Az elnök szerint ez rossz irány. Emlékeztetett: az elmúlt két évet megelőző 4-5 évben sikerült kikerülnie az ágazatnak ebből az árletörő-spirálból a minőség javára, de a mostani intézkedések visszafordítják a folyamatokat. „Romboló hatású folyamatok ezek a minőséget gyártó cégek számára” – fogalmazott.
További súlyos kihívásokkal szembesül a hazai húsipar. Ilyen a fogyasztáscsökkenés; a diszkontosodás (saját márkás termékek szerepének erősödése a brand termékek kárára); minőséggyengítési folyamatok megjelenése (helyettesítő termékutánzatok erősödése, ami minőségromláshoz vezet); EPR-díjak drasztikus emelkedése; a kötelező akciózás is az importnyomás jelentős erősödését hozza; valamint a kiskereskedelmi különadó növelése, aminek egy része a gyártókon csapódik le.
Éder Tamás szerint ahhoz, hogy a magyar húságazat a lehető legkisebb veszteséggel léphessen túl a nehéz időszakon, arra van szüksége, hogy
„Olyan patrióta, protekcionista piacvédelmi lépésekre, amelyek a hazai húsipari termékek értékesítési lehetőségeit erősítik, a kiskereskedelmi láncok hazai termékeket preferáló beszerzési politikájára, az állami intézkedések okozta terhek (EPR, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, kiberbiztonsági felügyeleti díj, ATEV-díj) csökkentésére, de legalábbis a további növelések elkerülésére van szükség. Továbbá az EU-támogatások megfontolt felhasználására annak érdekében, hogy a hosszú távon életképes húsipari cégek fejlesztései kapjanak prioritást” – mondta Éder Tamás.
