A leginkább érintett területek

A belvíz tehát Csallóköz alsó területein okoz elsősorban gondot. A Felső-Csallóközben a bősi erőmű felvízcsatornája már évek óta legalább 3-4 méterrel csökkentette a talajvíz szintjét. Bodrogközből nem jelentenek nagyobb károkat, ott nagyon erőteljes vízelvezetési rendszert építettek ki, 2022-ben ott volt a legsúlyosabb az aszály, és talán most csapadékból is kevesebb érkezett.

A leginkább érintett talán a Komáromi járás nyugati, alsó-csallóközi része, a keleti részeken több a domb. Az egyik leginkább érintett szövetkezet a lakszakállasi, a vetésterületük mintegy 15 százalékát borítja víz hetek óta. „Mintegy 600 hektárnyi őszi vetés van víz alatt, és további 250-300 hektár a teljesen átázott, belvizes rész. Nagyon úgy néz ki, hogy az őszi vetést tavasszal ki kell szántani, ugyanis a növények gyökérzete elhal, miután hetekig vízben áll. És sajnos arra se lehet számítani, hogy gyorsan kiszáradnak ezek a parcellák” – mondta Lelkes Péter, a szövetkezet elnöke, aki, miután a sok csapadék miatt nem mindenütt tudták elvégezni a szántást, előkészíteni vetésre a talajt, nehezen tudta megjósolni, tavasszal mikor mehetnek rá a nehéz gépekkel a földre.

Hasonló gondokkal küzd Somogyvári Vilmos, a csallóközaranyosi szövetkezet agronómusa is. Az őszi búzával bevetett parcelláik magasabban fekszenek, így a 2000 hektárnyi területből csak mintegy 160 hektár van víz alatt Gúta kataszterében. Az árpát viszont nem sikerült elvetniük ősszel, ami csak abból a szempontból pozitívum, hogy most nem áll víz alatt a növényzet, viszont a tavaszi vetésből eleve alacsonyabb hozamokkal számolhatnak. Sajnos, az állattenyésztésben szintén gondok várhatók, mert a víz alá került lucernaföldekről nem lehet majd megfelelő takarmányt betakarítani.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.