0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Megtérülő precíziós beruházások

Szabadföldön és hajtatásban alkalmazható precíziós technikákról, technológiákról hallhattunk a Prega 2024 zöldségtermesztési szekciójában. Az előadók a hatékonyságon, a beruházások ár-érték arányát és a rendszerben gondolkodást emelték ki.

A KITE Zrt. derecskei kísérleti telepén arra törekedtek, hogy kialakítsák a szántóföldi zöldségtermesztés védett formáját, azaz olyan rendszereket hozzanak létre, melyeknek a bekerülési költsége alacsonyan tartható, de bennük nagy tömegű, jó minőségű árualap termeszthető. A fejlesztéseket pedig a KITE PGR részét képező meteorológiai állomások adataira alapozzák, mondta Sztáray Zoltán, a KITE Zrt. fejlesztőmérnöke.

A védett termesztés során folyamatos cél az optimális klíma megteremtése. Ehhez többféle módszert kipróbáltak. A szellőzés hatékonyságának növelése érdekében a blokkfóliák ajánlott hajóhosszúságát csökkentették (ezzel párhuzamosan nő a termék fajlagos költsége). A berendezés csúcsmagasságát viszont 2,8 méterről 4,8 méterre emelték, így növelték a növényház légterét. Az integrált védekezés eszközrendszerében kompromisszumot kötöttek, a jégvédő háló anyagát használják vektorhálóként. Mindez nem vezetett a kívánt eredményre, erre főként 2022 szélsőségesen meleg időjárása világított rá. Ezért újabb kísérleteket állítottak be, a párásítás és az árnyékolás hatását vizsgálták.

A besugárzást árnyékolóval mérsékelték. A kedvezőbb mikroklíma megteremtéséhez szükséges párásításra pedig két lehetőséget is kipróbáltak, a növényállomány fölött és a vápa alatt alakították ki a rendszert. A termesztőberendezést a kísérlet során több részre osztották, hogy a módszerek hatékonysága kellőképpen összehasonlítható legyen. A haszonnövény a kápiapaprika volt.

Meggyőző eredményt kaptak. A párásítás és árnyékolás nélküli egységben a legmelegebb napon a páratartalom min. 40% körül volt, 33%-os külső páratartalomnál. Ugyanakkor azokban a hajókban, ahol párásítottak és árnyékoltak, min. 68%-ot mértek 38%-os külső páratartalom mellett, mely optimális a hasznos élőlények számára. A hőmérsékletet is kedvezően befolyásolta a párásítás és árnyékolás, egy júniusi meleg napon azonban a hajókban, ahol párásítottak, 3-4,7 °C-kal volt hűvösebb, mint ahol nem. Amelyeket pedig árnyékoltak is, ott 20 °C volt a kontrollhoz képest mért különbség. Tehát ez utóbbiban jóval elviselhetőbb volt a hőmérséklet a kinti forrósághoz képest.

A kutatás részeként a KITE Zrt. munkatársai is vizsgálták a különböző színű árnyékolók hatását a termésmennyiségre. Hasonló eredményekre jutottak, mint korábbi cikkünkben leírtak szerint a MATE kutatói is. A fehér árnyékoló (45%-os) alatt 17,8%-os többlet termésmennyiséget mértek, mint a zöld árnyékoló (30%-os) alatt, az 5/8-as termésméret esetén pedig 20,1%-os volt a különbség a fehér árnyékoló javára.

Összességében megállapítható, hogy az árnyékolással és a párásítással csökkentett belső hőmérséklet tovább javította a termékenyülést, a predátorok életkörülményeit, a növények egészségi állapotát, csökkentette a kalciumhiányos termések arányát. A vektorháló eddig hátrányos tulajdonsága pedig – miszerint gátolja a légcserét – ezen technológiai elemek használata mellett a melegedő klímában előnnyé változik, lassítja a külső meleg levegő beáramlását. Folyamatos használata emellett mérsékli a kártevőnyomást, bár a természetes megporzók jelenléte is csökken, indokolttá téve a betelepített megporzó poszméhek használatát.

Öntözésvezérlés szabadföldön

A szántóföldi zöldségtermesztés eredményességét is nagyban meghatározza a vízpótlás. Az öntözési rendszerek vezérlése során a növény vízigényének ismerete, a szenzorok adatainak feldolgozása, az öntözési terv kialakítása a precíziós gazdálkodás témakörébe eső feladat. Tóth Csaba, a T-markt Kereskedőház Kft. ügyvezetője öntözési rendszerük eredményeit és a tanulságokat foglalta össze. A 33 éve öntözéstechnikával foglalkozó villamosmérnök, közgazdász számos szakmérnökképzést elvégzett, hogy a témában valóban hatékony rendszert tudjon kiépíteni. Előadását rögtön a gyakorlati eredményekkel kezdte. A Héka Kft. Derecske település határában hagymát termeszt, és az alkalmazott öntözési rendszernek is köszönhetően 2012-ben 100, 2022-ben 75, tavaly pedig 91,3 tonnás hektáronkénti hozamot értek el. Ez a KSH által közölt országos átlagtermésnél 200-250%-kal magasabb. A Dombegyházi EURO Tész Kft ugyanezzel a rendszerrel 2022-ben hektáronként 13 tonna fokhagymát takarított be, 2023-ban pedig lilahagymából 65, vöröshagymából 65,3 t/ha volt a termésátlaguk. Ezek az eredmények szintén mintegy kétszeresen meghaladják az országos átlagot. A Szarvas határában gazdálkodó Moroko-Farm Kft. zöldborsó-termésátlaga pedig 160-180%-kal (7,3-8,1 t/ha) múlja azt fölül.

A Tóth Csaba által kidolgozott rendszer két szakmai alapra épül. Az egyik a talaj, a növény igényeinek ismerete és a talaj víztartóképesség-függvény (pF-görbe) figyelembevételével kialakított termésvonal meghatározása. A rendszer másik eleme a szenzorok hálózata és rendszerbe foglalása. A csapadékmérőkből és a zónánként elhelyezett talajnedvesség-mérőkből érkező jelek rádiós adatgyűjtőn és -továbbítón keresztül jutnak el a felhő alapú tárolóba, ahol vizuális elemzést követően az öntözés vezérelhetővé válik. Ha a termelő ismeri a talaj vízállapotát, jobban alszik – így összegezték a gazdálkodók a T-markt Kereskedőház rendszerének használata során tapasztaltakat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu