0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Inváziós állatfajok Magyarországon – 1.rész

Egy pici, színes bogár és egy házi kedvencként tartott hüllő: két faj, amelyek emberi beavatkozás nélkül sosem jelentek volna meg hazánkban. Látszólag ártalmatlanok, ám jelenlétük nagy mértékben veszélyezteti Magyarország őshonos faunáját.

Jelenlétük negatív hatásai

ékszerteknősA szabályozásokra a felelőtlen díszállattartás miatt van szükség, ami rendkívül negatív hatást gyakorol a folyók, tavak természetes élővilágára.

A fiatal, vibráló színű apróságok gyorsan be tudják lopni magukat a gyanútlan emberek szívébe, akik nem számolnak vele, hogy nem maradnak örökre kicsik, és nagyon hamar elérik kifejlett méretüket. Emellett, helyigényesek és terráriumukat szinte minden másnap takarítani kell. 50-60 éves korig elélnek, így hosszú távú elköteleződésre, kompromisszumkészségre és felelősségvállalásra van szükség a gazdák részéről, amennyiben ezeket a hüllőket választják házi kedvencnek.

Sokan csak későn jönnek rá: nem nekik való állatot választottak. A boltokban nem veszik vissza a megunt példányokat, így az emberek jobb híján – nem kalkulálva a következményekkel – szabadon engedik őket valamelyik tetszőleges vízparton. Ezzel egy másik hüllőnek, Magyarország egyetlen őshonos páncélosának, a mocsári teknősnek okoznak kellemetlenségeket.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listája alapján az ékszerteknős jelenleg egyike a világ 100 legveszélyesebb inváziós fajának, mivel jelenlétével az őshonos teknősállományok fennmaradását veszélyezteti.

víz teknős

A problémának két gócpontja van hazánkban. Egyrészt, a búvóhelyekért, telelőhelyekért – mindkét faj téli álmot alszik – folytatott dominancia harcokban az ékszerteknős viselkedése erőszakos, míg a mocsári teknős inkább menekül, vagy a páncélja alá próbál rejtőzni. Másrészt, eredetileg a teknősök osztályának csak egyetlen képviselője élt Magyarországon, a mocsári teknősnek pedig senki nem szólt a hívatlan betelepülőkről.

Megfigyelték, hogy valószínűsíthetően a leírt jelenség következtében a párzási időszakban a két faj között udvarlási aktus mehet végbe.

Az eset gyakorisága egyelőre nem ismert, azonban egyértelműen negatív hatású lehet, ha a hazai teknős szaporodási időszakban indokolatlanul pazarolja energiáit egy „viszonzatlan szerelemre”, ahelyett, hogy saját fajának fenntartására koncentrálna. A problémát prevenciós tevékenységgel, valamint ritkítási célú csapdázással próbálják orvosolni a szakértők.

Forrás: www.invaziosfajok.hu/hu