Fás oltócsappal

Fás csappal oltsunk. Oltásnál előfordul, hogy a kész oltás véletlenül kimarad az oltószalagos rögzítésből és párolgásgátlásból, mégis sikeres. A fás csap előnye, hogy nagy a szénhidráttartalma, előre nagy mennyiségben, több fajta is készletezhető, jól tárolható, nagy távolságra szállítható, postázható. Az oltási helytől távol, egy-két nappal korábban is készre vágható. Akár jóval korábban bevonható például parafinnal. Az alany hajtásának az optimálistól lényegesen eltérő érettségi állapotában is elég elfogadható lehet az eredés százaléka.

az egyrügyes csapot
A fás csapot, illetve a kevesebb, későbbi időpontban használható szemzőanyagot megbízható helyről szerezzük be. A csap legyen tiszta, ép, egészséges, jó fényviszonyokon fejlődött, jó fa-bél aránnyal, reccsenve, szálkásan törő, kellő nedvességtartalmú vesszőből származó. A szép, de rejtett rügyből nőtt vessző anyaga rosszul termő tőkét eredményezhet. A sokáig szakszerűtlenül magasabb hőmérsékleten tárolt szaporítóanyag veszít belső tartalékaiból, rosszabbul ered és fejlődik. (Ez a szőlőoltványra is igaz.) Ha nincs kellő tapasztalatunk, a különböző vastagságú oltócsapokból lehetőleg igen bő választékunk legyen.
Tisztán vágó, éles metszőollóval körülbelül 7 centiméter hosszúra vágjuk a csapot. Ebből 3-3 centiméter legyen a rügy fölött és alatt. Nagyon fontos, hogy a rügy alatti csonk ne legyen 3 centiméternél hosszabb, mert így a körülbelül 2-3 centiméter hosszú ék vágása szinte csak lefaragás lesz. Hosszú csonk hagyásakor az egész vesszőt át kell vágni, ami nagy erőt igényel és koptatja a borotvaéles oltókést, gyakrabban kell fenni.