Szerző: Kiss Attila
Sopron

Mivel termő szőlőre más fajta is ráoltható és gazdaságosan termeszthető, éltem a lehetőséggel és több fajtát átoltottam borfajtákra, borfajtákhoz sorolt, de csemege értékű, valamint csemegeszőlő-fajtákra.

Az oltást széles körű ismeretekre alapozva tervezzük meg, vegyük fel a kapcsolatot a hegyközséggel, a falugazdásszal.

Hasznosítsuk a környékre vonatkozó ismereteket, és bizonyos vonatkozásokban ismernünk kell a szomszédok növényvédelmét is. Annál is inkább, mert a növényvédő szerek nagy távolságra elsodródhatnak a levegőben. A fajták növényvédelmi igényének megfelelően a területünk uralkodó szélirány felőli szélére kerüljenek a növényvédelemre nem tervezett, illetve a legkorábbi érésű fajták. Ismernünk kell a szaporítóanyagok beszerzési, tárolási lehetőségeit is.

Előző évi hajtásra alapozzunk

Ha az oltást az adott évben végezzük, az első lépés a törzsek visszavágása nyugalmi időszakban araszos csonk hagyásával, és a vágási felület sebkezelő anyaggal történő kezelésével. Gyomirtásra használjunk hosszú hatású szereket, és ne siessünk vele, hogy minél tovább hatásos legyen. A csonkon előtörő hajtások közül két erősebbet meghagyunk, kinevelünk, megkötünk. Sajnos a hajtások jelentős része rejtett rügyből ered, így a későbbi fakadású könnyebben leválik erős szélben a megkötéskor. Ezért ha tehetjük,

Fás állapotban néhány rügyre visszavágjuk, a róla fakadó két meghagyott hajtás már világos rügyből ered. Mivel a termőrészeket eltávolítottuk, minden energia a megmaradt részekre koncentrálódik, így a ráoltott fajta is látványosan fejlődik, hamar kialakulhat a megújított tőke.

Ha nem vágjuk vissza a régi tőkét, továbbra is termelhetünk rajta, de ilyenkor az oltás szerényebben fejlődik. A beoltandó hajtás legalább 8 milliméter átmérőjű vagy annál vastagabb legyen. Ha ilyen nincs, az oltás maradhat a következő évre. Ha az oltott rész megerősödött, a régit visszavághatjuk, de meg is hagyhatjuk, így egy tőkén két fajta terem.