás falugazdásza mindenesetre azt ajánlja a gazdáknak, hogy jelentsék a károkat, így vis major helyzetre hivatkozva esetleg megkerülhető ez az előírás.

Megoldás volna a biztosítás, vagy ha működne valamiféle kockázatkezelési rendszer. Ez azonban évek óta a megoldatlan területek közé tartozik, pedig egy kockázati alap eszköz lehetne az ilyen helyzetek megoldására. Létrehozása az új kormány programnyilatkozatának része lett, de létrehozását az előző kormányok is bejelentették, a gyakorlatban nem történt semmi.

Az olyan kockázatok, mint az árvíz, belvíz, az iszaposodás, a biztosítók portfólióiban is biztosíthatóként szerepelnek, de a szlovákiai gazdák csupán negyede van biztosítva az árvíz és feliszapolódás okozta károk ellen. Az elmúlt években általában nőtt a mezőgazdasági biztosítások iránti érdeklődés, ami elsősorban annak köszönhető, hogy állami támogatást lehet lehívni. Ezt az idén is tervezik.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: